Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 58. szám

230 „Felpereseket, minthogy a mondott feltételeknek eleget nem tettek, eziránti keresetükkel elutasítani kel­lett." (1878. jun. 17. — 292. sz. a.) Jogeset. A perújítás megengedendő, ha az annak alapjául vett ha­gyaték-tárgyalási jltö/u/vre az alapperben csak hivatkozás tör­tént, de az előterjesztve nem lelt, s a bíróság által határozat­hozatalánál figyelembe nem vételeit. Csa 1 a Sándor ujitófelperes — CsalaGryörgy a társai újított alperesek e. örökségül követelt 430 forint kiadatása iránt 1874. novemberben a karczagi t szék előtt ujitott pert indított — melyben — A tszék 1877. jun. 18. — 7117. sz. a. felperest per újítási keresetével elutasította, és 59 frt 50 kr. per­költségben marasztalta; mert a keresetlevélhez csatolt A. a. hagyaték tárgyalási jkönyv már az alapperben használtatott, nevezetesen arra felperes már keresetleve­lében hivatkozott, — válasziratában pedig a hagyatéki iratokat, melyek közt az emiitett jkönyv is foglaltatik, a perhez hivatalból csatoltatni kérte. — Eltekintve ettől a perújítás megengedhető nem volt, mert a perujitásnak ak­kor van helye (315^. c. p.) ha a pervesztes fél lényegileg a pertárgyára vonatkozó uj bizonyitékot mutat fel. Az ujitott keresethez B. alatt — az anyaper elleniratához 3. alatt csatolt iköuyv szerint felperes magi beismerte, hogy Gsala Sándor közös apa által még életében az apai örökségre nézve kielégitetett; s azon kérdés: hogy az A. tárgyalási jkönyvben elősorolt tárgyak, nevezett örök­hagyó hagyatékát képezték-e? — a per lényegére aunál­kevésbé tartozik; mert felperes azáltal, hogy beismerése szerint az apai örökségre nézve kielégitetett s igya közös vagyonból illetőségét kivette, a közös vagyonból szerzett vagyonokhozi jogáról lemondottnak tekintendő." A kir. tábla 1878. jan. 21. — 49451. sz. a, a tszék ítéletét hhagyta; tekintve hogy jeleu persorán ki­fejtettekből kétségtelen, hogy aperujitás egyedüli alapját képező okmány az alapper eldöntésénél már használ­tatott. A legf. ítélőszék mindkét alsó bírósági itélet megváltoztatásával, a perujitásnak helyt adott. Indokok: Felperes a perujitás alapjául vett A. hagyatéktárgyalási jkönyvet az alapperben nem terjesz­tette elő, hanem csak hivatkozott arra, s kérte a hagya­téktárgyalási iratokat az alapperhezhivatalból csatoltatni. — De hogy a hagyatéki iratok a perhez csatolva nem lettek, s hogy az alapper bírája azon iratokat, jelesen pedig ezek közt az 1371. szept. 15-ki kérdéses tárgy, jkönyvet figyelembe nem vette: ez nyilván kitetszik az alapperben hozott 1 ső bir. itélet indokolásának az A jkönyvvel, s a hagyatéki pótleltárral való egybeveté­séből. „Az uj bizonyítékul felhozott A. tárgy, jkönyv tehát az alapperben nem használtatott, s minthogy az lényegi­leg a per tárgyára vonatkozik: azért annak alapján a perujitást — a perr. 315. §. c. p. értelmében megengedni kellett; azon kérdés: az A. alapján s a B. alatti jkönyvvel szemben illeti-e valami felperest — a perérdemére tar­tozván." (1878. július 3. — 5705. sz. a.) Váltó jogeset. Az aláírás valódisága tagadtatván, ez magában a váltó­beli tartozás iránti kötelezettség megezáfulására nem elegendő, ha az adós állal felhozott adatok s körülmények annak meg. állapítására nem szolgálhatnak. Ferenczi Miklós által képviselt Kárvázi József csőd­tömegnek — Kárvázi Józsefné hagyatéka ellen, védve ki­nevezett ügygondnok ügyv. Incze József által 2086 frt 85 kr. iránt ke dett váltó ügyében, alperes hagyaték ré­széről 1877. évi okt. 17-éa 9141/877. sz. a. beadott kifo­gások folytán, a kolozsvári tszék mint váltóbiróság 1877. évi novenib. 27. — 10Ó0J. sz. a. következőleg itélt: „Alperes hagyaték részéről 9141-—377. sz. a. érvé­nyesített váltókifogások elvettetnek, s az 1 577. évi októ­ber 2-án 8889 — ^77. sz. a. hozott sommás végzés, mely­ben a Kolozsvárt 187 1. évi juüus 20 án kelt váltó alap­ján Kárvázi Józsefné szül. Baranoí'szki Anna hagyatéká­nak, mint elfogadónak, ügygondnok Incze József ügyv. képviseletében meghagyatott, hogy a kereseti 2086 írt, 8 3 kr. váltó tőkét, ennek 1875. april 20-tól folyó 6% kamatát, lü" frt 35 kr. perköltséget 3 nap s végrehajtás terhe alatt felperesnek fizesse meg s az illetéket a kolozs­vári kir. adóhivatalba szolgáltassa be — jogérvényben fentartatik s köteleztetik még alperes az ujabban okozott s 19 írt 50 krban megállított perköltséget 3 nap s végrehajtás terhe, alatt felperesi ügyv. Ferenczi Miklós kezéhez megfizetni. Felperesi képviselő illetménye 17 frt 50 krban —al­peresi ügygondnoké pedig 20 frt 50 krban ál.ittatik meg védenczeikkei szemben. Indokok: Alperesi hagyaték részéről a váltó való­disága ellen tett kifogás — miután az nem bizonyittatott s annak valódisága a pircsomóhoz csatolt eredeti váltóval tanúsíttatott, elvetendő volt. „Az érték nem kapási kifogás, szinten in'ii.fc i»ora tanúsíttatott s felperes által is tagadásba vett állítólagos ellenvetés — figyelmen kívül hagyandó volt." „Azon alperesi kifogás, hogy a követelés a Kárvázi Árpád csőgtömege ellen is bejelentetett s folyósit'atott,— tekintve, hogy a váltó kötelezettek egyetemleg felelősek a perben tekintet alá nem jöhetnek, a végrehajtáskor ille­tőleg a kifizetéskor bírhat hatállyal, amennyiben a köve­telés a Kárvázi Árpád csődtömeg részéről kifizettetnék vagy apasztatnék. „E szempontokból alperesi hagyaték tanusitattlan kifogásaival elutasítandó s a sommás végzés jogérvényé­ben íentartandó volt. A maros-vásárhelyi kir. tábla 1878. febr. 12. — 2617. sz. a. ítéletével az első bíróságit megvál­toztatta akkép : miszerint felperes csődtömeg keresetével elutasittatik, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével; „mert alperesi ügygotidnok a kereseti váltón levő, Kárvázi Józsefné, Baranofszky Anna névaláírásának va­lódiságát kifogásaiban s a tárgyalásnál határozottan meg­tagadván; miután felperes az aláírás valódiságának iga­zolására perrendszerü bizonyitékot még fel sem ajánlott; az eredeti váltó becsatolása által pedig az azon levő alá­írás valódisága bizonyítottnak nem tekinthető; ennél­fogva miután alperes hagyaték váltókötelezettsége bizo­nyitva nem lett stb. elutasítandó volt " A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletének meg­változtatásával az első bíróságit hagyta helyben — azzal a hozzáadással, hogy alperes köteles a felebbezés költsé­geit is stb. megfizetni;" „mert alperes ügygondnok uéhai Kárvázi Józsefné aláírását egész határozottsággal nem tagadta; — de ha ekképen tagadta volna is, tartozott volna a Vált. Elj.

Next

/
Thumbnails
Contents