Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 57. szám

Budapest, 1878. péntek, augusztus 2. 57. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Fa állományra vonatkozó haszonbérlet. — Keresk. döntvények. — Semmitőszéki döntvények. Jogeset. Az ügylet haszonbérletnek nem tekinthető, midőn egyik lényeges kelléke: az átengedett haszonélvezeteit bizonyos dij, bérösszeg, kikötése hiányzik; vagy a midőn bizonyos meghatározott fa állomány, tehát elhasználható, sőt csakis elhasználás által értékesíthető, a tulajdonosnak többé természetben vissza nem adható, — s igy nyilván ingó dolog engedtetni ál valakinek megállapított átlagos ár mellett. Ily ügylet nem haszonbeii, hanem adásvételi leven, a kikötött fizetések elmulasztása, csak a szerződés betöltésének, nem pedig felbontásának érvényesítésére jogosíthat. A z óvadék hátralék kamatjai meg nem ítélhetők, midőn szerződésileg az köttetett ki: hogy a hátralék kifizetetvén, az ezutáni kamat a fizetésre köt elevennek megtérítendő. Medveczky Árpád — Urbahn Hugó Frigyes e. 2000 frt óvadéki részlet, 6400 frt haszonbéri hátralék fizetésére s a haszonbérleti ügylet megszüntetése iránt 1877. deczemberben a b pesti IV. ker j bíróság eló'tt sommás pert inditván —• a jbiróság 1878. jan. 29. — 3089. sz. a. Ítéletével felperest keresetével helytelen jogczim miatt elutasitotta, s 130 frt perköltségben marasztalta; „mert felperes keresetét haszonbéri szerződés betöltésére, illetve feltételei meg nem tartása miatt, annak megszüntetésére irányozta. — Az A. s B. szerződések azonban sem czimük, sem tartalmukra nézve, haszonbérieknek nem tekinthetők. — Igaz ugyan, hogy az A. szerződés 3. pontjában a fa usztatási jog gyakorlata — a B. szerződés 3. pontjában az erdei rétek és szabadterek, — 7. pontjában pedig a vadászati jog részleges használata alperesnek átengedtetett; — továbbá az /(.szerződés 7. — s a B. 3. pontja szerint köteleztetett a szerződés tartama alatt készítendő utak s épületeknek a szerződés leteltével felperes tulajdonába ingyen átbocsátására; azonban mindezen pontok a szerződés főtárgyával szemben csakis mellékesek s másodrendűek, — s mint ilyenek a szerződés tartalmának s czimének megállapítására irányadók nem lehetnek; de különben önmagukban is nélkülözik a haszonbéri szerződés egyik fő kellékét, a mennyiben azon élvezmények minden dij s viszonszolgálat nélkül lettek felperesileg alperesnek átengedve; holott a haszonbérlet alapfeltétele épen az, hogy az átengedett haszonélvezetért haszonbérlő bizonyos meghatározott bérösszeg fizetésére köteleztessék. „Szem előtt tartva a kereseti szerződések főtárgyát s lényegét, a mi szerint kell megitélni azok minőségét — a becsatolt szerződések haszonbérletieknek egyátalánnem vehetők. Ezekben ugyanis felperes bizonyos meghatározott fa állományt, és pedig a szerződés megjelölése szerint, részint, tűzi, részint haszon fát, tehát elhasználható, sőt csakis elhasználás utján értékesíthető, tehát a tulajdonosnak többé természetben vissza nem adható, követkej zéskép nyilván ingó dolgot engedett át alperesnek, előre megállapított átlagos ár mellett; — vagyis adásvételi ügyletet kötött, melynél csakis az eladott fa értékesítésének, a szerződési 9 éven belől tetszés szerinti beosztása lett alperes mint vevő fél tetszésére hagyva, — továbbá részére az 5-ik év leteltével felmondhatás kedvezménye kikötve; mi azonban a szerződés lényegén nem változtat, miután ily kikötések az adásvételi szerződés természetével összeférok. Ezzel hasonlóan nem áll ellentétben s azt haszonbérletté nem változtatja azon körülmény, hogy alperes vevő fél a szerződéses évek mindenikében legalább 6400 frt összegnek fizetésére köteleztetett, mert hogy ezen minimális összeg korántsem évi haszonbér, hanem csakis az eladott fa vételára fejében s az évenkénti összeszámolás fentartása mellett lett kikötve, — az világosan kitűnik a szerződések szövegéből — jelesen az A. i. 5. ugy a B. 1. pontjából. „Mindezekhez képest a létrejött szerződés nyilvánvalóan adásvételi levén, az egy haszonbérlet betöltése, illetve megszüntetése iránt indított keresetre alapul nem szolgálhat." stb. stb. A kir. tábla 1878. márcz. 19. — 8817. száma, az első bir. ítélet megváltoztatásával, a kérdéses szerződési ügyletet haszonbérletinek s azt megszüntetettnek mondotta ki; alperest a keresetből 2000 frt óvadék, 1877. decz. 1-tőli kamatai, 6400 — illetve a levonások után 33G0 frt haszonbér s kamatjai fizetésére kötelezvén; lényegileg következő indokolással: „Az A. B. szerződések szerint felperes 3393. hold szaplonczai birtokát, azon levő fenyőfákhozi jogának fentartásával, alperesnek a fennálló fák vágathatása s a rétek s puszta térek használhatása végett 9 évre 10,000 frt biztosíték, és magasabbra emelhető, de legalább 64°0 frtban megállapított évi járandóság mellett s felmondás kikötésével bocsátván használatába, — azon szerződések, habár az A. alatti vételi s eladásinak czimeztetik — haszonbérieknek tekintendők s ezen jogviszony haszonbérletinek veendő. „ Felperes követelését illetőleg — a 10000 frt biztosítékból még fizetetlen 2000 frtban alperes marasztalandó, mert nem is állítja, hogy kifizette volna. — A 6400 frt— leszámítással —• megítélendő kamatostól, mert ezen öszszeg a vágatott famennyiség kérdésbe nem johetése mellett, mint legkisebb összeg a B. pótszerződésben felperes járandóságául megállapittatott — 1877. decz. 1-jéni fizetéssel. „Alperes 42493 frt kártérítési viszonkeresetével, a szaplonczai patakon az usztatás nem gyakorolhatása alapján — elutasitandó, mert felperes a szerződésben átengedett usztatási jogát már 1873-ban megszerezte, s az hogy abban alperes általa gátoltatott volna — nem is állíttatott." 57