Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 54. szám - Az államtanácsról. 5. r.

214 elvi ellenzői azon „okból" miszerint a kérdd-) fölvetése nem időszerű. E perczben a kiegyezés már befejezettnek tekinthet')'. E javaslat, midőn államtanács fölállítását helyezi kilátásba, le akarja venni egy jelentékeny részét a kormány megzsibbasztó munka terhének — rögtön. Es, ha az államtanács még e jelen országgyűlés törvényhozási actusából f kiállíttatnék: ez esetbon ium jönne már a legközelebbi országgyűlés sem az >n h elyzetbe, misz rint a természet ellenes munkával túlterhelt kormány nem lehetvén képes a törvényhozási munkálatok tervrajzát kellő időben, rendszeresen megállap'tani, és a benyújtandó javaslatokat a kellő sorrendben, kelló rendszerességgel, kellő időben kido'goztatni, ismét kitéve maradjon mindazon nehézségeknek, a melyek különben folytonosan értékesíthető munkálkodását eddigelé oly gyakran megakasztották Ezek azon nagy indokok, melyek folytán javaslatomat az államtanácsról még ez országgyűlés folyamában teterjes :teni szüksigesnek tartottam. Jogeset. Azon haszonbérlő, ki a szerződésbeli kötelezettségek nem teljesítése fo'ylán,a haszonbérbU kivettetett, vissz ihelyezési kei-esettel nem bir. Mandel Adolf — SiateczkyTuribiuse. haszonbérletbe való sommás visszahelyezés s kártérítés iránta szirákijbir óságnál pert indított; melyben 1873. febr. 1 — 752. sz. a. kelt Ítélettel felperes keresetétől elmozditatott, a perköltségek kölcsönösen megszűntetetvén, mert a birtokból kivetett bérlő az 1302:22. tcz. szerint nem követelhet sommá) visszahelyezést, ha szerződéses kötelezettségeinek eleget nem tett. — Mái* p3dig alperes a nem kifogásolt 2. sz. szerint mint Szebel Mihály bérbeadó jogutódja, a 3. si. kifogástalan községi bizonyítvánnyal igazolta, hogy felperes haszonbérlő az általa bér'ett f ddek után sem állami, sem községi adót nem fizetett s igy alperes jogelődjével Szebel Mihálylyal kötött A. haszonbéri szerző'dés 4. pontjában elválalt bérleti feltété nek eleget nem tett. — Nem tagadja különben felperes sem, hogy alper .s volt jogelődjével is a bérleti szerződés meg nem tartása nratt per van folyamatban.— A kérdéses bérlet fel — vagy fel nem mondása e helyütt figyelembe nem véteth itett, tekiute hogy fentiek szerint bérlő a szerződés feltételeinek eleget nem te;t. Miután tehát a szerződés meg nem tartása által, felperes sz dgáltatott okot a bérlet erőszakos megszüntetésére — sommás visszahelyezési keresetével elutasitandó volt — ugy kártérítési kérelmével is, mert a kár megtörténtének is ő volt okozója; de a szakértők által megállapított kár nagysága sem begyőzőttnek, sem valóságosnak nem is tekinthető, mert azok a termest lábon nem is látták. Akir. tábla 1873. márcz. 13—9377. sz. a. az első Ítéletet a visszahelyezésre nézve hhagyta — de a kártérítést illetőleg megvá'toztatta s alperest 44 frt 80 kr. kártérítésében marasztalta; „miután felperes szerződéses bérié i joga csak 1878. jan. l-ig terjedett, a per folyama alatt a birtokra vonatkozó joga a bér lefolyta miatt megszűnt s a birtokjog különben is alperest mint uj tulajdonost illeti — a sommis visszahelyezésnek tehát helyt adni nem lehetett. — A ká térítést illetőleg azonban — a'peres elismerte, hogy a birtokot önhatalm'lag foglalta el, s nem tagadta, hogy felperesnek a keresetben körülirt mólon kárt okozott; s a szakértők többsége által is igazoltatott, hogf a kukoriozában felperesnek 44 frt 80 kr. kár okoztatott; a kölesre nézve azonban a szakértő által kár nem mulattatott ki." Alegf. ítélőszék akir. táblaitéletét hhagyta „mert habár való is, hogy fel pere-) a 5 A alatti has;onbéri szerződést — melyre keresetét á'lapitja — S :ebellel s nem alperessel kötötte; habir továbbá való az ls, hogy a közadó hátralék, melynek fizetésére felperes magát szerző lésileg kötelezte, még azon időben vette kezdetét, midőn Szebel s felpere-t között a haszonbéri viszony fennállott: mindazáltal figyelemmel arra,hogy alperes a ker seti birtokot S éheitől uvg vette, s hogy ezen birtokkal a közadó hátralék is alperesre hárult; figyelemmel topább arra,hogy felperes azt, h >gy a 3. sz. bizonyítványban jelzett 2'/3 évi adóhátralékot kifizette volna,szabályszerű nyugtával nem bizonyítod a, sőt ugyanazon 3. sz. bizonyítvány tanusitja, hogy az 1875. szerződésilegfelp :rest terhelő adóhátralékot alperes volt kéntelen kifizetni; tekintve végre, hogy az 1877. év elejétől esedéices hiszonbérnek lefizeté.-ét felperes szabályszerű nyugtával szín én nem igazolja, és hogy a haszonbérből kimozdított bérlő, ha szerződésbeli kötelezettségét nem teljesítette, az 1302:22. tcz. 4. §. 2-ik bekezdése szerint visszahelyezési keresettel nem bir: ezen okokból felperes keresetének helytadni nem lehetett." „De a kár követelésre nézve is hhagvni kellett a táblai Ítéletet, mert alperes nem tagadta, hogy felperes tengeri termését juhaival lelegeltette, s e szerint azt saját hasznára fordította, s csak a kártételi ö sszeget vonta kétségbe, mely azonban szakértőileg megállapitatván, az e részben okozott kárért alperes felelős, mert másnak kárával nem gazdagodhatik." (1878. jun. 1 ). 5442. sz. a.) Kereskedeleuijogi döntvények. A részvény-társaság részvényesei osztalékot aak akkor igényelhetnek, ha valóságos tisz'a haszou s nyereség létezik. — Oly közgyűlési határozat, melynél fogva a mutatkozott évi nyereség valamely érvényesen kötelezett tartozás lerovására alapul jelöltetett ki, s e miatt a részvényeseknek osztalék nem adatolt, illetőleg az ezen alapra visszatartótól!, töroénybe ütközőnek nem tekintethetik. Neskovits Döme bpesti ügyvéd mint felperes — a koritnyiczai ásványvíz és fürdő részvény-társaság, mint alperes e. bizonyos közgyűlési határozat megsemmisítésére s 42 frt fizetésére a bpesti keresk. tszék előtt pert indított. A keresk tszék 1877. decz. 7—97476. számú Ítélettel az 1877. ápri 1 29-én hozott közgyűlési határozatot, mely az 1376. évi nyereségből a részvényes ket megillető osztalékot visszatartatni s egy külön pénzalap alakítására forditatni rendelte, felperes irányában hatályon kívül helyezte s alperest a kereseti 42 frt tőke, kamatai s 23 frt perkö'tség fizetésére kötelezte — következő indokokból: „Minden részvényest a társa-ági vagyon aránylagos rés:e illeti, a k r. tör 163. §. korlátai közt. Az ebből eredő jogok tekintetében csak a törvény vagy alapszabályokban foglalt különös korlátozások lehetnek irányadók." „Ezen jogok a részvényestől sem a részvényesek többsége által meg nem vonhatók, sem más önkényes korlátozásnak alá nem esnek. — Az erre czélzó többségi határozatot tehát nem tartozik az azáltal jogaiban sértett kötelezőnek elismerni, sőt inkább jogosított, hogy ily jogsértésnek őt mint részvényest sújtó következményeit magától elháritsa. Erre szolgál a részvényes a k. t. 147. §. engedte kereseti joga.