Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 52. szám - Az államtanácsról. 3. r.

207 azon választókerületben legyen gyakorolható, melyben a birtokos rendes lakását tartja: ez a vál. törv. 38. §. első bekezdéséből teljes határozottsággal következik. Ezekből folyólag s tekintettel arra, hogy felebbezők választói jogosultsága ellen alapos kifogás más tekintet­ben sem forog fenn: a felebbezéseknek helyadandó volt. (53. és 4., 114, 84., 134., 112., 186. stb. stb. szá­mok alatt.) 9. Kétségei nem szenvedvén, hogy az illetők városi birto­kaik után az előirt tiszta jövedelemiöli adót fizetik, — a vá­lasztói jogosultság tőlük el nem vonható azon okból, mert adó­könyvecskeik az illető évre vonatkozó adóelőírásokat nem tar­talmazzák, illetőleg hogy nem igazolják, mikép az azon évi adózók lajstromában benfoglaltalnak. A választói jogosultságot megállapító jövedelemuláni adó­zás igazoltatván, ennek ellenében, a választói jog megtagadha­lására a központi választmány hivatása azt kimutatni, hogy a birtok, mely után az adó fizettetik, nem az adózó, hanem más­nak tulajdonát képezi. Klein Péter s 77 társa verseczi lakosok felszó­lamlásaik elutasítása folytán felebbeztek. A Cur. biróság megváltoztatta; „mert a közp. választmány határozataiban kétségbe nem vonatott, hogy felszólalók városi földbirtokaik után legalább 1G frt tiszta jövedelemtől adóznak, illetve oly házakkal birnak, melyek mindegyike házadó alá eső 3 lakrészt foglal magában. „A felszólalásokban foglalt s a felszólalók saját bizo­nyítékaik által meg nem ozáfolt ezen állításokat tehát valóknak kellett tekinteni, habár a felszólalásokhoz csa­tolt adó könyvecskék s bizonyítványok az 1877. évre vo­natkozó adó előírásokat nem tartalmazzák, illetve azt, hogy felszólalók ezen évi adófizetők lajstromában foglaltatnak, nem igazolják is. „A felterjesztési jelentésben pótlólag megemlitetik ugyan, hogy a felszólalók által beügyelt, azon már ha­tályon kivül helyezett régi adókönyvecskék a tulajdon­jog bebizonyítására nem alkalmatosak ; ezen megjegyzést azonban a Curia a felebbezők hátrányára figyelembe nem vehette, azért: mert a vál. tcz. 33. §. szerint a központi választ­mánynak a névjegyzék kiigazítására szükséges minden­nemű adatok rendelkezésére álván: valamint ezek nyomán egyrészt a felszólalók vagyoni állapotáról magának biz­tos tudomást szerezhetett, ugy másrészt kötelességében állott volna esetleg azt, hogy azon adatok szerint a fel­szólalásokban foglalt álitások nem valók határozottan kifejezni; s mert azon esetre, ha az elutasító határozatok tüze­tesb indokolásának a felterjesztési jelentésben való pótol­tatása megengedtetnék, — felebbezők a vál. t. 50-ban meg­engedett uj bizonyítékok (14. §.) használhatási jogától nyilván elesnének, — miután a felebbezés czáfolatának tárgyát csak a neheztelt határozatokban felhozott állitá­sok és okok képezhetik. „A jeien ügyek ily állásában tehát a felebbezések­nek helyt adni kellett, minthogy a neheztelt határozatok­ban kifejezett azon nézet: mintha városokban csak azon lakosok bírnának vál. jogosultsággal, kik 16 frt földadó­val vannak megróva, vagy 3. bérbe adott szoba után lak­béradót fizetnek, a vál. t. 3. §. szerint, — mely a válasz­tói képességet csak 16 frt földjövedelem utáni megadóz­tatástól, illetve oly ház birtoklásától tételezi fel, mely házadó (s nem házbér adó) alá eső 3 lakrészt foglal ma­gában — határozottan téves. — (55. 59. 61. 62. 64. 68. stb. stb. számok alatt.) Berfanger Ferencz felszólamlása visszautasi­tatott, mert adókönyvecskéje nem szolgálhat földbirto­kának bebizonyítására, mely után a földadó fizet­tetik. A Cur. biróság a közp. választmány határozatát megváltoztatta s a felvételt elrendelte; mert az 1874: XXXIII. tcz. 3 — 6 §§-ban a választói jogosultságot meg­állapító jövedelem utáni adómennyiséget meghaladó ösz­szeggel felebbező megrovatott, s azt törvényes időben le is fizette; „ennek ellenében pedig a közp. választmány, a 33. §. szerint rendelkezésére álló adatok alapján azt kimutatni elmulasztotta, hogy azon birtok, mely után az adót feleb­bező leróvta, mádnak tulajdonát képezi. — (246. sz. a. Hasonlóan 247. 248. 252. 253. 255. 258. 259. 262.) 10 Azon segédlelkész, ki csak 1878. évben jött Verseezre, s igy a névjegyzék kiigazításakor ott még nem lakott, az ottani választói névjegyzékbe fel nem vehető. Hettrich Jakab r. kath. segédlelkész Verseczen felszólamlással élt, de annak hely nem adatott, s az ál­landó névjegyzékbe fel nem vehetése kimondatott; mert a választói névjegyzék kiigazításakor Verseczen még nem létezett s csak 1878-ban jött e városba. A Cur. biróság azt indokaiból helybenhagyta. (264. szám a.) Semmitüszéki döntvények. A biróság székhelyén kivül készült perbeszéd fogalmaz­ványa beérkezésének bármi okbóli elkésése igazolási alapnak el nem fogadiatik. Lewi Aron—Hurtig M ó r e. 1482 frt fizeté­sére a b.-gyulai tsz ék előtt 1877. jun. 18. pert indí­tott, miért postai késedelem alapján igazolási kérvényt adott be. Ezt a tszék megtagadta — 1878. ápr. 15-én kelt végzésével. Alperes semm. panaszszal élvén — A Sémit őszék a neheztelt végzést megsemmisí­tette (297* §. 3 7. p.) s a kért igazolást megadandóuak mondotta ki — azonban egyedül csak azon okból: „mert a pertárnok a perbeszédek lejártának határ­idejét a jköny vben naptár szerint meg nem határozta; mig ellenben a biróság székhelyén kivül készült perbe­széd fogalmazványa beérkezésének bármi okbóli elkésése igazolási alapnak e helyütt sem fogadtatik el; s az, hogy a neheztelt végzés azon ügyvédnek kézbesitetett, ki a bi­róság előtt közvetlenül járt el, a perr. 259. §-hoz képest helyeseltetik.« (1878. június 18 — 11467. sz." a.) . Hivatalbóli megsemmisítésre szolgáltat okot, ha a felhí­vási kéréseiben az kéretik, hogy felhívott fél, ha feleletet vagy keresetét be nem adná, a felhívó által felszámított összegben végrehajtás terhe alatt elmar asztassék; a felhívott nyilatkozatá­ban pedig az kéretik, hogy felhívó keresetével elutasitassék. Mesztrics Grábor mint a draskoveczi templom pénztárának kezelője — DeurbányiElek ügyvéd e. számadástételre felhívási keresetet adott be a nagykani­zsai tszékhez, mely az eljárás befejeztével 1877. nov. 20 — 3938. sz. a. ítéletet hozott. A kir. tábla hová felebbezés történt, a 304. §. alap­ján az iratokat felterjesztette. 52*

Next

/
Thumbnails
Contents