Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 52. szám - Az államtanácsról. 3. r.
208 A Semmitőszék az ítéletet előző eljárással együtt hivatalból megsemmisítette; (297. §. 1. p.) mert nemcsak a felhivási kereset folytán a felhivott által beadott nyilatkozat nem felel meg a perr. 518. §. rendelkezésének, minthogy az szerint nem az előterjesztett számadásnak helyeslése, vagy az ellene lehető kifogások előterjesztése, hanem felhivónak keresetével leendő elutasittatása kéretik, — mely miatt az a perr. 519. §. szerint keresetnek vehető nem lett volna; de már a felhivási kereset is szabályellenes, az tehát az 518 — 521. §§-ban szabályozott kivételes eljárás megindítására törvényes alapul nem szolgálhatott; „mert az nem a végett inditatott, hogy felhivott fél az 520. §-ban kitett jogkövetkezmény terhe alatt számadását mutassa be, hanem a felhivási keresetben az kéretik, hogy felhivott fél az esetben, ha feleletét vagy keresetét beadni elmulasztaná, a felhivó által felszámitott 584 frt 10 kr. tőkében s járulékaiban végrehajtás terhe alatt elmarasztassék; e czél pedig nem felhivási kereset utján, melyre nézve a törvényben külön eljárás vau szabályozva, hanem rendes kereset és eljárás által érhető el. (1878. jun. 14. 11874. sz. a.) Az egyes bíróság illetőségének kikötése, a sommás eljárás kikötését is magában foglalja. E kikötés hatálya pedig esetleg nem szorítkozik egyedül a személyes adósra, hanem kiierjed annak a zálogjog bekebelezésével terhelt ingatlanban való minden jogutódjára is. Ingusz Henrik — Schaffer Sámuel ellen 1000 frt mint bi -:onyos megvett jószágra nehezedett jelzálogos teher fizetésére a zombori jbirósaghoz 1878. jan. 22. sommás keresetet adott be. — Alperes kifogásolta a sommás illetékességet. A jbiróság jan. 31 —1162. sz. végzésével azt megállapította, mi e. alperes semm. panaszszal ólt. A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a közvetlen adós által kiállított s a perr. 167. §. b. p. követelményeinek megfelelő kötelezvényben, melynek alapján lett a zálogjog azon ingatlanra bekebelezve, mely utólag alperes feltételes tulajdonába ment át, per esetére a zombori jbiróság van illetékes bíróságul kikötve, mely kikötés tekintettel a perr. 92. §. szabályára egyszersmind a sommás eljárás kikötését is befoglalja. „E kikötés hatálya pedig nem szorítkozik egyedül a személyes adósra, hanem kiterjed a telekk. dolgokban mérvadó oszt. polg. tk. 443. §. s a telekk. rend. 62. §. 3-ik bekezdése és 170. §-sza értelmében annak a zálogjog bekebelezésével terhelt ingatlanbani minden jogutódjára." (1878. május 14-5761. sz. a.) A segéd főnöke eVen szolgálati bére iránt támasztott követelését, a rendes bíróság előtt érvényesítheti, miután az illetékes közig, hatóság segélyét már igénybe vette, — joghátrányára nem szolgálhatván az, hogy ezen hatóság az ügy érdeme eldöntésének mellőzésével, azt ki nem egyenlithetés miatt a törvény rendes útjára utasitolta. Grutman Ignácz üzleti segéd — Hrazdik Péter gyáros e. szolgálati fizetés czimén 75 frt fizetésére 1877. nov. l-jén a nagyváradi jbirósághoz keresetet adott be. A jbiróság 1877. márcz. 29 — 4421. sz. a. illetékességét megállapította s alperest a keresetben elmarasztalta. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes keresetéhez mellékelt közig, hatóság határozatával igazolta: hogy alperes mint gyáros ellen szolgálati bére iránt támasztott igényét az 1872: VIII. törv. czikk 97. §. szerint illetékes hatóságnál már benyújtotta, s hogy az ezen ügy felett jogérvényesen határozott; és e tekintetben az, hogy nevezett hatóság az ügy érdeme eldöntésének mellőzésével, az ügynek a felek közötti ki nem egyenlithetése miatt, a törvény rendes útjára utasította, felperes joghátrányára nem szolgálhat; miért a most felhívott törvény 95. § hoz képest jogosítva volt, eme személyes követelését a rendes bíróság előtt megindítani." (1878. június 18.—10849. sz. a.) A perirat beadásának elmulasztása azzal, mint elhárithatlan akadállyal nem indokolható az ügyvéd által, hogy képviseltje az ügy érdemére vonatkozó bővebb felvilágosítást nem adhatott. Szénási Zsuzanna — Bagosi István ellen, atyaság elismerési pert folytatott a zilahi tszéknél — melyben alperesi ügyvéd az ellenirat beadási határidejét elmulasztotta, és ennek folytán elhárithatlan akadály alapján igazolással elt. Ennek a bíróság f. é. május 9 — 3122. sz. végzésével helyt nem adott. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a védelem s képviselet természetéből szükségkép következik, hogy az ügyvéd, midőn őt alperes a perbeli védelemmel megbízni kívánja, a védelmet, ha képviselői kötelezettségének megfelelni akar, csak azon esetben válalhatja el, ha alperestől a felperes által keresetlevelében felhozott ténykörülményekre körülményes nyilatkozatot kapott; „miből ismét az következik, hogy az ellenirat beadásának elmulasztását az ügyvéd, ki a per folyama alatt képviseltjével jogilag egy személynek tekintendő, azzal mint elhárithatlan akadállyal nem indokolhatja, hogy képviseltje az ügy érdemére vonatkozó bővebb felvilágosítást nem adhatott, — ily alapon tehát az igazolás meg nem adható." (1878. június 14 — 11807. sz. a.) Békebirák kinevezése. Az igazságügyiminiszter PestPilis-Solt-Kiskunmegyében Szálai Autal solti alsó, Szunyogh János pilisi felső, Dezsöffy Emil kecskeméti felső és K o ch Gusztáv váczi felső járási szolgabirákat, a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodási joggal ruházta fel. Semniitőszcki tanácsok július 10-tól. I. Tanács. Elnök: az alelnök; Bírák: Soltész, Babos, Osvald, Oberschall, Kiss. II. Tanács. Elnök: Soltész Albert; Birák: Vértesy, Manoilovich, Nagy Samu, Lehoczky, Gallu, Lacza. III. Tanács. Elnök: Vértessy. Birák: Pápay, Masiérevics, Elekes, Németh Miklós, Erdélyi. Bejelentetett: 396 ügy; ezek közt 20 kereskedelmi; Curia ellen 4, kir. táblák e. 10. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helybea és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrút 10. sz,