Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 51. szám - Az államtanácsról. 2. r.

Budapest, 1878. péntek, július 12. 51. szám. Huszadik évfolyam. Tartalom: Államtanács. — Plenáris döntvény. — Curiai bíróság. — Jogeset. Az államtanácsról. x (Folytatás.) A törvényjavaslat nagy alaposságú indokolása Schvarcz Gyula ur által következőleg folytattatik: Nálunk a kormány nem csak a végrehajtó hatalom összes teendőit végezi, nem csak vezeti a törvényhozási munkálatokat, de egyesegyedül, kellőleg rendszeres segéd közegek nélkül, rendszeres biztosítékai nélkül a szakértelmi támogatásnak készíti elő, dolgozza ki, szerkeszti az összes törvényjavaslatokat, sőt e mellett egymaga végezi az összes közigazgatási bíráskodást is. Hogy ez nagy hátrányára válik az államéletnek: bizonyítja egyfelől azon beláthatlan tömege a közigazgatás majdnem valamennyi szakágából évről évre mindinkább és inkább fölhalmozódó jogsérelmeknek, és illetékességi összeütközéseknek, melyeknek csak jelentéktelen töredékét képezik a képviselőházhoz menesztett nagy számú kérvényekben földeritett vagy jelzett jogsérelmek, másfelől pedig bkonyitja azon tömérdek visszaélés, fejlődés-zsibbasztó és magánérdeksértő bonyodalom, a mely törvényhozási munkálataink alaki, ugy mint anyagi hiányaiból államéletünkre és társadalmunkra egyaránt ráháramlik. Nem czélja e javaslatnak: orvoslást nyújtani mind e bajok első nagy csjportja, a közigazgatásilag okozott és okozandott jogsérelmek, sem az illetékességi összeütközések ellenében. E jogsérelmek és összeütközések, e bonyodalmak és vitás kérdések orvoslására, egy legfőbb közigazgatási törvényszéknek, illetőleg, tekintve a ministeri felelősség és az állampolgárok politikai jogain elkövetett és elkövetendett jog-érelmék orvosolhatását, egy államtörvényszék felállítását tartom szükségesnek, s ezért óhajtom, hogy az államtörvényszék tárgyában minél előbb külön törvényjavaslat terjesztessék e ház elé. Óhajtom pedig ezt ugyanépen azon indokokból, a mely indokokból szükségesnek láttam jelen javaslatomat is még ez országgyűlés folyamában benyújtani. Hogy melyek ezen indokok: ezt elfogom ezen indokolás alkalmából mondani, de hogy mikéut vélném én a törvényhozási munkálatok alaki és anyagi hiányaiból eredő érzékeny hátrányoknak a jövőre elejét vetetni, hogy miként vélném törvényhozási munkálatainknak a beható alaposság, gyakorlatilag éber, körültekintő tájékozottíág és az ellen mondásokat, végrehajthatatlan mozzanatokat kizáró harmonikus rendszeresség nagyobb adagát biztosítani, mint a mennyiben törvényhozási munkálataink eddigelé nem egy tekintetben részesültek : ezt legyen szabad előbb elmondanom. Tagadhatatlan, miszerint alkotmányosságunk újjáéledése óta, illetőleg 1867. óta alkotott törvényeink között tömegesen találhatók olyanok, a melyek legfontosabb intézkedéseikben egyátalán végre nem hajthatók, részint azért, mert valamely tájékozatlanság szülte irányeszme uralma alatt lőnek szerkezetbe öntve, részint azért, mert maga a szerkezet legyőzhetlen ellenmoudásokat támaszt, más hasonlag érvényben levő törvényeink egyes intézkedéseivel szemközt, — törvények rendeleteivel szemközt, a melyeket sem a törvényjavaslat első alaprajzának megkísérlése alkalmával, sem ez alaprajzok hivatalos kidolgozásának későbbi phasisaiban, sem végül a ház módosit\ányainak, vagy a főrendiház módositványainak be^kelése alkalmával kellőleg figyelembe nem vettek. Tagadhatatlan, hogy törvényeink éppen nem azon sorrendben alkottattak, a melyben azok megalkotását a közérdek megkívánta volna. Tagadhatatlan, hogy igen sok, valóban égető szükséglet kielégitésére törvény mindez ideig — nem azért nem alkottatott, mintha az országgyűlés egyik vagy másik háza, vagy ezek egyik vagy másik bizottsága nem bírta volna azokat munkahalmaz vagy kimerültség miatt letárgyalni, — nem is azért, mintha nem lett volna már teljesen érett azon kérdés, a melyben törvényt kellett volna alkotnunk, — mert hisz nem U-het soha érettebb egy kérdés, mint akkor, midőn már mint égető közszükség'et szava kiált a törvényhozókhoz; nem, nem azért nem alkottunk ily törvényeket, a melyekre pedig nagyon is szükség lett volna, de azon okból nem, mert tulhalmozva másnemű teendőktől, ez iránybani meddő veszteglésre voltak kárhoztatva a törvényhozásunk működését vezénylő kormány tagjai s mindazon közegei, a melyek támogatása nélkül — az eddigi rendszer alapján — a törvényjavaslatok előkészitését, kidolgoztatását, szerkesztetését ministereink igen sok tárgyban meg sem kezdhetik. — Pedig több mint háromnegyed részét az évnek kénytelenek rendesen a képviselőház tagjai a fővárosban tölteni, és e 10—11 hó közepette mi gyakran telik le két-három hét, sőt hosszabb idő huzama is az előre nem látott, előre ki nem tűzött, mindenki által kárhoztatott szünetelésnek, csak azért, mert nincs kellőleg" még előkészítve, sőt egyátalán szőnyegre hozva tárgy, mely a sorrendbe fölvétethetnék és napirendre kitüvethetnék ! Hiányzik a rendszer, hiányzik a tervszerűség. Innét a sok fönakadás, innét a visszapótolhatatlan időfecsérlés. E bajok mellőzésére: a törvényjavaslatok szakszerű előkészítésére, rendszeres kidolgoztatására és egyeztetésére kell az államtanács. Ez azon nagy czél, a melyért a képviselőház figyelmét az államtanács kérdésére íölhivni és egyúttal e tárgyban törvényjavaslatot benyújtani bátorkodom. A fölállítandó államtanács egybeállításának elemeit, szervezetét, jog- és munkakörét csak maga e czél tiszta, 51