Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 51. szám - Az államtanácsról. 2. r.

202 világos fölismerése, — csak maguk e czél követelményei szabhatják meg. Magyarország államélete sok tekintetben niég mindig a kezdetlegesség alantas színvonalán vesztegel. Közmüve'ődési, közgazdasági, társadalmi alkotások, törvények kellenek ezen államélet színvonalának korszerű emelésére: épen ezen indokból nem elég a magánjog, s az ezzel rokon törvényhozási füladványok ápolása, sőt éppen ezért nem helyes a törvényhozási munkálatok rends eres előkészítésénél oly kizárólagos súlyt fektetni cgyátalán a jogi mozzanatokra, miként az eddigi codificationalis, törvényjavaslat előkészitó' bizottságok, osztályok stb. fölállítása alkalmából történt. S minthogy ez nem lenne czélszerü: ezentúl már a törvényhozási munkálatok előkészítésénél, kidolgozásánál, BzerVesztésénél, összhang: zatba hozatalánál az államélet egyéb nagy szakágainak U. m. a közigazgatási, közegészségügyi, szegényügyi, közoktatásügyi, közlekedési, iparkereskedelmi s pénzügyi, erdészeti és bányászati szakágak követelményeire szintén a lehető legnagyobb gond forditandó. (Nem sorolom ide a hon vé lelem ügyét s ugyanazon okból nem, mert Ausztriávali közjogi viszonyaink követelményeinél fogva, egyelőre, nem vehetjük az államélet e szakágát oly részleges parlamenti gondozás alá, mint ezt a hazafias buzgalom óhajtaná; a mi pedig az egyházpolitikát illeti, ez utóbbinak összes mozzanatai egyfelől a közigazgatási és jogügyi, másfelől pedig a közoktatásügyi szakágak közt oszlanak meg.) A mondottak oktani kapcsában nem követhettem tehát az államtanács egybeállitási elemeinek és szervezetéi e1 körvonalozása alkalmából azon irányt, mely a német államtudomány egyik közelebb mult phasisának európai utóhatása alatt, legújabban a franczia köztársaság államtanácsának egybeállításánál is az által nyert kifejezést, miszerint ezen államtanács élére az igazságügyminister mint ilyen állíttatott. Jelen javaslat alapján az államtanács elnöke, tagjai, nem lennének tagjai a kormánynak; a ministertanácsmindazon üléseiben, amelyekben törvényjavaslatok tárgyaltatnak, jelen lehetne az elnök, de nem bírna szavazattal. A ministerelnök, illetőleg szakminíster előterjesztésére a képviselőház, illetőleg ennek bizottsága által fölterjesztett 3 jelölt közöl neveztetnének ki az elnök és tagok, és ugyan a képviselőház jelöltjei közöl azért, mert a törvényhozási munkálatok első sorban a képviselőház jogköréből közvetlenül folyó jogcselekmények, a minthogy törvényjavaslatot előterjeszteni jogában áll, minden egyes képviselőnek is: az államtanácsosokat tehát, mint kiknek föladatuk a törvényhozási munkálatok szakszerű és rendszeres előkészítése szerkesztése leendett, egyoldalulag a kormány tetszés szerinti kinevezésétől tenni függővé annyit tenne, mint kerülő uton egy alantasabb színvonalra szállítani alá az egyes képviselők kezdeményezési jogának gyakorlati kilátásait. Ezt tenni nem akarhatja e törvényjavaslat. De másfelől nem hozza indítványba e javaslat az államtanács elnökének, tagjainak a képviselőház általi szabad választatását sem, és ugyan azon okból nem, mert lehetőleg mellőzni óhajt mindent, a mi oda magyaráztathatnék, mintha a fölállittatni javasolt államtanács eddig dívott parlamentarismusunk államhatalmi egyensúlyában változást lenne behozandó. — Nem, — ámbár a képviselőház minden egyes tagját megilleti a kezdeményezési jog, a mi parlamentarizmusunk a törvényhozási munkálatok vezetését, sőt magát a törvényhozási munka irányítását, fejlesztését, fö'avatását eddigelé a gyakorlatban a felelős kormánynak, mint a törvényh )zás term ísz itszerü vezetőjének tartotta fönn: gyökeres reform lenne tehát az államtanácsot, mely e javaslatban inditványoztatik, teljesen elvonni a törvényhozást vezető kormány, a felelős kormány közvetlen befolyása alól; ily gyökeres reform :>t azonban fönálló viszonyaink- és intézményeinkkel szemben nem tarthatnánk előnyösnek. Az államtanács elnökét a ministerelnök előterjesztésére azért óhajtanám tehát emiitett jelöltek közül 0 Felsége által kineveztetni, hogy a benső öizhangzat a törvényjavaslatok conceptiója közt, mely parlamentarlsmusuuk természeténél fogva ezentúl is a felelős kormánynál fogott maradni és a törvényjavaslatok szakszerű, rendszeres kidolgozása, szerkesztése közt, mely jövőre az államtanács tiszte leendett, ne koczkáztassék. Ha lelép valamely kormány ós oly irányzit képviselői jutnak ko.rnányra, mely irányzattal az államtanács elnöke teljesen ellentétben érzi magát; mi természetesebb, mint hogy ez esetben az államtanács elnöke is lemondani legyen köteles, helyt adandó oly elnöknek, a ki teljes odaadással birja szolgálni azon kormány által inaugurálanJott irányzatot? Magyarországon a királyi kinevezés által nyert hivatal, ha csak ahhoz törvény által elmozdithatlanság nem köttetett, amúgy sem helyez közjogilag kilátásba hosszabb szolgálati időhuzamot, mint azon határidőig, a meddig ezt terjeszteni a korona saját felségi jogánál fogva jónak látja. És igy az általam beterjesztett szerkezet teljesen megfelel, meggyőződésem szerint a helyzetadta parlamentaris követelménynek;— nincs szükség rá: megszabni az államtanács megbízatásának időhuzamát pl. 10 évre, miként ezt a görög királyság alkotmánya teszi. (Folyt, követk.) Scmniitöszék teljes tanácsiilési döntvénye. A június 27-ki plénumban következő nem csekély érdekű, szintén az 1677. évi 22. t. czikk hézagosságát, felületes szerkezetét feltüntető elvi ha t á r o z a t hozatott. „Tekintve, hogy a hatalmashodási heteset első sorban az elkövetett erösiak jogtalanságának, tehát az állítólag fenforgő vétség kimondására irányulván, — a bírságban marasztalás az erőszak által elkövetett vétség büntetését, — az ily keresettel egybeköthető kártérítési követelések pedig a vétkesség kimondásának folyományát képezik; következőleg a hatalmaskodást keresel, az 1877. evi XXII. t. cz. 11. §. első pontjában emiilett pénzkövetelések fogalma alá nem vonható; „tekintve továbbá, hogy ugyanazon §. 7. pontja a polgári vétségek iránt indítható keresetek közül, egyedül a becsületsértési pereket utasítja, és pedig az összegre való tekintet nélkül, a kisebb polgári ügyek iránti eljárásra, — ezen eljárási szabályok kivételes lei meszeiéből, de azok i2 § szónak intézkedéséből is önként folyik, hogy az előző 11. §. szorosan értelmezendő : „kisebb hatalma kodási keresetek tehát az esetben is, ha az igényelt bírság 50 frtol meg nem halad, a kisebb polgári peres ügyekben követendő eljárás alá nem tartoznak." Alkalmul következő j o g e s e t e k szolgáltakMilino v Mita — Csongradacz Joszim e. 42frt kisebb hatalmaskodási birság megítélése iránt azentai jbiróság előtt pert indított, melyben a jbiróság 1878. május 1. 2704. sz. végzésével illetéktelenségét, s azt mondotta ki, hogy ezen ügy az 1877. 22. tcz. 11. §. 1 p. értelmében a kisebb polg. peres ügyek elintézésére hivaiott községi biróság körébe tartozik.