Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 50. szám - Az államtanácsról. 1. r.

200 Vallás cselekmények teljesítése iránti ügyek nem tartoznak polgári bíróságok hatáskörébe. Welt ner Sarolta özv.WeiszIzidorné — Weisz Ede e. aChalicza neveztü izraelita szertartás iránti kötelezettség teljesítésére a z.-egerszegi tsz ék előtt még 1872. márcz. 9. pert indított. A tszék 1874. decz. 29— 2182. sz. a. ítéletet hozott az ügy letárgyalása után, melyben felperest keresetével elutasította; mert a szakértők szerint a Chalicza szertartás a héber hitvaltás elvei szerint oly vallási cselekmény, melynek érvényéhez a felek önkéntes szabad akaratú elhatározásának kell járulni — mit alperes határozottan megtagadott s igy az kénszeritő eszközökkel végre nem hajtható. A kir. tábla — hová felebbeztetett — hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette; mert vallásos cselekmények teljesítése iránti ügyek a polgári biróságok körébe nem tartoznak. ASemmitőszék a tszék ítéletét s egész eljárását hivatalból megsemmisítette; „mert vallásos cselekmények teljesítése iránti ügyek a polgári biróság hatásköréhez nem tartoznak; felperesnek a Chalicza szertartás teljesitése végett indított, jelen keresete folytán tehát a birói eljárás meg sem volt indítható. (1878. május 23 — 9574. sz. a.) Alperes viszonkeresettel csak akkor élhetvén, ha ez felperesi keresettel ugyanazon jogalapból származik, s felperesi követeléssel hasonnemü; semmiséget képez, ha kötbér fizetésére irányzott keresetnél, bizonyos telekkönyvi jog törlésére intézett viszonkereset tárgyalás alapjául elfogadtatik. Szabó Jánoss neje — BodaJózsefe. 100 frt kötbér fizetésére a n.-kanizsai jbiróság előtt pert indítottak; melyben alperes víszonkerése te t támasztott a felperesektől cserébe kapott ingatlanra zálogjogilag bekebelezett 220 írt törlesztésére. — A felek ugyanis kötbér mellett bizonyos ingatlanokra csere szerződést kötöttek — de alperes az örökátadási levél kiszolgáltatását megtagadta, mert felperesek a birtokra nehezedett 220 frt teher kitörlését nem eszközöltették, mire felperesek tanuk előtt kötelezték magokat. A jbiróság 1877. nov. 9 — 13648. sz. a. ítéletével, felpereseket keresetükkel elutasította, mert a csere tényleg foganatosíttatott, tehát alperes attól nem is akart elállani; egyszersmind felperest kötelezte az alperesileg viszonkeresetbe vett 220 frt törlesztésére — miután tanukkal igazoltatott, mikép felperesek a csereszerződésben arra magokat kötelezték. A kir. tábla — hová felebbeztetett — hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. A Semmitőszék a jbiróság ítéletét, a mennyiben felperesek viszonkeresetileg 220 frt erejéig kért törlesztés eszközlésére köteleztettek, megsemmisítette. (297. §. 3. pont.) „mert a perr. 76. §. a. b pontjai szerint, alperes viszonkeresettel csak akkor élhet, ha követelése felperesi keresettel ugyanazon jogalapból származik, — eSJszersmind valódi, lejárt s a felperesi követeléssel hasonnemü és határozott; jelen esetben azonban alperes nem követelést, hanem telekkönyvi jog töröltetését kívánja viszonkeresetileg érvényesíteni; a telekk. hatósággal fel sem ruházott jbiróság tehát hivatalból is észlelendő alaki törvénysértést követett el az által, hogy visszautasítás helyett a telekk. bekebelezések törlése iránt támasztott alperesi visszonkereset tárgyalásába s érdemleges eldöntésébe bocsátkozott." (1878. jun. 5—9972. sz. a.) A bíróilag meg nem állapított ügyvédi munkadijak, a per bírájához, mint külön ügybirósághoz lenén utasítva, azok ennek kivételes illetősége alól akkor sem vonhatók el, ha azok értéke akár meghaladja annak rendes hatáskörét, akár ennél csekélyebb mennyiségű. Országi József ügyvéd a szombathelyi tszékhez kérvényt adott be, melyben a Pap Zsófia részére Czirók Julianna e. vitt, s ítélettel jogérvónyesen befejezett perben bíróilag meg nem itélt munkadijai megállapítását kérte. A tszék 1878. márcz. 13—1893. sz. a. végzésével kérvényezőt elutasította, mert ily ügy az 1874:34. tcz. 58. §. szerint rendes perutra utasíttatott. Kérvényező ügyvéd semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert az Ugyv. rendt. 58. §. szövegezésének megváltoztatása a biróság hatáskörén kívül esik (186^. IV. 19. §.) — azon törvényszakasz szerint pedig oly ügyvédi munkadijak, melyek a perr. 252. §. értelmében meg nem állapitattak, caak per utján levén érvényesíthetők: a törvényszék azon szakaszt helyesen értelmezte, midőn panaszttevőt, a perbeni Ítéletekkel meg nem állapitt munkadijaknak érvényesítése iránti kérelmével rendes keresetre utasította." „A semm. panaszban kifejezett azon nézet pedig, hogy a kérdésbeni kereset azért, mivel értéke 300 frtnál kisebb — a tszék mint a vonatkozó per volt birájának illetőségéhez nem tartoznék, tévedésen alapszik; „mert az Ugyv. rendt. idézett szakasza a meg nem állapított ügyvédi munkadijak iránti keresetekre nézve a per bíráját külön ügybiróságként jelöli meg; a külön ügybiróság fogalmából pedig feltétlenül következik: hogy az ahhoz utasitott kereset kivételes illetősége alól akkor sem vonható el, midőn értéke rendes hatáskörét akár meghaladja, akár pedig csekélységénél fogva azt meg nem állapitja." (1877. május 27—i 754. sz. a.)| Semmitöszéki tanácsuk jalins 9-től. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbiró Bírák: Babos, Masiérevics, Elekes, Lacza. II. Tanács. Elnök: az alelnök; Bírák: Soltész, Vértesy, Osvald, Gallu, Kiss. III. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Manoilovich, Pápay, Barta, Lehoczky, Oberschall. IV. Tanács. Elnök: Vórtessy. Birák: Nagy Samu, Németh Miklós, Csoók, Erdélyi. Bejelentetett: 455 ügy; ezek közt 4 kereskedelmi; 18 a legf. ítélőszék s 19 kir. táblák e. panasz. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrút 10. sz.