Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 50. szám - Az államtanácsról. 1. r.

198 ország, mint Spanyolország, utóbbi különösen 1869-iki alkotmányában; söt még a germán faj államai közül is már jól korán utánozta a maga „titkos tauács"-ában ezen franczia államtanács alapgondolatának nem egy mozzanatát — még pedig egyike a legéletrevalóbb, német alkotmányos államoknak, Württemberg. — Portugálba államtanácsa — az 1826. apr. 29-iki, illetőleg az 1852-ik július 5-diki alkotmány alapján nincs arra kötelezve, hogy a törvényhozási munkálatokat vagy a közigazgatási alapszabványokat előkészítse, kidolgozza, szerkeszsze, nincs is az a közigazgatásilag okozott sérelmek fölötti bíráskodás jogával fölruházva, mint a franczia államtanács ; jog- és munkaköre arra szoritkozik, miszerint esetről esetre, azaz mindannyiszor, valahányszor erre a korona által fölhivatnék, véleményt tartoznak mondani annak egyes tagjai a kormányzat és közigazgatás fölmerülő főbb kérdéseiben : igy mindazon kérdésekben, melyek a Cortes egybehívására, az érsékek, püspökök kinevezésére, az államtisztviselők kinevezésére, uj hivatalok felállítására, diplomatiai ügynökök alkalmazására, nemzetközi alkudozásokra, nemzetközi szerződések kötésére, a hadüzenetre, békekötésre, a honfiusitásra, czimek, rang, rendjelek adományozására, a törvények végrehajtásának czéljából kibocsátott rendeletek, leiratok, utasítások stb. közzétételére, a Cortes által megszavazott államköltségvetési előirányzat tételeinek törvényszerüleg szigorú betartatására, stb. vonatkoznak. Ezen ponrtugal államtanács alapgondolatára támaszkodik a hollandi államtanács, az 1840- és 1848-ban módosított i815-iki alkotmány alapján, de már meglehetősen közeledik, legalább a törvényjavaslatok és közigazgatási alapszabványok kérdését illetőleg a franczia államtanács alapgondolatához, a mennyiben t. i. Hollandiában a király minden törvényjavaslatot, mely az országgyűlésen benyujtatik, az államtanácsnak tartozik az alkotmány 72. §-a értelmében kiadatni annak beható megvitatása végett, és csak ha már az államtanács véleményes jelentését megtette, dönt a király a fölött, hogy váljon hajlandó-e a szóban forgó javaslatot, megszavaztatása esetében, szentesíteni? Másfelöl ugyancsak a portugál államtanács alapgondolatára emlékeztet a porosz államtauács, de ez utóbbi azon szemet képviseli az e rovatba sorozható államtanácsi intézmények lánczolatában, mely a legmesszebbre távolodott el a franczia államtanács alapgondolatától. Az állam legmagasabb tisztviselőinek és méltóságainak e gyülekezetében már csaknem teljesen elmosódva találjuk azon jogkör nyomait, mely a hollandi államtanácsban — saját, inkább a portugalléval rokon alapgondolata daczára — a franczia államtanács egy némely mozzanatára még élénken emlékeztet; a porosz államtanácstól már csak egy lépés az angol „Privy CounciP-ig, melyben a rendszeresen működő államtest alapeszméje, a cabinet előtérbenyomulása óta a gyakorlatban legalább már csaknem teljesen leszerveződött. A harmadik nagy rovat typusát képviseli a görög királyság államtanácsa. Az 1864-iki alkotmány 83, 84, 85 és 86-ik §§ ai tisztán, világosan oly államtanács körvonalait állítják élőnkbe, melynek egyetlenegy magas czélja, föladata vagyon: előkésziteni és elbirální a törvényjavaslatokat. Sem a közigazgatási munkakörből, sem a biráskodás jogköréből nem jutott osztályrész a görög királyság államtanácsának. Jogköre, munkaköre egyszerű, egységes, önmagában teljesen bevégzett: támogatására lenni a törvényhozási munkálatoknak. Nem azért hivatkozom a külföldi intézményekre, mintha hazánkra nézve egy államtanács fölállításának szükségességét azon bevégzett tényből akarnám levezetni, miszerint Európa elősorolt egyes alkotmányos államaiban ilyen vagy amolyan államtanács létezik. Mindez államtanácsokra, mint külföldi mintákra csak azért vagyok bátor fölhívni a figyelmet, hogy kimutassam, miszerint igen is megfér az államtanácsnak nem egyféle alakja a parlamentarismussal az államélet gyakorlatában; és fölhoztam mindezeket még azért is, hogy figyelmet ébreszszek az államélet oly tünetei iránt, a melyeknek orvoslásáról hazai törvényhozásunknak is minél előbb gondoskodnia kellene; s hogy előbb nem gondoskodott, ezt többek közt azon körülménynek is tulajdonithatni, miszerint a hagyományos visszaélések megszokásában, az élesebb jogérzék követelményei iránt mintegy elfásulva, gyakran mi magunk sem vettük észre, hogy ezen tünetek kórtünetek tulajdonképen, a melyeknek gondozását hazánk érdeke égetőleg követeli. A legnyomatékosabb indok azonban, mely engemet arra indított, hogy államtanács fölállítását indítványozzam, sokkal közelebb fekvő szükségletek — és érdekekben gyökerezik. Tény az, miszerint parlamentáris jogállam, melyben a kormány annyiféle munkaterhét lenne kénytelen viselni, mint Magyarország kormánya, ezt jelen alkotmányunk alapján, de iure és facto eszközölni kénytelen, nem létezik. (Folyt, követk.) Kereskedelem jogi döntvény. Valamely hitelegylel igazgatósága a felvételi bizottságnak a pótfizelés bekövelelése iránti határozatát magáévá levén, s ezt a közgyűlésnek bejelentvén, ez pedig azt tudomásul vévén,— a felvételi bizottságnak további intézkedése a pótfizelés kivetése és beszedése iránt — jogosultnak tekintendő. A hitelrészes ezen pótfizetés teljesítéséi meg nem tagadhatja, az alapszabályilag megállapított egyetemleges kezesség idejének leteltéig, — habár a társaságból ki is lépett, s ha a pótfizetést szükségessé tevő, biztosítéki alap kimerültsége a részvénytársaság által ki nem mutattatott is. A Pest Lipótvárosi bank részvény-társaság — Sonnennfeld Vilmos e. 100 frt hitelegyleti követelés iránt a bpesti váltó keresk. t s z é k előtt pert indított; melyben 1878. jan. 11 — 630 sz. a. ítélettel felperes keresetével elutasittatott s 40 frt perköltségbenmarasztatott; „mert alperes, ki a hitelegyleti tagok sorából, — felperes hallgatag beismeréseként is — még 1875. elején szabályszerű felmondás utján kilépett, az alapszabályok 33., 34. §§. szerint, miután egyébként kilépésével további hitelbeni részesüléséről lemondott, jogszerűen nem kötelezhető arra, hogy a kereseti követelést, még ha ennek jogalapja s valódisága bebizonyitottnak elismertetnék is, fölperesnek megfizesse. — Kétségtelen ugyanis az E. a. belépési nyilatkozatból, mint a hivatolt alapszab. rendelkezéséből is, hogy a hitelegyleti veszteségek tekintetében, a hitelegyleti tagok, az általuk válalt egyetemleges fizetési kötelezettség alapján, csak akkor s annyiban szoríthatók fizetésre felperes irányában, ha és mennyiben a veszteség az egyes tagok által mindjárt a belépéskor e czélra fizetni kellett pénzösszegek s egyéb értékből ala-