Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 50. szám - Az államtanácsról. 1. r.

Budapest, 1878. péntek, július 9. 50. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Államtanács. — Keresk. döntvények. — Semm. döntvények. VAz államtanácsról. *) r N Az államtanács a törvényhozási munkálatok szakszerű és rendszeres előkészítésének czéljából alakittatik; (1. §.) és 1) közigazgatási, — 2) jogügyi, — 3) közoktatásügyi, — 4) közegészség- és szegényügyi, — 5) pénzügyi, — 6) közlekedési, — 7) ipar-kereskedelmi,— 8) földmivelés- és erdészeti, — 9) bányaügyi szakoszosztályra osztatik fel (3. §.) A mi tüzetes hivatását illeti: Az államtanács mindazon törvényjavaslatok fölött, melyek a képviselőházban benyujtatnak, indokolt jelentést tartozik a képviselőházhoz, és ugyan még oly időben beterjeszteni, miszerint az illető törvényjavaslatok a kitüzett hataridőre a képviselőház szakbizottságaiban és osztályaiban ugyancsak az államtanácsnak ezen indokolt jelentése alapján tárgyalás alá vétethessenek. (7. §.) Az államtanács indokolt véleményt tartozik mondani mindazon módositványok fölött is, a melyek valamely törvényjavaslaton akár a képviselőház, akár a főrendiház határozatából megejtetnek. (8. §.) Az államtanács tartozik mindannyiszor, valahányszor erre akár a képviselőház határozata által, akár a ministerium izenete által fölhivatik, részleges törvényjavaslatokat kidolgozni, s ugyan azon elvek és irányeszmék alapján, a melyeket a képviselőház határozata vagy a ministerium izenete e czélra utasításba adnak. (9. §.) Hasonlag tartozik az államtanács a hozzáutasított törvényjavaslatokat mindazon adatkészlettel fölszerelni, a mely azok beható törvényhozási tárgyalásához szükségeltetik. (10. §.) A 10. §-ban elrendelt munkálatok eszközölhetése végett ugy a ministerium, mint a törvényhatóságok a kívánt adatokat az államtanács rendelkezésére bocsátani tartoznak. (11. §.) Az államtanács jogositva van ugy az ország szaktestületeit mint egyeseket, a felmerülő szakkérdésekben kihallgatni, — a fölhívott szaktestületek és szakférfiak pedig a föltett kérdésekre tüzetes és indokolt jelentéssel tartoznak válaszolni (12. §.) Esetről-esetre, a képviselőház engedélyével, az államtanácsosok a képviselőház üléseiben megjelenhetnek, hogy indokolt jelentéseiket élőszóval is védelmezhessék és további fölvilágositásokkal kisérhessék. (13. §.) Szervezetét illetőleg az államtanács egy elnök, alelnök s 28 tanácsosból álland; az elnök a ministerelnök előterjesztésére a képviselőház 3 jelöltjéből neveztetik ki, — az államtanácsosok pedig a szakministerek előter*) Mutatvány legtudományosabban képzett államférfiaink egyikének, müveivel külföldön is feltűnt tudósunk: Schvarcz Gyulának törvényjavaslatából, melyet az országgyűlés utolsó napjaiban nyújtott be a képviselőháznak. jesztésére — az ország szaktestületei — illetőleg egyes, kiváló szakférfiainak meghalgatásával a képviselőház szakbizottságainak 3— 3 jelöltjéből. (14. §.) Ezen valóban nagy szükséget képező államintézményre vonatkozó tjavazlat alapos indokolása fővonalaiban következőleg szól: Több európai parlamentaris, népképviseleti alapon nyugvó alkotmányos jogállam példája mutatja, miszerint végezhet egy államtanács kellő szervezet, kellő alkatelemek, s bölcs mérséklettel kiszabott jogkör alapján oly munkát, melyre az államnak, ha csakugyan fedezni, kielégíteni akarja a modern művelődési állam-életnek, ugy értelmi s erkölcsi, mint anyagi szükségleteit, a szó szoros értelmében égető szüksége van; és kimutat ezen szigorulag alkotmányos, sőt határozottan parlamentaris államok példája még mást is: azt, hogy végezhet egy kellő szervezetre fektetett, s ildomosán körülhatárolt jogkörű államtanács oly munkát, igen — akként végezheti egész munkáját, miszerint működése a törvényhozásnak, s ennek kapcsán a közigazgatásnak félreismerhetlenül előnyére válik, a nélkül, hogy okot adhatna aggodalomra a parlamentarismus igaz barátainak: a nélkül, hogy kezére játszhatnék a függöny mögötti politika ügynökeinek s a nélkül, hogy magát, mint önálló nagy államtest a törvényhozó és kormányhatalom közé ékelve zsibbasztólag, vagy legalább bonyolitólag kellene hatnia, akár az egyik, akár a másik, akár mindkettőnek működésére. Van államtanácsa Francziaországnak, Portugalliának, Spanyolországnak, Olaszországnak, Hollandiának, Bajorországnak, Württembergnek, Poroszországnak, a görög királyságnak stb. Azon jogkör természetét tekintve, melynek gyakorlására e különböző államok államtanácsai hivatvák, ez utóbbiak három nagy rovat alá sorozhatók. Az első nagy rovatot, mint typust képviseli a franczia államtanács, a másikat a portugálli, a harmadikat a görög királysági államtanács. A franczia államtanács jog- s illetőleg munkaköre a legutóbbi u. m. az 1872-iki május 24-ik, s az 1875-iki február 25-iki törvények alapján is, a következő négyre terjed kí: 1. elökésziti a törvényjavaslatokat és a közigazgatási alapszabványokat; 2. kidolgozza, illetőleg szerkeszti a közigazgatási szabályrendeleteket, s véleményes jelentést tesz közigazgatási ügyekben; 3. bíráskodik mint legfőbb fórum a „Contentieux", a közigazgatásilag okozott jogsérelmek fölött, s ezekkel rokon természetű ügyekben; 4. végérvényesen dönt illetékességi összeütközések eseteiben, a mennyiben ez utóbbiak a közigazgatási és a birói közegek közt merülnek föl. E franczia államtanácsot vette mintaképül, ha nem is teljes egészében, de mindenesetre több fontos, jellemző vonásában ugy Olasz50