Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 48. szám - Van-e az előjegyzett tulajdonosnak is joga a birtok átadása iránt tulajdonkeresetet indítani?

191 lezőnek nem tekintette, ujabbi leltár elkészitése czéljából szakértő megnevezésére fel szól litota, s hogy alperes ezen felhívásnak nemcsak hogy eleget nem tett, de sőt a leltár felvétele ellen tiltakozott azon okból, mert leltár már felvéve lett, habár nem a haszonbéri szerződés értelmében is. Minthogy azonban alperes az L. és M. alattiak helyességét el nem ismerte, felperes szerzet felhívására a leltározás újbóli eszközlése ellen alperes alapos kifogást nem tehetett, s köteles lett volna becsüst nevezni, vagy a már készített L. és M. alatti leltárt elfogadni. — Alperes azon ban sem szakértőt nem nevezvén, sem a leltárokat el nem fogadván, a szerződés lényeges és kiegészítő részét képező leltár elkészithetésér. akadályozónak tekintendő, s minthogy a leltár el nem készítése felperes szerzet azon lényeges jogát, hogy az ingók becsértéke egy harmadának készpénzbeli biztosítását követelhesse, meghiusitja, s igy a szerzet egyik leglényegesebb jogát megsértette, — a szerződés 2-ik és 20-ik pontjai szerint felperes szerzet a szerződést megszűntnek tekinteni jdgositva van, s ez irányban keresetének annál inkább helyt adni kellett, mert föl'éve, hogy a fürdő', mint alperes részéről állitatik, jó karban nincs is, alperes a javitások és befektetéseket addig, mig a szerződés kiegészítését képező leltár elkészítve nem lett, követelni jogosítva nincs, a szerzet pedig ily javitások és befektetések megtételére nem kötelezhető oly bérlő ellenében, ki a megállapított biztosítékot, mint az kikötve lett, megadni vonakodik. A keresetben felhozott egyéb indok a szerződés felbontására elég indokul a biróság által nem tekintethetvén, ezekrei kiterjeszkedés szüksége fen nem forog. A kir. tábla 1878. martius 0. — 10289. sz. a. az első bírósági ítéletet nem felebbezett részében érintetlenül — alperesileg felebbezett részében pedig indokainál fogva helybenhagyta. A legf. Ítélőszék az ügy érdemében mindkét alsó biróság ítéletét megváltoztatta s felperest keresetével elutasította: Indokok: „Az A alatti haszonbérleti szerződés 1. s 4. pontjai szerint a bérlemény ingó s ingatlan tárgyai, az átadás előtt, vagy ezzel egyidejűleg lettek volna leltározandók; de a szerződő felek attól eltérve, az átadást s átvételt leltározás nélkül eszközölték, kölcsönös akarattal; és mivel azóta alperes birtokában van a bérleménynek s felperes szedi a haszonbért: a bórletet tényleg s jogilag fenállónak kell tekinteni — a leltár nélkül is. — A kérdés felperes keresetével szemben csak az: vájjon az utólag megkisérlett leltározásra nézve terheli-e alperest oly mulasztás, mely a bérlet megszüntetését vonja maga után a szerződés 2. és 20. pontjaihoz képest. „E tekintetben a szerződés 4-ik ponrja, melynek megsértését leginkább panaszolja a felperes, a leltározásnak s becslésnek csak módját és czélját határozza meg: módját abban, hogy mindkét szerződő fél c végre szakértőket nevezzen ki, — és czélját abban, hogy a leltározás és becslés által megállapitassék a bérlő azon kötelezettségének mérve, mely s/.erint a használhatlan bútorukat ujakkal pótolnia, s a felszerelvényeket általában biztosítania kell készpénzben. — E czél pedig elérhető volna még akkor is, ha a bérló jogával élni nem akarva, szak értőket a leltározáshoz maga részéről nem nevezne ki; mert ily esetben szabadságában s módjában állana a bérbeadónak birói uton vétetni fel a leltárt s állapítani meg a bérlő 4-ik pontbeli kötelezettségének mérvét. — Az ily uton megállapított kötelezettség elmulasztása képezne azután alapos okot a bérlet felbontására. „De alperes nevezett is ki maga részéről sznkértőket a leltározáshoz, s ha ezek megkezdett munkájokat be nem fejezhették, — ez történt a leltározás alkalmával felmerült némely, jelesül azon kérdés miatt, vájjon a szerződés 2-ik pontja ellenére állítólag rosz karban átadott tárgyak helyreállítása előtt befejezendő-e a leltározás, s vájjon mily tárgyakat keljen a külön biztosítandó felszerelvényekül s ingókul leltározni ? — Ezen kérdéseknek felvetése pedig önmagában még nem indokolja a tényleg s jogilag fenálló szerződés felbontását, hanem azok előzetes birói megoldását teszi szükségessé, hogy megállapitatliassék alperesnek a szerződés 2. s 4. pontjaiból folyó kötelezettsége, a melynek megsértése azután minden esetre fel fogná jogosítani felperest arra, hogy a szerződésnek — tetszése szerint — vagy teljesítését vagy megszüntetését szorgalmazza. — Addig azonban a bérletet a leltározás körüli mulasztások indokából megszűntnek kimondani nem lehet. „Hogy pedig a kereset többi pontjaiban felhozott állítólagos mulasztások a bérlet megszüntetésére elegendő okot nem szolgáltatnak, ezt helyesen kimondta már az első biróság. „A megszüntetett perköltség s a megállapított ügyvédi munkadijak tekintetében helybenhagyandó volt a másodbiróság ítélete az első bírósági ítélet felhívott indokaiból." (1878. május 16. — 4075. sz. a.) Kereskedelem jojsri döntvények. Ingó dolgok szállításának elválalása, a szállítót illetőleg csak akkor képez feltetlen keresk. ügyletet, ha a szállítandó dolgok általa speculátióval párosult továbbadást szándékból szereztettek. Soheiber Berthold — Illevics György Mixich Péter és Illevics Ferenez e. a nagy becs kére ki tszék mint keres, biróság előtt 300 ft előleg s 120 ft. árkülönbözet fizetésére 1877. sept. 27. pert inditott, minthogy nevezettek A adásvételi szerződésben magokat bizonyos mennyiségű buza szállitására kötelezték, mit nem teljesítettek. A nagybecskereki tszék magát 1878. apr. 17. — 10069 sz. végzésével illetéktelennek nyilvánította ; mert felperes azt, hogy alperesek termelők, beismerte, de azt, hogy a vétel tárgyát képező buza nem egyedül saját termelésük, hanem másoktól is szereztetett volna, nem igazolta; miért jelen ügylet alperesek saját termésére vonatkozónak tekintendő stb. stb. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert valamint ingó dolgok megszerzése csak azon esetben képez a megszerző részéről feltétlen kereskedelmi ügyletet, ha a megszerzés speculátióval párosult továbbadás czéljából történt (keres. törv. 258. §. I.) — ugy az olyan dolgok szállításának elválalása is csupán akkor tekinthető absolut keresk. ügyletnek a szállítót illetőleg, midőn a szállítandó dolgok általa e végből szereztettek, (keres. tör. 258. §. 2.) „Minthogy pedig ezen utóbbi ténykörülménynek jelen esetbeni fenforgása nem igazoltatott, — relatív kei-esk. ügylet pedig nem kereskedő alperesek tekintetében szóba nem jöhet; „az eljáró keresk. biróság illetéktelenségét helyesen mondotta ki (Eljárási rend. 5. §. utolsó bekezd.) — (1878. június 18. — 11548. sz. a.) 48*