Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 47. szám - A pozsonyi ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 3. r.

187 annál is inkább, mert a kérdését megváltott szolgalmányok egy egész évre járván, — valamint a természetbeni szolgalmányoknak napokra s hónapokra való felosztása tényleg helyesen nem is eszközölheti, — ugy alperesnek felebbezési kérelme a törvényes alapot teljesen nélkülözi, „Azonban nem volt megítélhető a kereseti összeg, mert a kérdéses megváltás, az ez irányban keletkezett törvény következménye levén, a mint egyrészt alperes uradalom az élvezetnek jogtalanul bevételezett egyenlegét megtéríteni köteles, — ugy másrészt az elvont haszonnak megtérítésére annálkevésbé kötelezhető, mivel ez teljes elégtétek képezne, a mely csak szándékos kárositás nál lehet megítélhető. „A. kereseti összegtől 6°/0 kamat minden évi részlet után a reá következő év január l-jétől megítélendő ; mert alperes elleniratában nem tagadta azon kereseti állítást, hogy a kereseti összeg megtérítése már előzőleg közig, uton kérvéuyileg eredménytelenül szorgalmaztatott; de különben is a B. szerződésből meggyőződhetett, hegy a kamatszedés nem őt, hanem a bérlőket illeti; minden részlet tehát, a megfelelő év végével lejártnak volt tekintendő, — és mert alperes nem is állitja, hogy a megváltott szolgalmányokat pótló évi járadékkal bérlőket sikertelenül megkínálta volna, sőt azokat most sem ajánlja fel, illetve bírói kézbe le nem tette. stb. A legf. ítélőszék következőleg itélt: „A kir. tábla Ítélete a mennyiben felperes követelési joga kimondatott s 1873 — 74 évekre a váltsági tőke kamatjai, felperes részére mint évi járadékok megállapitattak — s a mennyiben a marasztalási összeg B. Leopoldine és Vazul végreh. joguk fentartásával letételeztetni rendeltetik s az ügyvédi dijakra nézve, mint nem felleb bezett — érintetlenül — az évenkinti járadékok után számítandó kamatok s perköltségekre nézve pedig indokaiból hhagyatik. „Ellenben az 1873 évet előző időre eső kárpótlásra nézve részben megváltoztatik — és részint 1867 részint 1868 s 1S69-től 1872 évig számítva s ehez az 1873 —1874 évi járadékot is hozzáadván Jánosföld után 77052 f. 24 kr. Öregfalu u^án 8661 f, »0 kr. — Újvár után 10760 f. 33 kr. s Ó-Telek után 12930 f. 72 kr. — igy összesen 109,405 f. 19 kr. tőkének s ettöli kamatoknak — birói kézhez letétele utjáni megfizetésére alperes köteleztetik. Indokok: „A mennyiben felperes követelési joga kimondatott, és 1873 — 1874 évekre mint a 1873 22 t. cz. életbelépte utáni időre nézve a váltsági összeg után járó kamat mint évenkinti kárpótlási járadék felperes részére megállapittatott, ugy a birói kézhez va'ó letétel s az ügyvédi dijak tekintetéből érintetlenül volt hagyaudó, mert egyik fél sem felebbezte. „Az 1873 évet megelőző időre eső kárpótlási összegekre nézve azonban, a váltsági tőke után járó évenkinti kamat, az elvont szolgalmányok egyenértékéül azért nem volt elfogadható; mert valamint egyrészről 5. 6. 7. 8. sz. a. váltsági zzerződések, melyek a bérlők befolyása nélkül kötettek, csakis a kincstár s a telepitvényes községek közti viszonyt szabályozzák, — ugy másrészről a bérlőknek, a mennyiben azon szerződések folytán, a bérlemény egy része, nevezetesen a terménybeli szolgalmányok a szerződésileg biztositott évenkinti bevételűkből elvonattak, a bérbeadó kincstár annak megfelelő ériéket tartozik megtéríteni, a mi azon beállott fogyatkozás által az évi jövedelemből elesett. „Ebből kiindulva, a nevezett szerződéses községek által teljesitett évi szolgalmányok mennyisége smiségére nézve bizonyítékul szolgálhatnak ugyan azon 5—8 a. váltsági szerződések s a kiszámitás e tekintetben azokra volt alapítandó; de a terménybeli tartozásokra nézve azon érték, mely az említett megváltási okiratok tanúságaként a megváltás előtti időben, nevezetesen 1836 —1845 években divatozott piaczi árak alapján kiszámíttatott — a bérlőkkel szemben azért nem szolgálhatott zsinormérmértékül, mert azon terménybeli szolgalmányok a bérlőktől 1867 — 187-2 években vonattak el, — tehát az elvont termények értéke is ezen utőbbi évek piaczi árai szerint téritendő meg,s minthogy G. alatti bizonyítványra állapított K. 2. X. s d alatti kimutatásokban foglalt terménybeli tartozások legkissebb piaczi ára is az alperesi 5 — 8 a megváltási okiratokban foglalt értéket jóval fölülmúlja, — a felperest megillető kárpótlási érték kiszámításánál legalább azon legkisebb piaczi ár volt zsinórmértékül veendő. „Ezen elvekhez képest, a szolgalmányok évenkénti értéke következőleg volt megállapítandó. „Jánosföld községében készpénzbeli, termény s hoszszu fuvar fejében 10386 f. 32 kr — Öregfalu községében 1611 frt. 33 kr. Ujvárott 1603 frt. Ó-Teleken 2298 frt 72 kr. „Ekke'p kiszámmittatván a telepitvényesek által teljesitett évenkinti tartozások s terménybeli szolgalmányok egyenértéke az abból számszerűleg eredményezett összeg ugy az egyes köségek után részletezve, valamint összesen kitéve találtatik az Ítélet rendelkező részében. „Végre a késedelmi kamatokra nézve a táblai ítélet még azért ishhagyandó volt, mert a kincstár felperessége alatt, a volt bérlők mint jelenlegi felperes jogelődjei ellen, ugyanazon uradalom után több évről hátralékban volt, haszonbéri tartozások iránt lefolyt perekben, a kamat szintén az illető haszonbéri részlet lejárási napjától számítva lett megitélve; miből önként következik, hogy ugyanazon elv az elvont haszonvételek megtérítésénél is alkalmazandó.« (1878 apr. 30. — 3206 sz. a.) Semmitüszcki döntvények. Hivatalból észlelendő semmiségi esetnek helye nincs, midőn a kiskorú képviseltje mellőzése miatt, önmaga mint kiskorú hasznil jogorvoslatot, mit törvényszerűnek tekinteni nem lehet. Pap Mária — Novákovics Lajos e. 28 frt. iránt folytatott perben hozott ítélet felebbeztetvén, — a kir. t ábla az ügyet 301 §. alapján felterjesztette azon alapom mert alperet a kereset beadásakor kiskorú volt, mégis mint önképviseletre nem joggsitott saját személyében idéztetett. A Semmitőszék azonban itt nem találta azt megsemmisithetőnek; „mert a 304 §. csak azon esetben alkalmazható ha valamelyik fél törvényszerű jogorvoslattal él; jelen eset ben azonban ily törvényszerű jogorvoslat nem létezik. Ugyanis alperes törvényszerű képviselőjének mellőzése miatt, a maga nevében mint kiskorú nincs jogositva jogorvoslattal ál ni; azonfelül a miatt nem felebbezésnek, hanem a gyám által beadandott semm. panasznak let volna helye." (1878 május 27. — 10o65 sz. a.1 47*