Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 47. szám - A pozsonyi ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 3. r.

Budapest, 1878. kedd, június 25. 47. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Pozsonyi kamara (Vége.) — Bérleti jogeset. (Vége.) — Sem. dönvények. E napokban a jan. — julinsi előfize­tési folyam már befejeztetvén, tisztelettel felkér­jük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — rVagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás> és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítá­sára közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfi­zetési díj ezen áll is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt., egész évre 8 frt. A pozsonyi ügyvédi kamara 1877. évi jelentése (Vége.) A pozsonyi kir. e. f. törvényszéket illetőleg, tilta­koznunk kell azon behozott eljárás ellen, a mely az 1808 54 t. cz. 450 és 452 §§-ainak világos rendeletébe ütközik, és fölkérjük a tek. közgyűlést hogy tekintettel arra mi­szerint a tek. pozsonyi kir. e. 1'. törvényszék a föntebb A. I. alatt jelzett ujabbi fölszólitásunkat figyelmen kivül hagyni látszik, a tisztelt közgyűlés határozatilag mondja ki, hogy az általunk föntjelzett irányban, fölírat intéz­tessék a n. m. Igazságügy M;nisteriumhoz; valamint an­nak orvoslása iránt is, hogy a telekkönyvi hivatalban te­kintettel arra miszerint a személyzet által kifejtett rend­kívüli tevékenység és buzgalom folytán sikerült az 1877 dik év végén az összes telekkönyvi bevezetéseket és vég­zendőket hátralék nélkül elvégezni, elismerésül, két telek­könyvi vezető elbocsájtott, minek következménye az lett, hogy a telekkönyvi bevezetések jelenleg is halomban fe­küsznek elintézetlenül, mert a csekély és pedig egyáta­lában meg nem felelő helyiségekben működő személyzet a keresztül vitelt a legjobb akarat és erőfeszités mellett sem képes teljesíteni, s igy a viszonyok a telekkönyvi hi­vatalban türhetlenné váltak; — intéztessék végre az iránt is fölirat, hogy a kiadandó telekkönyvi kivonatok nem mint ez eddig, valószinüleg a bélyegszaporitás te­kintetéből történt, mind azon tételek másolatát is tartal­mazzák, a melyek már törlesztetteknek, tehát lényegte­leneknek mutatkoznak, hanem csak is a fönálló bevezeté­seket tartalmazzák, s igy a szónak helyes értelmében, ki­vonatok, nem pedig telekjegyzőkönyvi másolatok le­gyenek. Föntebb kiemelvén, hogy a törvényhozásnak szük­ségképen hivatásában fekszik az ügyvédi kar megélhe­tését lehetőleg támogatni, megemlitendőnek tartjuk, hogy a bagatell törvénynek 34-dik §-a amidőn egyrészt az ügyvédnek érdekeit sérti, más részt a zugirászatnak aj­tót nyit; már pedig egy rövid ügyvédi dijszabás mind­ezeken segíthetne; ohajtandónak látjuk, hogy a törvény­hozás olyképen intézkedjék, miszerint bármely bíróság és hatóság előtti képviseletet, kivétellel a sommás eljárásnál ha a meghatalmazott hivatal szerinti avagy a meghatal­mazóval fönálló természetszerű benső viszonyánál fogva meghatalmazottja, csak ügyvéd fogadhat el, ós minden beadvány ügyvéd által, avagy a föntebb jelzett esetekben a törvényszerüleg kimutatott meghatalmazott által ellen­jegyzendő, értjük ezt leginkább minden telekköny­vi beadványnál, a melyeknél a zugirászatleginkább van elharapódzva, értjük pedig a bíróságoknak is jól fölfogott érdekében, mert kétségtelen hogy ritkább esetben hiá­nyos a beadvány alapjául szolgáló okmány, mint a ma­gánfél avagy a kellő képzettséggel nem biró zugirász ál­tal benyújtott beadvány maga, sőt az okmánynak hiá­nyossága esetében számtalanszor csak is az ügyvéd ké­pes a hiányt azonnal fölismerni, és alig leend eset hogy ennek kiigazítása előtt nyújtaná be a beadványt a bíró­sághoz; kétségtelen hogy az ily módon az egyébként is munkával tulhalmozott biróság ki nem számitható mun­kától menekülne, holott jelenleg egy beadvány megfor­dul többször is, és pedig hiányosan a biró kezeiben, és kinek rovására és költségere? csak is a félnek, ki három­szorosan is kénytelen megfizetni azt, mitől őt a törvény­hozó megóvni vélte. Reméljük továbbá hogy a n. m. Igazságügy-Minisz­terium azon méltányos kivánatunknak, hogy a szak­mánkba vágó törvényjavaslatokat jövőre előterjesztéseink megtétele végett közölni kegyeskedend. Az ügyforgalmat illetőleg a jelentésben követ­kező érdekes adatok bocsátattak előre. A választmányilag elintézendő folyó ügyek iktató­jába 1877. évi deczember utolsó napjáig, 1295 darab ér­kezett be, ezek közül az 1877 dik évben egy közgyűlés, és 49 választmányi ülésben 499 darab, ülésen kivül 794 darab öszvesen 1293 darab lett elintézve. Az ügyvédi lajstromba leendő fölvételre jelentkezett 47 ügyvéd, a kamarának ügyvédi lajstromába fölvétetett 45, keretével elutasitatott 2 ügyvéd. Kitörültetett öszve­sen 18 ügyvéd, és pedig: hivatalnokká történt kinevezte­tése folytán 3 elhalálozás következtében 11, más ügy­védi kamara területére történt átköltözködés folytán 2. E szerint az 1^77-dik év végével 346 ügyvéd maradt be­jegyezve. Pártfogó ügyvédnek kineveztetett 54 ügy véd. Gond­nokul 11 ügyvéd. Ügyvédjelölt fölvételre jelentkezett és fel is vétetett 53, kitörültetetett 27, bejegyezve maradt 122. A gyakor­latból kilépését 8 jelentette be. A joggyakorlaton volt ügyvédjelöltek közül ügyvédnél 92, kir. közjegyzőnél 8, bíróságnál 14 működött. — Irodát változtatott 27 esetben 24 ügyvédjelölt, az ügyvédi vizsgához jelentkezett 30. Ügyvédi könyvek 3 esetben hitelesítettek. Ezen évben a fölvételre 6 ügyvéddel és 24 ügyvéd­jelölttel több jelentkezett, és az 1877-dik év végével az illető lajstromokban 27 ügyvéddel és 19 ügyvédjelölttel több volt bevezetve. 47

Next

/
Thumbnails
Contents