Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 47. szám - A pozsonyi ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 3. r.
Budapest, 1878. kedd, június 25. 47. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Pozsonyi kamara (Vége.) — Bérleti jogeset. (Vége.) — Sem. dönvények. E napokban a jan. — julinsi előfizetési folyam már befejeztetvén, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — rVagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás> és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezen áll is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt., egész évre 8 frt. A pozsonyi ügyvédi kamara 1877. évi jelentése (Vége.) A pozsonyi kir. e. f. törvényszéket illetőleg, tiltakoznunk kell azon behozott eljárás ellen, a mely az 1808 54 t. cz. 450 és 452 §§-ainak világos rendeletébe ütközik, és fölkérjük a tek. közgyűlést hogy tekintettel arra miszerint a tek. pozsonyi kir. e. 1'. törvényszék a föntebb A. I. alatt jelzett ujabbi fölszólitásunkat figyelmen kivül hagyni látszik, a tisztelt közgyűlés határozatilag mondja ki, hogy az általunk föntjelzett irányban, fölírat intéztessék a n. m. Igazságügy M;nisteriumhoz; valamint annak orvoslása iránt is, hogy a telekkönyvi hivatalban tekintettel arra miszerint a személyzet által kifejtett rendkívüli tevékenység és buzgalom folytán sikerült az 1877 dik év végén az összes telekkönyvi bevezetéseket és végzendőket hátralék nélkül elvégezni, elismerésül, két telekkönyvi vezető elbocsájtott, minek következménye az lett, hogy a telekkönyvi bevezetések jelenleg is halomban feküsznek elintézetlenül, mert a csekély és pedig egyátalában meg nem felelő helyiségekben működő személyzet a keresztül vitelt a legjobb akarat és erőfeszités mellett sem képes teljesíteni, s igy a viszonyok a telekkönyvi hivatalban türhetlenné váltak; — intéztessék végre az iránt is fölirat, hogy a kiadandó telekkönyvi kivonatok nem mint ez eddig, valószinüleg a bélyegszaporitás tekintetéből történt, mind azon tételek másolatát is tartalmazzák, a melyek már törlesztetteknek, tehát lényegteleneknek mutatkoznak, hanem csak is a fönálló bevezetéseket tartalmazzák, s igy a szónak helyes értelmében, kivonatok, nem pedig telekjegyzőkönyvi másolatok legyenek. Föntebb kiemelvén, hogy a törvényhozásnak szükségképen hivatásában fekszik az ügyvédi kar megélhetését lehetőleg támogatni, megemlitendőnek tartjuk, hogy a bagatell törvénynek 34-dik §-a amidőn egyrészt az ügyvédnek érdekeit sérti, más részt a zugirászatnak ajtót nyit; már pedig egy rövid ügyvédi dijszabás mindezeken segíthetne; ohajtandónak látjuk, hogy a törvényhozás olyképen intézkedjék, miszerint bármely bíróság és hatóság előtti képviseletet, kivétellel a sommás eljárásnál ha a meghatalmazott hivatal szerinti avagy a meghatalmazóval fönálló természetszerű benső viszonyánál fogva meghatalmazottja, csak ügyvéd fogadhat el, ós minden beadvány ügyvéd által, avagy a föntebb jelzett esetekben a törvényszerüleg kimutatott meghatalmazott által ellenjegyzendő, értjük ezt leginkább minden telekkönyvi beadványnál, a melyeknél a zugirászatleginkább van elharapódzva, értjük pedig a bíróságoknak is jól fölfogott érdekében, mert kétségtelen hogy ritkább esetben hiányos a beadvány alapjául szolgáló okmány, mint a magánfél avagy a kellő képzettséggel nem biró zugirász által benyújtott beadvány maga, sőt az okmánynak hiányossága esetében számtalanszor csak is az ügyvéd képes a hiányt azonnal fölismerni, és alig leend eset hogy ennek kiigazítása előtt nyújtaná be a beadványt a bírósághoz; kétségtelen hogy az ily módon az egyébként is munkával tulhalmozott biróság ki nem számitható munkától menekülne, holott jelenleg egy beadvány megfordul többször is, és pedig hiányosan a biró kezeiben, és kinek rovására és költségere? csak is a félnek, ki háromszorosan is kénytelen megfizetni azt, mitől őt a törvényhozó megóvni vélte. Reméljük továbbá hogy a n. m. Igazságügy-Miniszterium azon méltányos kivánatunknak, hogy a szakmánkba vágó törvényjavaslatokat jövőre előterjesztéseink megtétele végett közölni kegyeskedend. Az ügyforgalmat illetőleg a jelentésben következő érdekes adatok bocsátattak előre. A választmányilag elintézendő folyó ügyek iktatójába 1877. évi deczember utolsó napjáig, 1295 darab érkezett be, ezek közül az 1877 dik évben egy közgyűlés, és 49 választmányi ülésben 499 darab, ülésen kivül 794 darab öszvesen 1293 darab lett elintézve. Az ügyvédi lajstromba leendő fölvételre jelentkezett 47 ügyvéd, a kamarának ügyvédi lajstromába fölvétetett 45, keretével elutasitatott 2 ügyvéd. Kitörültetett öszvesen 18 ügyvéd, és pedig: hivatalnokká történt kineveztetése folytán 3 elhalálozás következtében 11, más ügyvédi kamara területére történt átköltözködés folytán 2. E szerint az 1^77-dik év végével 346 ügyvéd maradt bejegyezve. Pártfogó ügyvédnek kineveztetett 54 ügy véd. Gondnokul 11 ügyvéd. Ügyvédjelölt fölvételre jelentkezett és fel is vétetett 53, kitörültetetett 27, bejegyezve maradt 122. A gyakorlatból kilépését 8 jelentette be. A joggyakorlaton volt ügyvédjelöltek közül ügyvédnél 92, kir. közjegyzőnél 8, bíróságnál 14 működött. — Irodát változtatott 27 esetben 24 ügyvédjelölt, az ügyvédi vizsgához jelentkezett 30. Ügyvédi könyvek 3 esetben hitelesítettek. Ezen évben a fölvételre 6 ügyvéddel és 24 ügyvédjelölttel több jelentkezett, és az 1877-dik év végével az illető lajstromokban 27 ügyvéddel és 19 ügyvédjelölttel több volt bevezetve. 47