Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 43. szám

170 mert a most érintettek jelen perben nem állván a netán fenálló, jogaik felett határozni nem lehetett. — De ezen körülmény a jelen itélet hozataláuál szabályul sem szolgálhatott, miután az érintetlenül hagyott végrehajtás nem terjeszkedhetik, a perben levő s jelen itélet által kimondott jogoknak megsértésére. „E szerint a felperes és alperes egyenlően részint per nyertes, és vesztesek levén, — a perköltség kölcsönösen megszüntetendő, volt — felperesi ügyvéd dija munkájához mérten a prts. 252 §. értelmében állapitatott meg, — alperes védőjének mint rendes fizetéssel ellátott ügyvédjének munkadijai nem járván, azért 9zóba sem hozattak. |(Vége. köv.) Kereskedelem jogi döntvények. Abból, hogy az áru eladói az ügyletre vonat hozó okmányokat oly módon irták alá, mely keresk. társas viszonyra mutat, — és abból hogy azokban oly kifejezéseket használtak, melyek rendszerint a kereskedők által használtatnak, — ok szerüleg következtethető, mikép azok az ügyletet kereskedői minőségben kötötték meg. A r n z F. düsseldorfi bej. kereskedő — U n g á r Rudolf, Schmidl Soma és Wohl Ede losonczi bej. kereskedők e. 1877 dec. 17. a bgyarmati tszék mint keresk. birósághoz 4254 for. fizetésére keresetet adott be; mert 1877 jul. 23 kelt kötlevél szerint alperesek neki a losouezi indóháznál kimutatott 10 waggon csert adtak el akkép, hogy 1877 jul. 1-től szükséglete szerint s az általa kije'ölendő időben sortirozva átadni fogják; azonban alperesek csak 4 waggonnal adtak át s a többit másnak árusitották el. Alperesek kifogásolták az illetőséget — A b.gyarmati tszék 1878. febr. 27. — 1449. sz. a. magát illetékte lennek mondotta ki; mert felperes nem bizonyította hogy alperesek bej. kereskedők, vagy hogy bármelyikük saját nevében keres, ügyletekkel ipar szerüleg foglalkoznék, vagy hogy ők együtt keresk. társaságot képeznének; továbbá mert sem a keresetlevélből sem a (B) kötlevélből ki nem tűnik, hogy az ügylet tárgyát képező cser árut alperesek vétel utján vagy egyébként szerezték meg; miért az saját termesztményüket is képezheti, s mint ilyen alpereseket illetőleg keresk. ügyletnek nem tekintethetnék stb. stb. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisített (297 §. 5 p.) „mert az, hogy jelen ügyre a keresk. törvény alkalmazást nyer, ezen törvény 264. §-sánál s azon körülménynél fogva, hogy felperes keresk. minősége ellen kifogás nem emeltetett, kétségen kivül áll; hogy pedig a per al peresek ellen a keresk. biróság előtt helyesen indittatott meg, igazolják a B. s D. alatti csatolmányok, melyek eladó alperesek által oly módon Írattak alá (Ungar, Schmidl, Wohl) — mely a ker. tör. 11 s 138 szerint kereskedelmi társas viszonyra mutat, s melyből, valamint az idézett csatolmányok szövegéből is, melyekben oly kifejezések (például: ,franco Wagon1- — „die Waaren ab hier" — „fortlaufend gegen Cassa" — „erheben Protest" — „Unser Schlussbrief-' — sat.) foglaltatnak, melyek rendszerint a kereskedők által szoktak használtatni, — okszerüleg következtethető, hogy alperesek a kérdésbeni ügyletet keresk minőségben kö'ötték meg. „Ezek ellenében tarthatatlan az e. biróság abbeli feltevése ; hogy a kérdésbeni cser alperesek saját termesztményét is képezheti; miután ez alperesek részéről határozottan nem állíttatik, puszta feltevések (hypotheses) pedig bebizonyított tények s törvényes vélelmek megerőtlenitésére teljesen alkalmazhatlanok (1878. május 27. 10511. sz. a.) Életbiztosításoknál, a liztositolt összeg iránti keresel beadásának egy évi határideje, nem a halálozástól, hanem a követelésnek a biztosító általi elutasításától levén számítandó, azon igény elenyészettnek nem tekinthető, ha biztosító állal nem igazoltatik, hogy az elutasító határozat biztosítottal egy évnél előbb lett közölve. Nem szolgálhat akadályul a biztosított kor éve bevallása körüli hiba sem^ ha a biztosi/ó mulasztása okozta, mikép a valódi kor év a bevallási okiratiján kitüntetve nem lett. Kálmán Bertalan — Első magyar biztosító-társulaté. 1,000 frt. iránt még 1876. okt. 21. pert inditott abpesti keresk. tvszék előtt. A keresk. tv szék 18 r 7. nov. 16. — 93326. sz. a. alperest 7ii0 frt. 43 krban s 67 frt. 25 kr. perköltségben elmarasztalta, de őt feljogosította, hogy azon összegbe 85 ftot beszámíthasson; „mert alperes beismeri a bizt. szerződés létrejöttét s csak azon kifogással él, hogy felperes kereseti joga elévült, hogy perelhetési joga nincs, s hogy a biztositott Kálmán András életkorát hamisan mondván be, a szerződés ez alapon érvénytelen. „Ezen kifogásait azonban figyelembe venni nem lehet. Mert az általi, biztosítási feltételek 17. §. szerint a kereseti jog 1 év alatt érvényesítendő. Ezen határidő azonban a dolog természeténél fogva azon időponttól kezdődik, midőn a kedvezményezett a társaságuál kellő időben bejelentett igényével határozottan s végleg elutasitatott; mert addig, míg közöttük a követelés békés utoni kifizetése iránti érintkezések tartanak, s a biztositó abbeli szándékát, hogy a követelést békés uton ki nem egyenlíti, a kedvezményezett tudomására nem juttatja, addig a követelési jog elenyésztésére szerződésileg kikötött jogvesztési határidő kezdetét nem is veheti. — De alperest mint a kereseti jog elenyésztét vitató felet terhelné annak bizonyítása hogy felperes igényével mikor utasitatott el; s hogy ezen időponttól a kereset beadásáig az 1 évi határidő eltelt; mit azonban alperes felperesi tagadás ellenében nem igazolt; „De a perelhetési jog e. kifogást sem lehetett tekintetben venni, mert az által, feltételek 4. p. szerint a bizt. szerződés átruházásához a biztositó beegyezése szükséges; a B. alatti azonban alperes beismeréseként is nem tulajdonképeni átruházás, mert ebben felperes feltétlen tulajdonjogot nem nyert a bizt. összegre, hanem az oly felhatalmazásmelyben a kedvezményezett Mihály Anna, {felperest a bizt. összeg felvételére s kezelésére jogosítja fel, s így a B. alatti ezen minőségben felperes perelhetési jogát megállapítja. „A szerződés érvényessége e. kifogást sem lehetett figyelembe venni, mert az életkor helytelen bemondása a bizt. szerződés érvénytelenségét csak akkor vonhatja maga után, ha a magasb életkor a biztositó megkárositási czéljából rosz szándokkal titkoltatott el; az egyszerű tévedés azonban mint rosz szándék nélkül jóhiszemmel elkövetett cselekménynek ily súlyos következményei nem lehetnek, és pedig annál kevésbé, mivel a biztositónak