Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 43. szám

171 módiában áll az anyakönyvi kivonat bekivánásával a biz­tosított koráról meggyőződést szerezni. Alperes azonban üemmi körülményt sem hozott, fel, mely a biztositottnak koréveire vonatkozó előadását „hamiaak" azaz szán­dékosan történtnek minősítené. — Ily körülmények­ben a kor helytelen előadása a biztosítási szerződés érvénytelenségét nem okozhatja, hanem csak azt, hogy biztosito'.t Kálmán András alperesszámitásaszerént 7L f. 1' kr. évidij fizetése mellett nem 10 30 — hanem csak 760 f. 43 kr. erejéig biztosítottnak tekintendő, annál inkább, mert alperes a társulat szabályaival nem igazolja, hogy 60 éven tuli egyén biztosításra fel nem vétetetik. — Azt pedig felperes maga sem ellenzi, hogy azon ösz­szegbe a Kálmán A. által felvett 85 frt. beszámitassék. A bpesti kir. tábla 1873. jan. 14. 6122 sz. a. felperest keresetével elutasította s 80 for. 50 kr. perkölt­ség fizeté-ére — kötelezte — következő indokból: „Az Írásbeli szerződéssel egyenlő hatályú bizt. köt­vényben megállapított feltételek 17. cz. szerint a biztosí­tott összegre való igény elenyészik, ha azon eset bekövet­kezése után, melytől a bizt. szerződés teljesítése függ, a társaság rószéröli elutasítás esetén 1 év alatt birói uton nem érvényesíttetik. A felperes keresetét 1876 okt. 21-én tehát á biztosí­tott Kálmán A. 1875 jan. 21-én történt halála után csak­nem 16 hó múlva iuditvánmeg; miután az esetben is ha az 1 év, mint felperes állítja, nem a halál napjától, hanem azon időszaktól lenne számítandó, mikor felperes követe­lése alp. által elutasitatott, — felperesnek mint ki a ke­reset beadására szerződésileg meghatározott 1. évi határ­időnek, a biztositott halálát követő egy későbbi naptól kezdődését állit ja, állott kötelezettségében bizonyítani, hogy az elutasítás mikor történt; ez irányban pedig, da­czára az alperes részéről felhozott s okmánnyal támoga­tott azon állitásnak, hogy az elufasitás már 1875 július­ban megtörtént — felperes az őt terhelő kötelezettség el­lenére, bizonyítékot egyátalán nem nyújtott s igy a kö­vetelt összeghezi igénye elenyészettnek tekintendő. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletének megvál­toztatásával az első bíróságit hagyta helyben. Indokok: „Alperes azt a kifogást tette, hogy a feltételek 17. cz. szerint felperesnek a biztositott ösz­szegbezi igénye elenyészett; mert keresetét a biztositott halálától számított 1 év alatt be nem adván, kereseti joga elévült. „Minthogy azonban az idézett czikk szerint az 1 évi határidő nem a biztosított haiálnapjától, hauem a társa­ság részéről bekövetkezett elutasitásíól számítandó; és felperes határozottan tagadta, hogy 1875 évi november előtt végleg elutasítva lett volna, — alperes pedig ennek ellenében azt állította, hogy a 13. sz. a. még 1875 juius 29-én keletkezett elutasító határozatot ügynöke azonnal közö:te felperessel, s ennek igazolására Moveczki Emil ügynökét kihallgatatni kérte, — ki azonban időközben bekövetkezett halála miatt ki nem hallgatathatván, alpe­res kötelezettségéhez képest elévülési kifogását semmivel sem igazolta; „az első bir. ítélet annál inkább hhagyandó, mert a hit alatt kihallgatott tanuk szerint Kálmán András ke­resztlevele a biztosításkor senki által bekis'áuva s felmu­tatva nem levén, oly körülmény fen nem forog, melyből azt lehetne következtetni, hogy Kálmán A. születés évére nézve szándékosan hamis bevallást tett, sőt egyedül alpe­res mulasztásának tulajdonítandó, hogy a biztosított va­lódi kor éve a bevallási okiratba felvéve s kitüntetve nem lett. (1878 május 21. — 240 sz. a.) Az eladó a megrendelt árut, külön kikötés nélkül, utánvét mellett küldőén a vevőhöz s igy ezt megfosz'ván annak lehető­ségétől, hogy a küldeményt minőségére s mennyiségére nézve az utánvét kifizetése előtt megvizsgálhassa, a megrendelő jogosí­tott az ily küldemény átvételét megtagadni. Csik József budapesti bej. gyáros — L o h F e­rencz beszterczebáuyai lakos e. 58 frt 39 kr kárösszeg fizetésére a bpesti V. ker. jbiróság előtt pert indított; mert az utánvét meilett küldött cement lapokat a megrendelő át nem vette. A jbiróság mint keres, bíróság 1877. nov. 15. kelt ítéletével felperest elutasította és 7 frt 75 kr perkölt­ségben marasztalta — felperesi ügyvéd diját s kiadásait 15 — s alperesiét 7 frt 75 krban állapítván meg; mert jóllehet felpen s A levéllel igazolta, hogy a kereseti árn­kat alperes megrendelte s alperes beismerte hogy a?ok részérc elküldetnek ; — nem lehetett még is a keresetet megítélni, mivel a B szállító levél arról tesz tanúságot, hogy a 3 cement lap törve adatott át a vasútnak — a ker. tör. 348 §. szerint pedig az áruk átvételére nem kötelez­hetni, ha a megrendelt áru a kivánt minőségnek meg nem felel. A kir. tábla 1877. dec. 19. — 59911 sz. a. az; első bíróságit hhagyta következő indokból: „A fuvarozó vaspálya utánvét mellett továbbszálitás végett feladóit árut, csak az utánvét összeg kifizetése mel­lett szolgáltathatja ki a kijelölt átvevőnek s tartozik fe­lelősséggel a feladónak az utánvéti ősszegért. — EbbÖl szükségkép az következik, miszerint az átvevő a külde­ményt csak az utánvét kifizetése után bonthatja fel s vizsgálhatja meg, a keres. tör. 346 §-nak megfelelőleg. — Miután azonban oly esetben is, midőn a vételár ki­fizetésére nézve más megállapodás létre nem jött, s annál fogva a ker. tör. 345 §. értelmében a vételár az átadáskor fizetendő, — a dolog természetéből folyólag, vevő a vé­telárt csak akkor tartozik kifizetni, ha a küldemény aki­kötött vagy törvényes kellékeknek megfelel. A fentiek szerint azonban felperes azon egyoldalú tényével hogy a küldeményt utánvét mellett adta fel, — alperest meg­fosztotta azon jogtól s lehetőségtől, hogy a küldeményt a vételár kifizetése előtt, miségére s minőségére nézve meg­vizsgálhassa : alperes jogosítva volt, a nem kikötésszerü­leg utánvét mellett feladott küldemény átvételét megta­gadni; s felperts ebből eredő kárának megtéritését al­perestől jogosan nem igényelheti." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokai ból helyben hagyta. (1878 apr. 2. — 222 sz. a.) Scmmitüszóki döntvények. A birói eljárás költségeit nem állapithalja meg más bíró­ság, mint az mely az eljárást eszközölte, akar saját elrendelése, akár megkeresés folytán. Jelen bírósági szervezet mellett helyt nem foghat oly in­tézkedés mely szerint az árverés foganatosításával nem ólaid­ban a jbiróság, hanem személyesen annak főnöke bízatott meg. Az otlakai árvatár képviselve Popovits D. ügyvéd által — Ungurván Simeon e. az aradi t s z é k n é I végrehajtást tétetett folyamatba, melyben al­peres ingatlanjaira eszközlendő árverés foganatosításával 43*

Next

/
Thumbnails
Contents