Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 42. szám - Az örökösi minőség

Budapest, 1878. kedd, június 4. 42. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Örökösi minőség. — Szőlők megválthatása. (Vége.) — Keresk. clöntv. X Az örökösi minőség. E szaklapban, Adalék a polg. törv. rendtartáshoz) egy czikk jelent meg, *) melynek egyik pontjára kénytelen vagyok némi észrevételeket teani. Mielőtt azonban ezt tenném, szükségesnek látom megmondani: miért érzem én magamat kénytelenitve ez észrevételekre. Azért, hogy ujjal mutassak egy betegségre. Nálunk mindenki született jogtudós és codificátor. Sokan azt hiszik, ha a birói vagy ügyvédi vizsgát letették s ha, mint birák vagy ügyvédek, a jogi pályán 5 vagy 6 esztendeig működtek: már telvék gazdag elméleti s tapasztalati ismeretekkel, melyeket lelkiismeretlenség volna Magyarország dúsan kamatozó közkincsévé nem tenniök, részint hogy figyelmeztessék hazájok elméleti s gyakorlati ismeretek szerzésében megőszült jogászait az egyes törvényekben általok éles elmüleg felfedezett hiányokra, részint pedig, hogy egy épen, esetleg czélba vett törvényjavaslat készítéséhez néhány porszemmel ó'k, a nemzet napszámosai is járuljanak. Mi magát a czélt illeti, az, kétség kivül, igen szép és nemes. A törekvés pedig már magában is elismerésre érdemes De olyanra törekedni, mely erőinket felülmúlja, melynek eléréséhez a szükséges eszközök hiányzanak, minden ha szánalmas és nevetséges volt. Egy czirok muzsikán ugy akarni zenélni, mint egy cremonai hegedűn lehet — nevetséges törekvés. Hegedülni tanulni: szép; nem tudni: nem szégyen; de nemtudni s mások fülét a hamis hangok ezreivel minduntalan gyötörni — oly betegség, melyből az illetőket kigyógyítani nemcsak a maguk, hanem saját fülünk érdekében is kötelesség. Az említett czik 3-ik pontjában ez mondatik, .... „mig az örökség hatóságilag rendezve nincs, örökösi minőségről ugy, hogy ennek jogbeli következményeket tulajdonithassunk, — szólni sem lehet." Oly állítás mely minden elméleti s gyakorlati ismeretet az örökjogból — kizár. Azt állítani, hogy örökösi minőségről ugy, hogy ennek jogbeli következményeket tulajdonithassunk, addig mig az örökség (hatóságilag) rendezve nincs nem szólhatni, jogismerö embernek nem lehet, nem szabad. Egy jogismerő embernek tudnia kell, hogy ki akár törvény-, akár végrendelet, akár pedig szerződésnél fogva meg van hiva örökösödni, az örökösi minőséggel bír s mint ilyen — ezen minőségének jogbeli következményéül — jogosítva van nyilatkozni: kivánja-e a meghívás által tán tudta és akarata ellenére is megnyert jogot érvényesíteni vagy nem ; elfogadja-eaz örökséget vagy nem? Tud*)Még a mult évben csakhogy tárgyhalmaz s a döntvények sürgősége miatt, sajnálatunkra nemközölhettük előbb ezen alapos észrevételeket, Sserk. nia kell, hogy a hagyatékot rendező hatóság, ha hivatalból kellett fellépnie, kötelezve van az öröklésre meghívottakat örökségök rendezése végett beidézni, velők az örök séget a meghívás vagy ezek egyértelmű akarata alapján rendezni, s azt nekik — s csakis nekik — átadni. Szóval egy jogismerő embernek tudnia kell, hogy még magának a hagyatéknak az örökösökkel vaf> rendezése és átadása is az öröklésre meghívott személyek örökösi minőségének jogbeli következménye. Avagy ezek nem jogbeli következmények, vagy nem az örökösi minőség jogbeli következményei? A ki ezt tagadja, azzal szemben megszűnt a lehetőség: tovább is szóba állni. Nem lehet, nem szabad egy jogismerő embernek állítani azt sem, hogy csak akkor bír jogbeli következményekkel az örökösi minőség, ha hatóságilag rendeztetett az örökség. Mert tudnia kell azt, hogy bizonyos esetekben az örökösök, örökösi minőségüknél fogva, bármely hatóság közbenjötte nélkül, önmaguk is rendezhetik a hagyatékot,; s hogy az ily örökösök azért — örökösi minőségök jogbeli következményéül — ép ugy folytatják az örökhagyó vagyonjogi minőségét; ép ugy behajthatják a hagyatéki követeléseket s tartoznak kifizetni a hagyaték adósságait, mint azok, kiknek hagyatéka hatóságilag rendeztetett. — Egy jogismerő embernek, ki bátorságot vesz magának valamely törvényt rosznak vagy hiányosnak, s a törvényjavaslatok készítőinek képességéről Ítéletet mondani, ezeket figyelmeztetgetni, — egy ily embernek, mondom, tudnia kellene, hogy a biróság örökösöket nem tehet s hogy, midőn az örökösöket ilyenekül elismeri, csak a már létező jogállapotot constatálja és sanctionálja. Még csak egyet jegyzek meg. Egy porszem igen kicsiny, finom részecske. Oly ki csiny, oly finom, hogy azt alkatrészeire felbontani s annak természetét kiismerni csak igen keveseknek jutott a szerencse. Hiába ! nagy tudomány kell hozzá. t. — s. Jogeset. (Vége.) Bizonyos szőlők szerződés szerint időről időre történt megújítással, határozott időtartamra engedtetvén ál slb. slb. Akir. tábla ítéletének indokolása következőleg végződik: „A felmutatott okiratok bizonyitó erővel biróknak azért sem tekinthetők; mert az J. alatti közig, rendelet a felek közti jogviszonyra nem határozó. A G. és H. alatti 1853-ban kelt község előjárósági bizonyítványok mint nem közokiratok alperesek ellenében nem bizonyitanak; de tartalmuk ellen mondó is, mert a H. alattiban haszonbér — a G. alattiban pedig taks i emlitetik s a 42