Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 36. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 5. r.

143 állításával, hogy váltóbeli jogát azért érvényesítette, mivel alperes az októberi részletet ki nem fizette; — ennélfogva, — tekintve, hogy az utánvéti 5 fit csak is az októberi részletbe tudható be, a mennyiben alpares szerződés szerint előbb fizetni nem volt köteles, és mivel azt csak is, a kereseti tartozásra történtnek kellett tekinteni, a mennyiben felperes nem is állitá, hogy irányában másnemű tartozása is volna; továbbá tekintve, hogy a váltó első birtokosa, mint kibocsátónak, a fedezeti váltót, miután alperes kötelezettségének eleget tett — nem volt joga kitölteni, illetőleg azt jelenlegi felperesre átruházni: tekintve, hogy a jelenlegi felperes, minthogy a persorán előadottakból kétségtelen, hogy az alperes, s a váltó kibocsátója közti szerződésről tudomással birt, jóhiszemű váltó birtokosuak nem tekintethetik, — s igy ellene is érvényesíthető mind azon kifogás, melyek a kibocsátó e. felhozhatók; — mindezen okokból felperest elutasitani kellett." A kir. tábla 1878. febr. 12. — 352 sz. a. következőleg itélt: „Az e. bir. Ítélete — tekintve, hogy az alperes által felhozott s kibocsátó Mandl testvérekhezi viszonyából merített kifogások, felperes intézvényes, mint 3-ik személy ellen a váltó tőrv. í)2. §. szerint nem érvényesíthetők, — a 97S13. sz. sommás végzés részbeni fentartásával, — megváltoztattatik s alperes Divényi mint a váltó elfogadója továbbra is köteleztetik az 50 ftra leszállított váltótőkét stb. megfizetni." Alegf. ítélőszék a kir. tábla ítéletet indokolásánálfogva helyben hagyta. (1878. május 6. — 309 sz. a.) Az építész, ki később csődbe eseti, valamely ház építésére találkozván s e czélból az építési anyagokat az épitető telkére vitetvén, ezek, miután az épitetőnek ál — 5 rendelkezésére soha nem adatlak, a csőd kiütéséig az építész birtokában s rendelkezése alatt maradottaknak tekintendők; minélfogva az épitetó azokra a váltótörvény alapján megtartási jogot nem érvényesithet. E. Franki et Sohn budapesti bejegyzett czég mint Brode Lipót ügyvéd által képviselt felperes — Schirmbrand Antal csődtömege mint Somogyi Ferencz perügyelő által képviselt alperes ellen ^877. évi november 29. a bpesti váltó tszékhez keresetet adott be, megtartási jogérvényesítése iránt. Ezen rendes váltóperben 1877. évi deczember 2i. befejezett jegyzőkönyvi tárgyalás alapján 1878. január 7. — 46. sz. a. a tszék következőleg itélt: „Schirmbrand Antal csődtömegéhez B. 64 — 10J tétel számok alatt leltározott A. alatti kimutatásban felsorolt tárgyakra, a B. alatti Budapesten 1876. évi augustus 9. három havi lejáratra kiállított, Schirmbrand Antal által elfogadott l VlG frtról szóló váltó alapján felperesnek megtartási joga bíróilag megállapíttatik; ehez képest alperes csődtömeg köteles tűrni: hogy felperes ezen tárgyaknak a váltó eljárást szabályozó ministeri rendelet 88. §. értelmébeni eljárás foganatosítása mellett befolyandó vételárából, a 208 frt 20 krayi kezelési s megőrzési öszszeg levonása után felmaradandó összeget, a fenti 1816 frtnyi váltó követelése, annak a lejárattól járó 6°/0 kamatai törlesztésére fordithas-a; — a netán felmaradó felesleg a nyugtázott eredeti váltóval együtt alperes csődtömegnek kiszolgáltatandó lévén." „Továbbá alperes osődtömeg tartozik felperesnek 50 frt 5 krba megállapított perköltséget 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. — Felperesi ügyvéd munkadija 50 fi t 5 krba, alperesi perügyelőé pedig 30 frt 25 krba állapittatik meg saját feleik irányában." Indokok: „Az A. alatti kimutatásban foglalt tárgyak v. b. Schirmbrand Antal épitész által felperes tulajdonát képező telekre vitetvén, azok a csőd megnyilta időpontjában felperes telkén léteztek, és igy azok a csőd kinyiltakor felperes tényleges birtokában voltak; minélfogva felperesnek mint váltóhitelezőnek, a jogszerű uton tényleges birtokába került ezen ingó dolgokra ugy az 1840. évi 15. t. cz. I. r. 198. §. mind pedig az 1-76. évi váltótörvény 108. §. értelmében — miután a csőd képviselőséget 2. '/. szerint erről értesítette — megtartási joga van." „Felperesnek tehát megtartási joga az 1876. évi váltótörvény 109. §. értelmében bíróilag megállapítandó és minthogy az ekként érvényesitett megtartási jog, hatályára nézve a hivatkozott 109. §. szerint a kézi záloggal egyenlő: arra nézve a váltó eljárás 88. §-hoz képesti kielégítési eljárás megengedendő volt." „Alperes az ezen tárgyak kezelése s megőrzése körül felperes által fe;számitott 206 frt 20 krnyi összeg magassága ellen kifogást nem tévén: az ily természetű költség pedig mindig a tulajdonost a dolog természeténél fogva terhelvén, ebből folyik, hogy a kezelési s megőrzési költség a vételárból leszámítandó, s a követelés törlesztésére csak is a fent maradó összeg fordítandó." „Alperes tömegnek a perköltségbeni marasztalását sz 1868. évi 54. t. cz. 251. §. — a felek képviselői munkadijának megállapítását pedig ugyanazon törvény 252. §. indokolja." A kir. tábla 1878. febr. 12. — 301. sz. a. az első bíróság ítéletét indokaiból hhagyta. A legf. ítélőszék mindkét alsó bir. Ítéletet megváltoztatván, felperest keresetével elutasította s 35 frt perköltségben marasztalta. Indokok: „Schirmbrand Antal mint épitész, felperes háza építésé magára válalván, és e czélból az A. alatti kimutatásban felsorolt tárgyakat felperes telkére hozatván, ezek mint saját épitő szerei, a csőd kiütéséig birtokában s rendelkezése alatt maradtak." „Ennélfogva, miután az emiitett tárgyak felperesnek soha át — vagy rendelkezésére adva nem voltak, — tehát azok jogszerű birtokába, vagy csak tényleges birlalásába sem jutottak; s igy azokra nézve — tekintettel az 1877. évi váltó törv. 108. § szára — megtartási jogot nem érvényesíthet: felperes keresetével elutasítandó stb." (1878. május 6. — 282. sz. a.) A hitelező bizonyos lefoglalt házbérekre váltóbeli zálogjogot nyervén, végrehajtási jogától el nem esik azért, mivel zárgondnok kirendelve nem lett, vagg hogy az adós időközben csőd alá esvén, háza elárvereztetett. Schlesingers társa — Adler Simon e. 4000 frt erejéig a kassai tszéknél 18(5. évi 720. sz. a. váltó végrehajtást kérvényezett — és 1878. évben azon végreh. kérvény elintézése iránt sürgető folyam >dváuyt adott be. — Felperes részére alperes házbérei még 1875. júliusban biróilag lefoglaltattak; később utóbbi csőd alá esett s háza a tömeg részére elárvereztetett. A tszék 1878. febr. 18. — 3358. sz. a, felperes sürgetó folyamodását, visszautasította, a további teendőkre nézve a hivatalbóli intézkedések szükségességét fenforogni nem találván; mert a lefoglalt lakbérekre nézve az 36*