Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 36. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 5. r.

144 igény hirdetmény még 1875-ben kibocsátatott; alperes azonban időközben megbukott s háza elárvereztetett; mert továbbá a lefoglaláskor zárgondnok, kinek a ház­bérek kézbesitessenek ki nem neveztetett, s igy azon kö­rülményre nézve, hogy mely lakó ellen, mily bérösszeg követelhető, semmi adat sem létezik. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisí­tette (297. §. 18. p.) s azt az 1875. évi 7218. xz. bead­vány tüzetes elintézésére utasította; „mert azon házbérekre, melyek az illető bérlőknél még 1875. jul. 10. lefoglaltattak, s melyeknek felvételé­tői alperes eltiltatott, felperes váltói zálogjogot nyert; — a végrehajtás tehát sem az alapon, mivel zárgondnok ki­rendelve nem lett, sem pedig mivel az időközben csőd alá került alperes ezen ingatlan vagyona elárvereztetett, — hatályát neai veszitette s igy felperes végreh. jogától el nem esett :* „következve a bíróság felperesi végreh. kérvényt akár helyt adólag, akár megtagadólag érdemlegesen elin­tézni — nem pedig ez ügyb ni további intézkedések megtételét szükségtelennek kijelenteni tartozott volna." (1878. mart. 27. — 5216. sz. a.) Myazaágiigymin. rendelet. A gondnokság alá helyezés, a kiskorúság meghosszabitása és az atyai hatalom megszüntetése kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában. Azon ügyekben követendő eljárásra nézve, melyek az 1877. XX. t. cz. szerint a bírósági eljárásra utasíttattak, ezen törvény 305. §-ban nyert felhatalmazás alapján, rendelem a mint követ­kezik. A kiskorúság meghosszabbítása. 1. §. A kiskorúság meghosszabbítására azon törvényszék ille­tékes, a melynek területén lakik azon személy, a kire nézve a kis­korúság meghosszabbítása kéretik. Azon magyar honos kiskorúságának meghosszabbítására, a ki állandóul külföldön lakik vagy tartózkodk, a mennyiben az 1877. XX. t. cz. hatályának területén állandó lakhelye nincs: azon bel­földi törvényszék illetékes, amelynek területén utolsó lakhelye volt, vagy állandóul tartózkodott. 2. §. A kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem az 1877. XX. t. cz. 4. §-nak második bekezdésében megjelölt, és saját va­gyonuk fölött szabad rendelkezési joggal biró személyek által együttesen, vagy azok közül egy vagy több által — mindazonáltal a következő §-ban meghatározott korlátozás mellett — külön is előterjeszthető' Az oldalrokonok e kérelmezési joga az unokatestvérnél tá­volabbi fokuakra nem terjed ki. 3. §. Hatálytalan a kérelem s hivatalból visszautasítandó : ha az atyai hatalmat gyakorló atya, vagy a gyámságot gyakorló anya, illetőleg nagyszülő életében más rokon által, vagy pedig a gyám hozzájárulása nélkül terjesztetik elő. 4. §. A szülők és a nagyszülők — a mennyiben saját vagyo­f nuk fölött szabad rendelkezési joggal bírnak, — gyermekük illető­leg unokájuk kiskorúságának meghosszabbítását, a gyám hozzájá­rulása nélkül is kérelmezhetik. 5. §. A gyámnak azon joga, hogy gyámoltjára vonatkozólag a kiskorúság meghosszabbítását kérelmezhesse, a gyámolt rokonainak beegyezésétől független. A gyámnak ezen jogát illetőleg, az atyai hatalom gyakorla­tától ideiglenesen felfüggesztett atya ellenzése sem képez akadályt. 6. §. A kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem kereset­levélben terjesztendő elő. A keresetlevélben megjelőlendők azon ténybeli körülmények, melyekből az 1877. XX. t. cz. 8. §-ban a kiskorúság meghosszabbí­tására nézve megállapított föltétel létezése következtetik. Megjelő­lendők továbbá azon bizonyítékok is, melyek a felhozott ténybeli körülmények bebizonyítására szolgálnak. Bizonyítványok, valamint a kérelem támogatására szolgáló más okiratok, a keresetlevélhez másolatban melléklendők. 7. §. A keresetlevél két példányban nyújtandó be, melyeknek egyike a tárgyalás megkezdéséig, a felek általi megtekinthetés vé­gett a pertárban tartandó; a tárgyalás megkezdésével azonban a percsomóhoz csatolandó. A keresetlevél második példánya annak összes mellékleteivel, a törvényszék által, az illetékes árvaszékhez átirat mellett te­endő át. 8. §. A törvényszék a kiskorú képviseletére ügygondnokot ren­del, és egyúttal a kérelem fölötti tárgyalásra határnapot tüz ki, melyre, a kérelmezőn és az ügygondnokon kivül, a kiskorúnak szü­lei és nagyszülői az esetben is megidézendők, ha a kiskorú másnak gyámsága alatt állana. Az oldalrokonok csak az esetben idézendők meg, a melyben őket, a kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésé­nek joga illeti. A gyám és az árvaszéki ügyész mindenik esetben 'megidé­zendők. Az idézés a keresetlevél felzetének mindenik érdekelt részére, a kérelmező által benyújtandó egy-egy példányára vezetett idézési végzés kézbesítése által eszközöltetik. Ha a kérelmező kellő számú felzeteket nem nyújtott be: ezek az ő költségére hivatalból egészitendők ki. Semmitöszéki tanácsok májas í 1-től. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Biráh: Soltész, Szloboda, Pápay, Mersics, Gallu. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Bírák: Ma­noilovics, Nagy Samu, Osvald, Barta, Csóók. III. Tanács. Elnök: Téth Lőrincz. Birák : Vértesy, Masierevics, Rauchhofer, Lehoczky, Kiss Józsa. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Láday, Ele­kes, ^berschall, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Soltész. \Birák. Babos, Beke, Né­meth Miklós, Lacza, Sánta. Bejelentetett: 5/i4 ügy — ezek közt 8 kereskedelmi; 16 a Curia, s 16 a kir. táblák e. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrút 10. sz

Next

/
Thumbnails
Contents