Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 36. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 5. r.

142 sabb elintézést igényelnének, ugy azok elintézése az illető fél által kérelmezett idő alatt biztosan várható. Tanúkihallgatás iránti megkeresések szintén pontosan végeztetnek ; végrehajtás fogauatositása iránti átiratok pedig naponként, esetről esetre pedig azonnal elintéztetnek. Az eddig előadottakban kimutatni igyekeztünk azon hiányokat, melyeket az ügyvédség terén s különösen az ügvvédi rendtartás tekintetében észlelni alkalmunk volt; kijelölni törekedtünk anyagi és alaki jogunk azon hézagait, melyeket a jogszolgáltatás általános érdekében pótlandóknak, illetőleg megváltoztatandóknak tartunk; s végre elmondottuk véleményünket a kamaránk területén levő bíróságok működé-érül. Ámbár előbbi je'entéseink sorsa s az évközökben egyes speciális bajok tekintetében intézett fölterjesztéseink absolut eredménytelensége legkevésbé sem alkalmasak biztató kilátást nyujutáni arra, hogy fölözött sérelmeink orvosoltatni fognak: kötelességünk volt azokat mégis elmondani férfiasan, határozottan, azon kijelentéssel, hogy ha Nagyméltóságod a kamarák fönnállásának negyedik évében sem méltóztatik figyelmet szentelni az azok által előadott sérelmeknek, s azok orvoslása tekintetében nem i ntézkedendik, akkor a jelenlegi kamarai intézmény létéuekjogosultságairántkérdést nagy méltóságod által is tagadólag eldöntöttnek leszünk kénytelenek tekinteni. Szegeden, 1878. márczius hó 31-én tartott közgyűlésünkből; a szegedi ügyvédi kamara nevében: Rosenberg Izidor, Lázár Gy ör gy, elnök-helyettes. titkár. Csőd jogeset. Valamely bejegyzett közkereseti társaság beltagjai ellen csódnyitás kérelmeztetvén, — az e feletti határozathozatal, nem az időközben feloszlott társaság beltagjai személyes biró ságahoz, hanem azon törvényszék hatáskörébe tartozik, melynél a tarsasági czég bejegyezve volt, s melynek területén a társasági telep létezett. Lázár Stern s társai bécsi keres, czég — Kaupi János, s Kohn Mór mint a ,Kohn s Kaupi' fenál'ott temesvári keres, czég beltagjai: Kaupi János temesvári és Kohn Mór újvidéki lakosok e. a temesvári tszéknél csőd elrendelését kérte. A tszék mint csődbiróság, 1877. d< cz. 13. l ső r. panaszlott ellen a csődöt elrendelte s perügyelőnek Petrus Józsefet, ideig, tömeggondnokuak Rózsa Imre ügyvédet nevezte ki stb. stb. Ellenben újvidéki lakos Kohn Mór irányában panaszlók kérelmükkel az illetékes bíróságához utasitattak. „Mertl-ső r. panaszlott egyrészt azon állítását, hogy a csődnyitási kereset alapjául szolgáló váltók s könyvkivonatok, a közte, s panaszlók közt 1876-ban létrejött ujitási szerződés folytán, kisebb összegről kiállított ujabb váltók által fedeztetvén, érvénytelenekké váltak, panaszlók tagadása ellenében nem igazolván s e miatt a követelések alaptalanságát nem bizonyítván; másrészt vagyon állapotát kimutatni, vagy annak kimutatását megkísérlem — egyátalában elmulasztván — ellene a csőd eljárás kimondandó." „Kohn Mórt illetőleg panaszlók elutasitandók; mert nemcsak ezen panaszlott 3. sz. közjegyzői okirattal igazolja, hanem hallgatag panaszlók is beismerik, hogy panaszlottak közös czégük még 1876. évben megszűnt; azok tehát egy jogi személyt többé nem képezvén, — ez okból s mivel 2-od r. panaszlott újvidéki, tehát nem ezen tszék területén lakó egyéniség tekintetében ezen tszék illetősége alá nem tartozik." A kir. tábla f. év jan. 29. — 145. sz. ítéletével az e. bírósági Ítéletet Kohn Mórra vonatkozólag megváltoztatta, s a temesvári tszék illetőségét megállapította; „mert a csőd pana-zlottak, mint a temesvári tszéknél bejegyzett s Temesváron teleppel biró ,Kaupi és Kohn' közkereseti társaság beltagjai ellen kéretvén, — ily esetben, habár időközben a közkereseti társaság feloszlott is, a csőd elrendelését tárgyazó kérelem fele:ti határozat hozatal, nem a volt beltagok személyes biró-ágának. hanem azon törvényszék hatásköréhez tartozik, melynél a czég bejegyezve volt, s melynek területén a társaság kereskedői telepe létezett. — Miután ugy a feloszlott társas czég társasági vagyonára, melyből a keres, törv. 97. {5. szerint első sorban csak a társaság hitelezői nyernek kielégítést, valamint az egyetemlegesen felelős társasági tagok magán vagyonára, melyből a társaság hitelezői a ker. tör. 97. §. szerint követelésüknek csak azon részére nézve igényelhetnek kielégítést, mely a társasági vagyonból ki nem került: a csőd — tekintettel a perr. 33. 40. §. a. pontjára s a keres, elj. rend. 8. §-szára is — csak a bejegyzés s telep szerint illetékes biróság által rendelhető el." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokaiból helyben hagyta. (1878. april 23. — 289. sz. a.) Váltójogi döntvények. A váltó elfogadója által felhozott, s a kibocsátóhozi viszonyából merített kifogások,az intéivényes mint harmadik személy ellenében nem érvényesíthetők. Mell inger Mór — Divényi Pál e. 63 frt váltó összeg fizetésére a bpesti váltó tszék előtt 1877. nov. 21. sommás keresetet támasztott, melyre nézve a 97813. sz. a. fizetés meghagyási végzés ellen kifogások adattak be. A jköny vi tárgyalás b-fejte után — A váltótszék 1878. jan. 4. — 44. sz. a. ítéletet hozott, melyben a '.;78lo. sz. végzés hatályon kivül helyezésével, felperest keresetével elutasította s 9 frt perköltség ben marasztalta: „mert az •/. alatti felperesileg valódiságára nézve nem kifogásolt kotlevél szerint, alperes a kereseti váltó kibocsátója Maudl testv. czégtől 1877. aug. 23. egy varrógépei oly kötelezettséggel vásárolt, hogy a hátralékos 65 frt vételárt 1877. okt. l-jén kezdődő 5 ftos havi részletekben fizetendi. Ennek alperes eleget tett, a mennyiben 3. 4. sz. a. okiratokkal igazolta, hogy a nov. s deczemberi részleteket lefizette, — az októberi részlet pedig törlesztetett a gép elküldése alkalmával alperesen megvett 5 frt utánvételi összegei. —- Minthogy pedig alperes állításaként a kereseti váltó csak fedezetül adatott az esetre, ha a havi fizetések nem teljesítetnének; és az e részbeni megállapodás, ilhtőleg a fentemiitett jogügylet érvénye felperes részéről közvetve beismertetett abbeli