Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 35. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 4. r.

Budapest, 1878. péntek, május 10. 35. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Szegedi ügvédi kamara 1877-iki jelentése. — Keresk. döntvények. — Semmitőszéki döntv. A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. (Folytatás.) /. A szegedi kir. törvényszék s ahhoz tartozó kir. járásbíróságok. Kamaránk mult évi jelentésében kifejtette nézetét e kir. törvényszék működéséről, elismerőleg szólt azon gyorsaság- és alaposságról, melylyel az ügyek elintéztetnek s ezen elismerést annál inkább hangsúlyozta, mert a hód-mezu-vásárhelyi és makói királyi törvényszékek megszűnte folytán az ügyek száma tetemesen fölszaporodott. Amint kamaránk mult évi jelentésének ezen részéhez a lefolyt évre vonatkozólag is csatlakozunk, fájdalom, csatlakoznunk kell, sőt fokozott mérvben kell magunkóvá tennünk azon panaszát is, mely szerint az el intézett ügydarabok kiadmányozása rendetlen, lassú és hiányos. Hetek, sőt hónapok múlnak el, mig a fél a birói határozathoz jut s akkor is az oly nehezen várt határozat tele van értelemzavaró hibákkal, olvashatlan betünyomokkal. Sőt sajnálattal kell kijelentenünk, hogy a kiadmányozásnak ezen állapota, a lefolyt évben nem hogy javult, de határozottan roszabbra fordult. Ha meggondoljuk, hogy a kir. törvényszék évi ügyforgalma a 49,000 számot meghaladja; ha tekintetbe veszszük, hogy ez óriási munka ellátására nyolez irász áll rendelkezésre s ha hozzáteszszük azt, hogy nagyméltóságod két dijnok javadalmának elvonása által, ezek számát még kevesbítette, akkor alkothatunk csak képet magunknak a kiadmányozás azon állapotáról, mely a törvényszéknél létezik s mely, ha sürgősen segély nem érkezik, daczára bíráink szorgalmának s igyekezetének, a törvényszéki peres eljárást e vonatkozásban országos botrány tárgyává teszi. Hasonló állapot tűnik élőnkbe a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál is, mihez járul, hogy a kézbesités, az ügyek halmaza s a kézbesítésre alkalmazható szolga-személyzet csekély létszámánál fogva, oly lassúsággal történik, hogy a fél kiadmányához olykor csak hónapok múlva jut. Sem a levéltári helyiség szük volta, sem a kir. ügyészségi hivatal ily minősége tárgyában tett kérelmünk meg nem hallgattatott; a levéltári helyiség most is ugyanaz s három kir. alügyész még mindig egy szük szobában szorong, mely körülmény mig egyrészt a nyugodt szellemi foglalkozást tetemesen nehezíti, másrészt a felekkel szemben mindig megőrzendő hivatali tekintélyt határozottan csorbítja. Kérjük, miszerint e hiányokat sürgősen orvosolni méltóztassék. A szegedi kir. járásbíróságról mult évben jelentettük, hogy az ügyek tulhalmozottságánál s a birói személyzet csekély létszámánál fogva, hajótörést szenved minden jóakarat, annyira, hogy járásbiróságunknak szabály szerinti jellegét, az érintett okoknál fogva csak késedelmesség és rendetlenség képezi. Elmondottuk azt, mily végtelen hosszú időbe kerül e járásbíróságnál egy sommás ügy legombolyitása; megemlítettük, hogy a keresetekre a tárgyalási határnap rendszerint 3—4 hóra tűzetik ki. Megnyugvással konstatáljuk, hogy e tekintetben a lefolyt év folyamán némi javulást észleltünk, mit azon körülménynek kell tulajdonitanunk, hogy az e járásbíróságnál rendszeresített aljárásbirák létszáma kiegészíttetett. Ugyancsak mult évi jelentésünkben hosszasabban foglalkozván a járásbirósági segédszemélyzettel, kifejtettük az e téren fönnforgó valóban nyomorúságos állapotot, s kértük, hogy a szük hivatali helyiség s a segédszemélyzet szaporítása tárgyában intézkedni szíveskedjék. Nagy m él tóságod azonban e tárgyban nemcsak hogy nem intézkedett, hanem az irodai személyzetből még egy dijnokot el is vonts igy igen természetes, hogy jelenleg e mizériák még a tavalyinál is nagyobbak, annál inkább, mert a megmaradt járásbirósági segédszemélyzetből is egy-kettő már munkára alig képes. Sürgetve kérünk ez irányban intézkedést, s első sorban kérjük a segédszemélyzet tetemes megszaporitását, a munkaképtelenek eltávolitását, mert enélkül a jelzett állapotnak jobbra fordulását nem remélhetjük. A hód-mező-yásárhely i, telekkönyvi hatósággal fölruházott ^kir. j'árásbiróság működéséről örömmel jelentjük a lefolyt évre vonatkozólag, hogy az ügyek gyorsabban, alaposabban és több jóakarattal láttatnak és intéztetnek el, mint a múltban, s ezen elismerés ugy a polgári, mint a telekkönyvi és a bünvizsgálati ügyek elintézését egyaránt megilleti. A kezelőszemélyzetnél azonban rendetlenségek még igen gyakran fordulnak elő, és nagyobb szorgalom kifejtése különösen kivánatos, főkép a telekkönyvi ügyek kiadmányozásánál. A járásbíróság szorgalmáról eléggé tanúskodik, hogy a mult évben beérkezett 16,584 ügydarab közül egy sem maradt elintézetlenül. A hagyatéki ügyek kezelése és elintézése körül még mindig nagyobb gyorsaság kivánatos; az érdekelt örökösök és felek viszonyainak tisztába hozása ezt múlhatlanul követeli. A makói, szintén telekkönyvi hatósággal fölruházott járásbíróság lefolyt évi működéséről jelentjük, hogy az ügyforgalom nagyságánál, mely a lefolyt 35