Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 35. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 4. r.

138 évben a mult évi hátralékokkal együtt 23,815. számra emelkedett s ezzel szemben ugy a birói mint a segédszemélyzet csekély létszámánál fogva, daczára a birák szorgalmának és ügyekezetének, az ügyvitel egyik ága sem volt képes azon fokra emelkedni, melyet ugy az igazságszolgáltatás általános, mint a vidék különös forgalmi érdekei követelnek. » Ha tekintetbe veszszük, hogy a föntkitett óriási szám csupán 3 biró között oszlott meg, s ennek daczára polgári ügyekből csupán 570, fenyítő' ügyekből 241, telekkönyvi ügyekből azonban 3000. szám maradt hátralékul a folyó évre, akkor el kell ismernünk első sorban a birák szorgalmát, de másrészről a birák és segédszemélyzet szaporításának feltétlen szükségességét. Különösen szükségesnek jelentjük ki ezt a járásbíróság telekkönyvi osztályára nézve, melynél a hátralék legnagyobb s melynek működéséhez, hogy mily érdekek vannak kötve, igazolja azon körülmény, hogy a lefolyt 1875. 1876. és 1877. évekről 16 milliót meghaladó érték forgalmat mutat föl. A telekkönyvi osztálynál fölhatalmazott s föntebb számszerűleg kitett hátralék mutatja, hogy a peres ügyek folyama ép a végrehajtási, tehát azon stádiumban akad fönn, melyben a leggyorsabb eljárás volna szükséges; s igy a birói személyzetnél alkalmazott szűkmarkúság gyakorlatilag ép e helyen sújtja a jogkeresőket. A szentesi, telekkönyvi hatósággal fölruházott kir. járásbíróság működéséről is elismeréssel szólhatunk, amennyiben az 1877. évben befolyt 10,969. számból 3 biró által 10409 elintéztetett. Sajnos azonban, hogy a segédszemélyzet csekély létszámánál fogva a kiadmányozás itt sem felel meg a jogos igényeknek. A csongrádi kir. járásbíróság birói tagjainak jaüködését hasonló elismerés illeti. Ami azonban az elintézett ügydarabok kiadmányozását illeti, keveset mondanánk, ha csak azt állitanók, hogy az nem felel meg a jogos igényeknek. Közelebb állunk a valóhoz, ha azt állítjuk, hogy a járásbíróságnál kiadmányozás — nincs. E járásbiróságnál ugyanis két írnok van rendszeresítve, kik az iktatói, kiadói és irattárnoki teendőket is alig birják végezni; az irászi teendők teljesítésére egy díjnok volt alkalmazva s ennek kellett 3 birói tag elintézvényeit másolgatnia, mely állapotnak az volt a következménye, hogy a fél, hacsak a kiadmányt önmaga le nem irta, a birói határozatra egy félévig, sőt több ideig is várakozhatott. Ezen tarthatlan állapoton a folyó évre ugy lett segítve, hogy ezen egyetlen dijnoki állomás is beszüntettetett és igy jelenleg nincs a járásbiróságnál senki, aki egy kiadmányt leírjon. Ily körülmények között, ha még oly szorgalmasan dolgoznak is a birák, s ha még oly kielégítő kimutatást fognak is bemutatni, az eredmény nem lesz egyéb szemfényvesztésnél, mert a kiadóhivatalban heverő birói intézkedésnek senki sem veheti hasznát. A járásbirósági segédhivatal helyisége szintén nem mondható megfelelőnek, minthogy egyetlenegy szobában van összezsúfolva az iktató-, kiadó- és levéltári hivatal; itt készítik a mutatókönyveket s a kimutatásokat, itt vezetik a naplók egész özönét, e szoba képezi a végrehajtók és becsüsök hivatalos helyiségét is. Elképzelhető, hogy az ily zűrzavarban nyugodtan dolgozni még akkor sem lehetne, ha kellő segédszemélyzet volna. A battouyai kir. járásbíróság működéséről is elismeréssel jelentjük, hogy a mult évben befolyt ügydarabokból elintézetlen alig maradt, mely körülmény az illető birák szorgalmáról eléggé tanúskodik. A kiadmányozás azonban a segédszemélyzet csekély létszámánál fogva itt is, mint mindenütt, fölötte lassú. (Vége köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A Ittgf, Hélöszéktöl. A keresk. törv. 316. § sza, mely a távollevők közt írásban tett ajánlatról s elfogadásról intézkedik, nem alkalmazható, midőn az adásvételi ügylet az adós, és a hitelező kereskedő utazója közt jött létre. Popper Ernő — Potoczky Gergely e. 62 frt 39 kr. áru vételár hátralék fizetésére a b p e s t i V. ker. járás — mint keres, bíróság előtt pert indított; melyben a jbiróság 1877. decz. 5. kelt ítéletével felperest elutasította s 15 frt perköltségben marasztalta, — felperesi ügyvéd diját s költségeit 20 — s alperesiét 15 frtban állapítván meg — következő indokokból: „Alperes beismeri, miszerint a kereseti árukat felperes utazójánál megrendelte, csakhogy ezen megrendelést másnap felperesnél sürgönyileg visszavonta; miután pedig ennek daczára küldötte el felperes az árukat, kereshetőségi joga alperes ellenében nem lehet. — Felperes ez ellenében alperest a ker. törv. 336. §. alapján marasztaltatni kéri. Miután azonban jelen esetben a megrendelés, mielőtt az felperes tudomására jutott, vagy azzal egyidejűleg vissza is vonatott, — a megrendelés Cs.-Szeredán történvén — az a ker. törv. 316. §. értelmében hatályát veszité; miután továbbá az áruk még felperes által alperes részére fel nem adatván, a vétel befejezettnek tekinthető nem volt; s midőn daczára ennek felperes a 4. sz. szerint a visszavonásról azt állította, hogy az árukat már előbb elküldötte s tényleg a visszavonás után küldötte el azokat, — roszhiszemüleg járt el; — mindezeknél fogva" stb. stb. A bpesti kir. tábl 1878. jan. 22. — 6290. sz. a. az első bír. ítéletet megváltoztatván, alperest a keresetben elmarasztalta — következő indokolással: „A keres. törv. 316. §-sza, a távollevők közt Írásban tett ajánlatról és elfogadásról intézkedvén — jelen esetre nem alkalmazható; miután a kereset alapjául szolgáló adásvételi ügylet, alperes beismerése szerint is, alperes és felperes utazója közt, ki a keres. törv. 45. §. szerint ilynemű ügyletek kötésére jogosítva van, a ker. tör. 336. §. értelmében valósággal létrejött. — Minthogy tehát alperes jogosítva nem volt a jogérvényesen megkötött ügylettől elálni, őt a mennyiségileg nem kifogásolt kereseti követelés s járulékai fizetésére kötelezni kellett." A legf. ítélőszék — a kir. tábla ítéletét indokaiból helybenhagyta." (1878. april 17. — 252. sz. a.) A megtartási jog csak oly tárgyakra érvényesíthető, melyek magának az adósnak tulajdonát képezik. Hartig Grusztáv — a pesti ,Kereskedelmi bank' e. óvadékot képezett két dar. keres, bankrészvény kiadatása, vagy értéke megtérítése iránt a bpesti keresk. tszék előtt pert indított. A keresk. tszék 1877. okt. 12. — 82100. sz. a. felperest elutasitotta: