Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 1. szám - Visszapillantás a lefolyt évre. 1. r.

2 A polgári törvénykönyv munkálatáról pedig a mult évben éppen semmi hirt sem vehettünk. — Dolgoznak e rajta? vagy med lig haladtak a munkában? Megállapitották-e már a rendszert s megegyeztek-e bizonyos alapelvekben s kiindulási pontokban? Mind erről semmit sem hallani. Sőt már azt sem tudni, kik vaunak ezen munkálattal megbízatva s a kik megbízva vannak — illetékesek-e arra? Itt különösen az örökösödési jog codificálása a legfontosabb feladatot képezi Teleszky István e tárgy felett egy kitűnő munkát irt*) mely alapos tanulmányozásra mutat. S miutá nezzel e szakban hivatottságot tanusitott — kérdés: váljon reá bizták-e az öröködési jog codiiicatióját — vagy egy olyanra, ki az ebbeli szaktanulmányozas semmi jelét sem adta mindeddig? Jogeset. Valamely vasúti hivatalnok a társulat állal hivatalából állilólagok sikkasztás miatt, bocsátatván el, — a sikkasztás ténye pedig, mint bűnvádi eljárás tárgyát képező cselekmény, birói itelet által megállapítva nem levén, — annak felderítése elöl/: váljon a hivatalnok sikkasztással alaposan vádolható, s ez alapon hivatalából javadalmai elvesztésével elbocsátható volt-e ? a sikkasztás Imijének birói elítélése nélkül, — az elvont javadalmak megtérítésére irányzott polgárjogi kereset tárgya el nem bírálható. Zimnics Károly volt vasúti hivatalnok — a Tiszavidéki vasút társulat' e. 5675 frt 85 kr. iránt 1876. jan. 2')-kán a bpesti tö r vény sz ék előtt pert inditott. A tszék 1877. év febr. 6. — 1680. sz. a. felperest keresetével elutasitotta s 120 frt perköltségben marasztalta ; „mert felperes nem tagadja, hogy a közte s alperes közt fenállott szolgálati viszony 1. sz. a. szabványok által szabály oktatott. Ezek 19. §. szerint a fegyelmi határozatok hozatala, jelesen a szolgálatból fegyelmi utoni elbocsátatás elhatározása alp. társulat igazgatóságának hatáskörébe tartozik. — A 20. §. 1. p. értelmében a szolgálati viszony akkor is megszüntethető fegyelmi uton, ha a hivatalnok a társulat bizalmát becsületbevágó cselekmény által elveszti. — A fentebb előadottak pedig nem engednek kétséget, hogy annak elbirálása: mikor forog fenn a 20. §. 1. esete, azon kérdés korlátjain belől: mennyire szüntetendő meg a szolgálati viszony — csak is a társulati igazgatóság körébe tartozik, azon 1. sz. a. szabványok értelmében, melyeknek felperes magát alávetette." „Ebből világos, hogy az E. alatti elbocsátási határozat a társulat által saját hatáskörén belől hozatott, s hogy annak helyes vagy helytelen alapra való fektetésének eibirálása, a mennyiben csak a szolgálati viszony fenállásának vagy megszüntetésének kérdését illeti, — birói határozat tárgya nem lehet." „Minthogy pedig felperes keresetének jogalapját arra fekteti, h>gy a társulat az E. alattinak, az abban foglalt indokok alapján való hozatalára jogositva nem *) ,örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához'= czira alatt, melyet szakközönségiiak figyelmébe különösen ajánlunk. Szerk. volt, s igy mindazt követelheti, mit követelhetne, ha a társulat szolgálatában állna; ezen jogalap azonban fentebbiek szerint helytelen ; s a társulat az E. a. határozatot saját illetőségi körén belül hozta s az jogerőre is emelkedett: minthogy továbbá a fentebbiek szerint érvényes elbocsátása folytán, fizetését s mellékjárandóságait, melyeket csak szolgálata esetére követelhetett, követelni jogositva nincs; s miután az utazási s átköltözködési költségek megtéritése iránti jogát még azon esetre sem igazolta, ha azon körülmény, miszerint az E. alatti helytelen alapra fektettetek, igazoltatnék; — ezek alapján keresetével elutasítandó volt." A bpesti kir. tábla 1877. év május 8. — 153G0. sz. ítéletével az első bíróságit megváltoztatta s alperest 5278 frt 68 krban marasztalta perinditástóli kamatokkal s 120 frt perköltséggel. Indokok: „Az 1. sz. szolgálati szabályok 20. §. a. p. értelmében a társulati hivatalnok elbocsátható a szolgalatból, ha a szolgálatba felvétele után oly cselekvényt követ el, mely a 2. §. a. p. szerint a szolgálati felvételből kizárta volna; ezen a p. szerint pedig fel nem vehetők azok, kik bűntény vagy nyereség vágyból elkövetett vétség miatt jogérvényesen elitéltettek. — Az-/, alatti nyugdij szab. 19. §. a. p. szerint nyugdíjra számot nem tarthatnak, kik hasonló okból bűnösöknek Ítéltettek." „Ezen az alp. társulatnál alkalmazottak szolgálati viszonyára vonatkozó intézkedésekből kétségtelenül következik: hogy a 19. §. a. pontja alapján a szolgálatbóli elbocsátás jogosan csak akkor történhetik, ha az illető hivatalnok az illetékes bíróság által jogérvényesen elítéltetett." „Tekintve, hogy az E. alatti határozattal sikkasztás miatt elveszített hivatalos bizalom következtében bocsátatott el felperes a társulat szolgálatából; eszerint az ok a sikkasztás volt, — a hivatalos bizalom elvesztése pedig mint a sikkasztás okozata jelentkezik." „Tekintve, hogy a sikkasztás bűnvádi eljárás alá tartozó cselekményt képez, — felperes pedig az illetékes bűnvádi bíróság által nemcsak nem ítéltetett el, hanem ellene bűnvádi feljelentés sem tétetett;" „tekintve, hogy ezek szerint az alp. társulatnak szolgálatából felperes az 1. sz. a. szolgálati szabályok szerint is nyilván jogeJlenesen bocsátatott el ; tekintve, hogy a jogellenes cselekedettel okozott kárra nézve, a kárt szenvedett kártalanítását a kár okozó ;ától törvénynél fogva követelheti: ezeknél fogva — felperes kárkövetelését megállapítani kellett, s tekintve, hogy felpei-esnek a kár összegre nézve ahhoz van jaga, a mit a társulat jogellenes cselekedetével tőle elvont;" „tekintve, hogy ezen kár összeget felperes fizetése és szabad lakása képezi ; hogy pedig ezt követelhesse, annak nem állhat ellen azon körülmény miszerint felperes a szolgálatot nem teljesítette, mivel felperes azt nem önkéntesen hagyta el, hanem alperesi intézkedések folytán ;" „tekintve továbbá, hogy a felperes által fizetett vasut-szállitási és csomagolási dijak, alperes cselekményének következményei — azok megtéritésével szinte ő tartozik; — az e czimeken, valamint a természetben volt szállásának egyenértékében kivetett összegeket pedig mennyiségileg nem kifogásolta;" „tekmtve, hogy a kereset beadásától a késedelmi kamat felperest törvény szerint illeti stb. stb. Mindezek