Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 1. szám - Kiadható-e a sommás-itélet eredeti alakban?

3 folytán alperest a felperesi követelésekből 5278 frt u8 kr. stb. fizetésére kötelezni kellett." „Ellenben felperesnek ezen ügyben tett utazások ezimén követelt 250 frt fizetésére s a perben eljárt ügyvédek dijaira nézve az 1-ső bir. itélet helybenhagyatott., mert a kérdéses utazások mulhatlan szükségessége nem következik magából az ügybó'l kif lyólag; végre az ügyvédi dijak megállapítása a tett munkálatoknak megfelel." A legf. ítélőszék következő határozatot h>zött: „Tekintve, hogv felperes hivatalából a Tisza.vidéki vasút társulat által E. szerint sikkasztás miatt bocsátatott el, — a sikkasztás pedig mint bűnvádi eljárás alá tartozó cselekmény birói itélet által megállaoitva nincs: tekintve továbbá, hogy felperes — ah), társulat ellenzése mellett is, e per során a jelen pert a bűnvádi b:rósághoz áttétetni ismételten kérte, — sigy annak felderirése előtt: váljon felperes a sikkasztással alaposan vádolható, — s ez oknál fogva hivatalából a fenálló vasúti azabályok értelmében minden javadalmazáshozi igényének elvesztésével, elbocsátható volt-e — vagy nem? — a sikkasztás állított tényének elitélése nélkül a polgári kereset tárgya el nem bírálható, — „mindkét alsó bir. itélet a perr. 10. §. értelmében feloldatván, — a jelen polg. eljárás felfüggesztése mel lett, az összes periratok az állitott bűnös cselekmény megvizsgálása s elitélése végett a bűnvádi b'rósághoz hivatalból áttétetni rendeltetnek." (T877. okt. "22. — 8541. sz. a.) Kiadható-e a sommás-ítélet eredeti alakban? Ezúttal egy igen jelentéktelen dolo-ot kell e lap hasábjain megvitatnom. — Elég szomorú ugyan, hogy még az ily csekély jelentőségű néze teltéréseket sem le het a nyilvánosság elkerülésével, szép csendesen kiegyen liteni, hanem min len szégyenlete- apróság miatt a saj ó szolgalatát keli igénybe vennünk, ha azt akarjuk, hogy kérelmünk törvényben gyökeredzőnek elismertessék s jogos kivánatunkat siker koronázza. A kérdés ez: tekintve,hogy a biróság Ítéletét a sommás eljárásban csak szóval tartóz k az érdekelt peres feleknek kihirdetni; s tekintve, h<>gy a járásbiró-ág c.-ak azon egyetlen esetben tartozik Ítéletét a peres félnek Írásban kiadni, ha az ennek meg nem jelenése miatt ho zatott (polg. tk.rdts. 12 1. §.) — váljon köteles-e ajárásbiróság a peres felek vagy megbizottjaik által az eredeti formájában leirt s általa élőszóval már kihirdetett és írásba foglalt Ítéletet s ennek indokait — úgymint az eredeti van — aláírni, hivatalos pecsétjével ellátni s a félnek vagy megbízottjának rövid uton kiszolgáltatni.-' Véleményem szerint, igenis köteles. S ezt be is bizonyítom. A prts. 348. §. szerint ugyanis, a kiel. vhajtás iránti kérvény, midőn a vhajtás ingatlanságra intéztetik, a sommás eljárásban is írásban nyújtandó be s épen ugy szerelendő fel, mint azt a prts. 349. ?j-a a rendes eljárásra vonatkozólag rendeli. E §. szerint pedig a vhajtási kérvény első példányához az itélet, mely a végrehajtás alapjául szolgál, eredetiben melléklendő. Miképen lesz már most ez lehetséges, ha a jbiróság az ítéletet eredetiben ki nem adja? De hogyan fogja a jbiró>ág is a kért vhajtást elrendelni, ha a kérvény nincs ugy felszerelve, mint azt a polg. tk. rdts. megparancsolja; ha nincs a vhajtás alapjául szolgáló itélet a kérvény első példányához eredeti alakban mellékelve? Kétség kivül meg ke'l engedni, hogy a felek az ítéletet eredeti alakban maguknak megszerezhessék. Mert az, hogy az előiratok s így az irattárban őrzött eredeti itélet is ugyi« hozzá csatoltatnak a kérvényhez, nem ellenvetés. A kérvénynek az, hogy az itélet eredeti alakban hozzá csatoltassék oly kelléke, melyet a folyamodó köteles megadni s mely. a törvény parancsoló intézkedésével szemben, el nem hagyható s a biróság által n m pótolható. Az csak oly ügykezelési szabály, mely a törvény emiitett intézkedését nem alterálhatja. A polg. tk. rdts. 338. §-a azt mondja- „ítélethozatal után pedig azon esetben is helye van a biztositásnak, midőn a feltétlenül marasztaló itélet ellen a marasztalt fél felébb vitellel élt." Miképen fogja már most a biróság a kért biztosítást elrendelni, ha a kérvény első példányához az annak alapjául szolgáló s a marasztalt fél által felebbvitellel megtámadott itélet eredeti alakban mellékelve nincs; ha az itélet a félnek, hogy kérvényéhez csatolhatná, ki nem adatik; s ha a biróság irattárában őrzendő eredeti itélet, mint rendesen történni szokott, a feiebbviteli bírósághoz már felterjesztetett ? Várni fog mig visszaérkezik? Aláz'szolgája soron kivül elintézendő gyors biztosítási vhajtás ! Okvetlenül meg kell engedni, hogy a peres fél az ítéletet, mig az fel nem terjesztetett, magának eredeti alakban kivehesse. Azt vetni ellen, hogy kéressék a biztosítás addig, m'g az eredeti itélet fel nem terjesztetik, igazán nagyon gyermekes észjárásra mutatna. A nyertes félnek jogában van az ellenfele által felebbvitt marasztaló itélet alapján a felebbviteli biróság határozatának kihirdetéséig biztosi ást kérni akkor, a mikor akar s ez időt nincs jogosítva a biróság rövidebbre szoritani. A „Pénzügyi törvények és szabályok" ÍII-ik füz. 171. 1. 3. pontja alatt ezek olvashatók: „a birói határozatok egy-egy példánya a felperes és alperes részére illeték mentesen kiadandók." E pont kettőt mond: először is azt, hogy a birói határozatokat egy-egy példányban ki kell adni; s másodszor, hogy ezen példányok illeték — vagy bélyegmen tesek. Nem kell tehát félni az annyira rettegett lelettől sem. És ezek alapján bátor vagyok kimondani, miként semmiféle törvényes adattal meg nem védhető némely kir. jbiróság azon gyakorlata, hogy ítéleteit a feleknek eredeti alakban s bélyegtelenül kiadni oly határozottan vonakodik. Török János. Semmitöszéki döntvények. Mérnöki munkadíj nk iránti követelések tekintet nélkül a követelt összegre, som i ás eljárás utján érvényesíthetők Lovczányi Pál mérnök — b. Baldácsi Antal e. 1634 frt mérnöki munkadíj fizetésére a gyön1*