Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 34. szám - Felsőbb birósági kinevezéseink - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 3. r.

134 igazságszolgáltatás érdekében mielőbb pótlandóknak tartunk. Örömmel ismerjük el, hogy a legközelebb lefolyt két év alatt e téren ugy a törvényhozás, mint a kormány üdvös buzgalmat tanúsít, s nem habozunk kijelenteni, hogy e buzgalom folytán ugy anyagi, mint alaki jogunk sok lényeges hiánya uj törvények által pótoltatott. A kereskedelmi törvény, az ujváltótörvény, a legközelebb törvényerőre emelkedendő büntető 1 örvényjavaslat, a gyámság- és gondnokságról alkotott s már hatályba is lépett törvény, anyagi jogunk terén mindannyi haladást jelző mozzanatokat képeznek. Alaki jogunk terén ilyenül a váltóügyekben követendő eljárásról szóló igazságügyministeri rendeletet említhetjük. Sajnálattal kell azonban fölemlítenünk, hogy magánjogunk cod i f i cati o j a s egy rendszeres polgári törvénykönyv készítése tárgyában, az ujabb időben semmi mozgalmat nem észlelünk. Jóval ezelőtt még volt alkalmunk itt-ott olvasni, hogy az igazságügymiuisterium által ez vagy az, hol egy, hol többen bízattak meg a polgári törvénykönyv javaslatának kidolgozásával, sót néhány évvel ezelőtt a leendő polgári törvénykönyv készitése kézzelfogható alakban is jelentkezett, amennyiben annak általános része gyönyörű alakban, de általában haszonvehetetlennek declarált tartalommal mégis jelent. Ez idó óta azonban ez ügyben síri csend uralg. A rendszeres polgári törvénykönyv e hiányából keletkező nehézséget elég constatálni, indokolni azt alig kell. Érzik ezt a birák, ügyvédek, felek ép ugy, mint a kormány, mely az ennek hiányából származó visszás helyzet nyomása alatt kénytelen a codificatiónak, leghelytelenebb neméhez folyamodni és a magánjog egyes intézményeit kiszakitva szabályozni, mint ez például a gyámság- és gondnokságról, a nők nagykorúságáról, a végakarati intézkedesések külső alakszerűségeiről szóló törvényekben történt, melyeknek a magánjogi törvénykönyv család- illetőleg örökjogi részeiben von helyük. Ha büntető törvényünk rövid idő múlva lesz is, hiányozni fog a büntető eljárás. A képviselőház központi bizottsága által elfogadott és az igazságügymiuisterium által a bíróságoknak megküldött, azok által azonban hol elfogadott,hol élnem fogadott törvényjavaslat ideje óta e téren sem észlelünk komolyabb mozgalmat. Pedig e téren a törvény általi intézkedés annál szükségésebb, minél bizonyosabb az, hogy az állampolgár személyes szabadsága ez idő szerint hazánkban a bírói önkény ellen biztosítva nincs. Már e helyütt kijelentjük, amit egyébbiráut akkor, ha e tárgyban véleményadásra fölszólítva leszünk, bővebben kifejteni fogunk, hogy mi a vizsgálóbíró azon jogát, melynélfogva vádlottat letartóztatja, elvileg helytelenítjük s a személyes szabadság érdekében megszoritandónak tartjuk. Tudjuk, hogy a P. I. Tit. 9. intézkedéseit vissza nem hozhatjuk, de a személyes szabadság érdekében kivánnunk kell, hogy a vizsgálati fogság elrendelésének föltételei a legszűkebb körre vonassanak s az elrendelés joga kollegiális biróság kezébe tétessék le. Hitelügyi törvényhozásunk azáltal, hogy a kereskedelmi törvény, váltótörvény s a vonatkozó eljárási szabályok megalkottattak, még teljesen kiegészítve nincs, sőt az ebbeli codificatio egyoldalú és hézagos marad, a csődjog megalkotása nélkül. Jelenlegi csődtörvényünk tömérdek hiányt s téves intézkedést mutat, melyek miatt a panaszok egymást érik. Nemzetközi hitelünk hanyatlásának főoka csődjogi viszonyaink rendezetlensége, mely miatt a külföldi recriminátió naponként megújulnak. Hatályban lévő perrendtartásunk minden részében tömérdek a hiányos, a javitani való intézkedés. Hosszura nyúlnék jelentésünk, ha az általunk ilyennek tartott szakaszokat csak egyszerűen megjelölni is akarnók. Nem teszszük ezt jelenleg, mert kamaránk kebelében a a velünk közlött uj javaslat fölött ép most folynak a tanácskozások, melyeknek befejezésével kötelességünknek fogjuk tartani, fölterjesztendői indokolt véleményünkben mind e hiányokat kimutatni. Kénytelenek vagyunk e helyütt a jogszolgáltatás érdekében panaszt emelni a birói állások s a segéd s z e m é 1 y z e t i hivatalok betöltése körül tapasztalt azon eljárás ellen, mely szerint a birói pályán hosszabb idő óta működő s az előléptetésre érdemesült személyek magasabb bírói állások betöltésénél mellőztetnek, sőt egyes esetekben törvényellenesen, a megüresedett hivatal pályázat nélkül töltetik be. Ámbár ezen panaszunk jogosultságának igazolására eseteket hozhatnánk föl a kamaránk területén működő bíróságok személyzete köréből, elégnek tartjuk ezúttal a jogszolgáltatás közegeinek működésére okvetlenül bénitólag ható ezen eljárás elleni panaszunkat jelezni, azon reményben, hogy nagyméltóságod annak belső jogosultságáról meggyőződve, annak okait megfogja szüntetni. Mindenütt, hol az állami pénzügyigatás a jogszolgáltatással érintkezésbe lép, föltűnő hiányokat észlelünk. A jogszolgáltatás általános állapotairól lévén kötelességünk jelentést tenni, áttörnők annak természetszerű keretét, ha e tekintetben speciális eseteket hoznánk föl, s azért általában bátrak vagyunk nagyméltóságod figyelmét a következőkre fölhivni: a) Az ingatlanok árverezésénél bemutatott kincstári kimutatások rendszerint halrnozottak. b) Jogutódok, kikről az ingatlan birói árverés utján szállott harmadik személyekre, 3 évnél régibb adóhátralékok miatt zakiattatnak. c) Az adóhivatalok által a kincstár javára eszközölt zálogjogi kebelezéseknél, nem találjuk kitüntetve a jogezimet, melyen azok fizetendők. d) Az illeték-rövidítés ecetében történő leletezések igen gyakran fölötte sérelmesek, minthogy a leletfölvételek rendszerint a bélyegtörvényekben járatlan egyénekre bizvák. E szempontból szükségesnek látnók, hogy a bíróságok főnökei utasíttatnának, miszerint a leletfölvétel helyességét, a leletlapon csak alapos megvizsgálás után igazolják. e) M'^nisteri rendelet folytán a hagyatékot átadó végzések, csak akkor tétetnek át a telekkönyvi hatósághoz, ha az örökösök az örökösödési illeték kifizetését igazolják. Eltekintve attól, hogy a ministeri rendelet törvényessége is vitatható, minthogy a törvény a hagyaték átadását az örökösödési illeték lefizetésétől nem teszi függővé : ezen intézkedés a felekre nézve gyakorlatilag is sérelmes, minthogy az örökösödési illetéket kiszabó fizetési meghagyásra rendszerint 5 —6 hónapig kell várakozniok, s addig a hagyaték átadása függőben marad. Kérjük nagyméltóságodat, méltóztassék figyelmet szentelni anyagi és alaki jogunk fölhozott hiányainak s intézkedni azok orvoslásáról. A törvénykezés körül tett észrevételünk elősorolásánál: