Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 34. szám - Felsőbb birósági kinevezéseink - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évröli jelentése. 3. r.

Budapest, 1878. kedd, májns 7. 34. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Felső birói kinevezések. — Szegedi ügvédi kamara 1877-iki jelentése. — Keresk. és Semmit, döntv. Felsőbb bírósági kinevezéseink. 1. Lapunk állandó olvasói rég ismerik e rovatot, mely majdnem rendes rovattá alakult. A kinevezések minden fontosabb mozzanatánál találkozhattak vele, melyet mindig a lehető legnagyobb lelkiismeretességgel és függetlenséggel igyekeztünk betölteni. Mert egy szaklap hivatását nem találjuk egyedül arra s/oritandónak, hogy a törvényjavaslatokat kritizálja, hogy de lege ferenda értekezzék, és ex cathedra doctrinákac hirdessen, melyeket alig olvas valaki: nemesb feladatához soroljuk a körébe vágó kormány-intézkedések ellenőrzését is a czélból, hogy az igazságügy tökéletesb kifejlődése előmozditassék. — Nagy hasznot nyújthat ez mindenütt, de a parlamentaris rendszerben alig is nélkülözhető, miután a ministerek ellenőrzésére szolgál, s anyagot szolgáltat a feleló'ség érvényesítésére. Az ekkép felfogott hivatás vezetett bennünket már másfél évtized óta — a személyi kérdések szellőztetéséhez s tárgyalásához. 1860. óta a jobbak komoly gondolkozásának folytonos tárgyául szolgál: hogy mily eszközök vezethetnek a magyar igazságügy tökéletesb kifejlesztéséhez, — másrészt: miben rejlenek forrásai ebbeli hátramaradásunknak s a nyugot európai cultura meg nem közelithetésének. Vannak számosan — beismerjük, a fórum valódi tekintélyei közt is — kik az egyéniségekre, a személyi kérdésekre, a jogi fejlődés processusában, nagysúlyt nem fektetnek. — Részint nemes buzgalomból a birói tekintélyt megóvni, mi a jogéletben kétségtelenül egyik legeró'sb jogalapot képezi; részint a pares parium folyományaként, a fórum iránti gyöngéd kiméletességből vonakodnak a személyi kérdést előtérbe tolni. Igazságügyünket marczangoló bajok forrását a rosz törvényekben, vagy a szükséges törvények hiányában, és a rendszerben magában keresik — a mennyiben t. i. a rendszertelenség chaosában rendszerró'l szó lehet. Ezeknek s nem a személyi tökéletlenségeknek tulajdonítják jogi hátramaradásunkat, igazságszolgáltatásunk gyöngeségeit, megbizhatlanságát; a személyi kérdésnek csak alá rendelt jelentőséget tulajdonítván. Elismerjük a nemes intentiót ezen nézet — nyilvánulásban ; de hozzá nem csatlakozhattunk. Mi a személyi képesítés kérdésének tulajdonítjuk a legelső s legnagyobb jelentőséget — támaszkodva a hazai tapasztalatokra ugy, mint a külföldiekre. Ezek szerint ugyanis a törvények legnagyobb hiányai is pótoltathatnak, — az elavult jogrendszer mellett is kielégítő igazságszolgáltatás nyujtathatik, a jogérvényesítés teljesen biztositathatik, ha a birói kar jellemes, lelkiismeretes szakképzett egyénekből áll. — Bizonyíték erre Anglia jogélete, hol nagyrészt elavult törvények uralkodnak, törvénykönyveik hiányoznak — jogszolgáltatásuk még is legjobb egész Európában. Mig viszont gyenge, lelkiismeretlen kezekben a legjobb törvények, legtökéletesb codexek is elvesztik üdvös hatályukat, és siker nélkül maradnak az igazságszolgáltatás javulására. Sokszor s tüzetesen kifejtettük már e nézeteket, — felesleges tehát itt hosszasban időznünk. Mindenki beláthatja ugy is, mikép az, mi a törvényeknek s rendszernek lelket s életet ád, nem más mint a birói kar. Es különösen azon bizalom, melyet minden állam jogszolgáltatása mulhatlanul szükségei, a birói kar erkölcsiségétől, tiszta jellemétől és képzettségétől feltételeztetik. Á bizalom ezen alapját semmi más nem pótolhatja. — És ott, hol ezen bizalom megingattatik — lehetnek legjobb törvények s codexek — az igazságszolgáltatásnak hitele nem leend. Fájdalom! jogéletünk is ezen igazságok mellett tesz szomorú tanúságot. Bármily elfogultak legyünk, bizonyosan nemes honfiúi érzelmekből, állapotaink s tulajdonoságaink iránt — tagadhatlan, mikép bent, ugy külföldön is nagyon elterjedtek a kételyek jogszolgáltatásunk jósága, részre hajlatlansága iránt, és pedig korántsem azért mivel törvényeink, intézményeink tökéletlenek; hanem főleg azon okból, mert a biróságok gyöngeségei bizalmat nem gerjesztenek. — Tisztelet a kivételeknek, melyek bizonynyal számosak, de még sem oly terjemüek, hogy igazságszolgáltatásunkra magasztosb jelleget önthetnének. Azért mi 1860. óta folytonosan azt sürgettük, hogy legnagyobb gondot a birói állomások betöltésére forditsunk, s hol szükséges, epuratiót használjunk. — Es e tekintetben, számításba véve sajátságos körülményeinket, legnagyobb súlyt a felsőbb biróságok személyi ellátására fektettünk. Ugyanez az ok, a miért a Csemegi kinevezés kérdésének szellőztetését is szükségesnek találtuk. Most is, mint máskor, az igazságügy magasb érdekei lebegtek szemeink előtt; egy gondolatunk sem foglalkozott azon férfin politikai állásával, államtitkári egyéniségével: mi csak egy magasb birói állomás betöltését, s ennek kellékeit tartottuk szemelőtt, s ez irányozta mint már más számosak, ugy irányában is, meggyőződés sugalta észrevételeinket. A szegedi ügyvédi Kamara 18Í7. évröli jelentése. (Folytatás.) 3. Az igazságszolgáltatás terén. Mult évi s különösen az 1875-ik évről fölterjesztett jelentésünkben jeleztük azon hiányokat, melyeket ugy az anyagi, mint az alaki jog terén észlelünk s melyeket az 34