Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 30. szám

120 zárólag az igazgatóságot illetvén — és mert ily kérdések előzetesen az iparhatóság körébe tartoznak. A Semmitószék azt elvetette; „mert az A. okmány, miután alperes annak valódiságát s azt, hogy kiállítói: a társulat igazgatói — nem tagadta, — alaki tekintetben elégséges, hogy ez alapon a birói illetőség- eldöntethessék; azon kérdés elbirálása: váljon az, mint a társulati alapszab. 5. §-ban eló'irt kellékekkel nem biró okmány, a társulat irányában kötelező erővel bírónak vehető-eV az ügyérdemére tartozván;" „s minthogy a most hivatolt okmány szerint a jelen esetben egy társulat, illetve intézet által vezérügynökségi titkári minőségben, és életüzleti főnök czimmel felfogadott hivatalnok — nem pedig a keresk. törvény 55: íjban ielzett keres, segédről van szó; arra tehát, sem az 1872. VIII. t. czikk, sem a keresk. elj. rend. 7. §. 2-ik pontja nem alkalmazható; hanem e tekintetben az elj. rend. 6. §. 8. p. szolgálhat irányadóul; ezekhez képest a tszék mint keresk. bíróság helyesen határozott stb. stb.a (1878. martius 13. — 3053. sz. a.) A keresk. üzletvezető által, a részére kikötött provisió iránt támasztott kereset is első sorban az iparhatóság körébe tartozik, ha azonkívül rendes havi fizetés mellett volt alkalmázta. Schönberger Miksa kereskedő — Feigl testvérek bpesti czég e. 1877. aug. 6. a bpesti V. ker. járás — mint keresk. bírósághoz 200 frt iránt keresetlevelet adott be azon alapon, mert alperesnél mint üzletvezető alkalmaztatván, rendes fizetésén kivül az általa közvetített ügyletek után részére 2°/0 provisió köteleztetett szerződésileg ; — közvetitett pedig 10,000 frt értéket, a mely után 200 frt provisió jár. A jbiróság 1877. decz. 3. végzésével az Illetékességi kifogásnak helyt adott, mert felperes a keresk. segédek közzé tartozván, az 1872. 8. t. cz. értelmében követelését első sorban az iparhatóság elébe tartozott volna vinni. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitószék azt elvetette; „mert felperes havi fizetés mellett levén felfogadva, alperessel ettől függő viszonyban állottnak tekintendő; minek folytán a/, e. biróság határozatában felhozott indokok alapján illetéktelenségét helyesen mondotta ki." (1878. marczius 7. — 27415. sz. a.) Semmitöszt'ki döntvények. Idegen birtok föld alatti rétegeibe behatolás s kő kiaknázása folytán indiloti visszahelyezni perben, a 300 ftot haladó kor sommás ulon nem érvényesíthető, hu nem egyedül a birtokháboritas állal okozott karnak, hanem a hiaknuzott s különböző természetű kövek értékének is megtérítése követeltetili. Emey Mária — Dréher Antal e. birtokháritás miatt visszahelyezés s 14 ezer frt kártérités iránt a bpesti VIII—X. ker. jbirós ág előtt 1877. májusban sommás keresetet indított azon alapon, mert alperes kőbányai birtoka föld alatti rétegeiből felperes szomszéd birtok rétegeibe behatolván, onnan jogtalanul miutegy 4 ezer köbmérték követ ásatott ki s foglalt el. A jbiróság 1877. decz. 29. — 361. sz. Ítéletével a visszahelyezést elrendelte s alperest 14356 frt kártérítésre kötelezte. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék annak részben helyt adott, s a kártérítési keresetre nézve az első bíróságot illetéktelennek nyilvánítván, ítéletét megsemmisítette, (297. §. 4. p.) s azt utasította: hogy egyedül a birtokháboritás tényére, a visszahelyezés kérdésére s a perköltségekre szoritkozva ujabb ítéletet hozzon;'" „mert a kár összege 300 ftot meghaladván, — mint a perrend 93. §. i. pontja szerint sommás 'eljárás alá tartozó visszahelyezési kereset járuléka, csak azon esetben lenne sommás uton követelhető, ha felperes magából a háboritás tényéből szármázó kárának megtérítését az ellen követelné, a ki a birtokháboritást elkövetette; a jelen esetben azonban felperes nem egyedül a birtokháboritás által okozott kárának, — hanem a kiaknázott, és részint építési, részint faragott kő gyanánt tekintetni kívánt kövek értékének megtéritését követeli, és pedig egészben alperestől követeli, holott a perbeli tényállás szerint kétséges, váljon a háboritás egészben alperes birtoklásának ideje alatt küvettetett e el?" (1878. febr. 27. — 2034.. sz. a.) Hivatalbóli semmiséget képez ha zálogjog törlése iránti perben, a kereseti jog nem igazolása miatti elutasítás, ítélet helyeit végzés alakjában mondatik ki. Tamardan Vasilie — Mester Mátyás e. előjegyzett zálogjog törlése iránt az aradi tszék előtt keresetet támasztott, melylyel azt a tszék mint telekk. hatóság 1877. évi apr. 25. — 1046. sz. végzésével elutasította azon okból, mert felperes kereseti jogát nem igazolta, miután a zálogjog Mester István javára van előjegyezve, a keresetet még is apja Mester Mátyás e. indította, a nélkül, hogy annak reá lett átszállását, vagy azt bizonyítaná, hogy Mester István kiskorú s igy képviseletére mint term. gyám jogosítva lenne, a miért a keresetlevél kijavítása alkamazást nyerhetne. A kir. tábla a 304. §. alapján felterjesztette. A Semmitőszék a tszék végzését hivatalbólmegsemmisitette (297. §. 1. p. ; „tekintve, hogy ezen előjegyzett zálogjog törlése iránti perben felperes kereseti jogának nem igazolása miatt, — és igy érdemileg levén eluta-itva, — a birói határozat a perr. 246. §. s az Atm. Intézk. XIX. cz. 2. 4. }). értelmében Ítélet alakjában lett volna meghozandó.* (1878. febr. 26. — 2514. sz. a.) Kinevezések: Dr. Smialovszky Valér trencséni törvényszéki joggyakornok a zsolnai járásbírósághoz, Liba Antal ügyvédjelölt a csáczai jbiróságkoz aljegyzőkké, Csernyánszki Ferencz igazságügyministeri irnok a pozsonyi tszékhez P y b e r Dénes magánzó a tatai jbirósághoz, Kövér József győri tszéki díjnok ugyanezen tszékhez, Kovácsay István igazságügyministeri dijnok pedig a kalocsai tszékhez írnokokká, a bpesti országos tébolydába dr. L a u f e n a u e r Károly másod orvosnak. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39.