Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 31. szám
Budapest, 1878. péntek, april 26. 31. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Jászkún öröködés. — Legf. itólőszéki keresk. döatv. — Semmit, döntv. Jogeset. A Jászkún statútumok szerint az örökhagyó után maradt ingatlanok csak a hátrahagyott fiukat illetik s a leányok csak készpénzbeli kielégítést igényelhetnek. Ezzel ellenkező helyszínelést felvétel kiigazítást tesz szükségessé. Szádváry István ugy is mint néhai Szádváry József gyermekei gyámja, továbbá Szádváry Pál mint felperesek — özv. Szádváry Józsefné, Szádváry Viktória, és Szádváry Rozália e. a jászberényi 1451. 5904. telekjkben felvett összes s a jászberényi 1716. sz. telekjkben A. 4. sz. a. felvett ingatlanokra nézve alperesek birtok — utóbbira a tulajdonjog czimének — kiigazitás utján leendő törlése iráot 1876. febr. 29. a jberényi tszék előtt pert tettek folyamatba. A tszék. mint telekk. hatóság 1877. mart. 22. hozott ítéletével — a felperesi keresetet a menayiben Szádváry Istváo által nevezett gyermekek nevében indittatott — elutasította; a többi felperesre nézve pedig a kereset azon részében, mely szerint az 1451. s 5904. sz. telekjkben felvett ingatlanokra nézve alperesek birtok czimének törlése s kiigazitás utján a tulajdonjognak egészen felperesekre kebeleztetése kéretett. „Az 1716. sz. telekjkben 4. sz. 6568/4a. ingatlanra nézve a keresetnek részben helyt adott s Szádváry Rozália s Viktória tulajdonjogának törlését annak az 1451. sz. telekjkbe A lapraj átvitelét elrendelte következő' indokokból:" „Felperes testvérének Sz. Józsefnek 3 gyermeke maradt: „József Erzsébet és Márton, kik a keresetben meg nem neveztettek. Hogy ő testvére gyermekének gyámja lenne, tévedés, mert ez 32 éves nős nagykorú férfiú; azt pedig, hogy testi baj miatt gondnokság alatt állana — nem is állítja. — Azt sem kisérlé meg igazolni, hogy Erzsébet képviseletére jogositva lenne. — Sz. Istvánnak pedig kinevezett gyámja ugyan, de hogy árvaszékileg nevében e kereset indítására felhatalmaztatok volna, szinte nem bizonyítja." „Azon állítása, hogy az 1451. s 5904. sz. telekkben helyszíneléskor közös birtokosokul az 1815-ben elhalt Sz. József özvegye és gyermekei: özv. Sz. Józsefné, özvegyi jogon, — Sz. István, Pál, József, Viktória és Rozália határozatlan aránybau hibásan vétettek fel, s hogy a tulajdonjog kizárólag felperes fivérek nevére lett volna irandó, maga felperes által rontatik le, midón maga mondja, hogy ezen ingatlanok Szádváry József oly hagyatékát képezték, melyből a leány testvéreket is, habár nem is természetben, a Jászkún IV. statútum szerint osztályrész illető, melyre nézve helyszíneléskor az osztály még nem volt megejtve s igy az özvegy s gyermekei által közösen birtokoltatott. A felvétel tehát a tényleges állapotnak megfelelvén, s mindenki osztályrésze biztosításául szolgálván — törvényszerűen, a nélkül, hogy a jogalap, melyből a közösség eredt, ezáltal lerontatott volna, — a telekk. kiigazításnak helye nincs. Hanem ha felperesek az osztálynak időközbeni megtörténtét, a leányok kielégítését s igy azt, hogy ezen javak természetben kizárólag az ő tulajdonukat képezik, — begyőzni kívánják, keresetükkel a tszék mint örökösödési bírósághoz kell fordulniok, s csak annak kedvező Ítélete után szorgalmazhatnának tulajdonjogi bekebelezést.* „Miután azonban alperesek beismerik, hogy a közbirtokosság egyetemének tulajdonát képezett felső-mezei legelő felosztása folytán, az 1451. sz. telekbe 16. hr. 6568/122. sz. a. bevezetett illetőség, a néhai Szádváry József tulajdonát képezett s 1451. sz. a. fel s alperesek közösbirtokául felvett ingatlanok járulékát, illetőleg azutáni legelő illetőséget képezi; s nem állítják, hogy köztük s fivéreik közti olsztály folytán jutott volna az kizárólagos tulajdonukba; ennélfogva a mennyiben ezen ingatlan kizárólag az özvegyre kebeleztetett s azután kizárólag Viktória ós Róza alperesek tulajdonául vezettetett át az 1716. sz. telekjkbe, — ezen bejegyzések törlendőik s ezen legelő illetőség az 1451. sz. telekjkben foglalt birtok czimeknek arra is kiterjesztésével, az 1451. sz. telekjkbe visszavezetendő. Mert Sz. Viktória és Róza kikre azt annyuk átruházta, az átruházás előtt felperesekkel jogközösségben levén, oly 3-ik személyekül, kik mint jóhiszemű szerzők ellenében felperesek kiigazítási joga elenyészett volna (telekk. 3. §.) nem tekinthetők; miután ők azon ingatlan iránt, melyre mint az általok is közösnek ismert, közös attyok után maradt tőke-birtok jutalékára, már eleve is mint osztályos testvérek felperesekkel jogközösségben áltak, e jogközösséget egyoldalú tényeikkel meg nem szüntethették. « De ezen telekk. testre nézve sem volt a kereset értelmében felperesek tulajdonjoga megítélhető, mert nem igazolták, hogy köztük mint S/.ádváry József örökösei közt levő jogarány, a hagyatéki bíróság által már szabályoz tátott volna. „És ennek folytán alperesek viszkeresete is a tulajdonjogra vonatkozólag mellőzendő volna." ' A kir. tábla 1877. okt. 1. — 33152. sz. ítéletével az első bíróságit hhagyta — következő indokolással: „Az 1451. s 5904. sz. telekkben foglalt ingatlanokra nézve az első bir. indokokból s még azért — mert felperesek keresetlevelükben magok azt adják elő, hogy azon egyesség melynélfogva alperes nővéreik az anyai javak átvételével néhai Sz. József közös atya után maradt vagyonból őket pénzben illető örökségi osztályrészükre nézve kielégítettek — csak 1861-ban jött létre; eszerint tehát ezen egyesség, ha létrejötte igazoltatnék is, az 1S59. évben történt telekkönyvezés hibás voltának bebizonyítására befolyással sem lehet." „Az 1716. sz. ingatlant illetőleg pedig indokolásából 31