Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 29. szám

alapján cszközlött tulajdonjog bekebelezésének törlesztése képezi." „Ezen oknál fogva s tekintettel a keresk. törv. 262. s a telekk. rend. 148. §§-ra — a keresk. biróság jelen ügybeni kizáró illetékességének esete fen nem forogván — apérr. 297. §. 3. p. szabálya alkalmazást nem nyerhet." „Vájjon pedig nem forog e fonn a perr. 12. §. esete — s van-e a felperesként fellépett részvényesnek átaljá­ban kereshetőségi joga: ezek oly érdemi kérdések, melyek a Semmitőszék eldöntése alá még akkor sem tartozná­nak, ha az e. f. biróság Ítélete ellen valamelyik fél részé ről semm. panasz emeltetett volna is." (1878. febr. 14. — 26691. sz. a.) Az eltűnt egyén holttá nyilvánítása a házassági kötelék feloldása czéljuból is kérelmezetvén, nemcsak gondnok, hanem há­zassági védő is rendelendő, kik egy személyben nem egyesithetők. Taba Mária Sera Sándor neje és Séra Mária ugyan annak nővére — Séra Sándor holttá nyil vánitására a kalocsai tszékhez felhívási kere­setet adtak be, miután hivatalos iratokkal s tanukkal igazoltatott, hogy nevezett az olasz mageutai csatában — 1859-ben — súlyos sebet kapott, s hogy azután eltűnt s többé nem mutatkozott. A tsz ék a tárgyalás megtartása után 1877. okt. 3. — 7210. sz. a. ítéletet hozott, melyben Séra Sándort holt­nak nyilvánította s a helvét hitvallású nejével 1856-ben kötött házassági köteléket felbontottnak kimondotta. A kir. tábla — hová felebbezés történt — a 304. §. alapján az ügyiratokat felterjesztette. A Semmitőszék a (szék Ítéletét az'előző tárgya­lással együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. p.) s azt utasitotta, hogy a távolit vö" részére ügygondnokot, a házassági kötelék védelmére pedig külön védőt rendeljen ; „mert a mennyiben az eltűnt Séra Sándornak holttá nyilvánítása a házassági kötelék feloldása czéljából is ké­relmeztetik (perr. 52 2. §. a. p.) — a perr. 524. §. világos rendeleténél fogva nemcsak gondnok, hanem házassági védő is rendelendő, — ki egy személyben a hivatalos el­járás s védelem különbségénél fogva nem egyesíthető." (1878. febr. 26. — 2025. sz. a.) Felhívási ügyben a felhívott által kért biztosítás meg nem tagadhaló, midőn a számadásra felhívott ellenében támasztott követelés, felhívó egyoldalú előterjesztésére lelt megállapítva. Özv. Margaritovics Péternó— Palik u­csevnyi Péter e. 7961 frt 85 kr. iránti számadás té­telre felhívási keresetet támasztott a bpesti kir. tszék­nél, mely a felhívó előterjesztésére 1877. évi — 31774. sz. a. Ítélettel felhívó követelését megállapította. — Eu­nek következése lett, mikép felhívott a biztosítás elrendelé­sét kérte. A bpesti tszék 1877. decz. 18. — 50454. sz. a. végzésével azt megtagadta, miután a biztositatni kért kö­vetelés számadó ellenében csak megállapittatott, de az annak fizetésében nem marasztatott el; biztositásnak pe­dig a perr. 338. §. 2. p. értelmében csak feltétlenül ma­rasztaló s felebbezett Ítéletnél van helye. 16 Palikucsevnyi aemm. panaszt adván be — A Semmitőszék a bpesti tszék végzését meg­semmisítette (297,. §. 18. p.) s azt a kért biztositás elren­delé.-ére utasitotta; „mert hiányzik minden jogos alap annak feltevésére, hogy a törvény oly számadási követelést, mely a felhí­vónak egyoldalú előterjesz'ése folytán (perr. 520. §.) állapíttatott meg, nagyobb kedvezésben kivánná részesi­tetni, hasonló természetű olyan követelésnél, melynek megállapítása a rendes eljárás szerint lefolytatott per eredményeképen történt;" „minthogy pedig a perr. 520. §. második bekezdé.-e szerint az előbb említett követelés biztosításának feltét­len helye van: ez a fenforgó, az eljáró tszéknek 31771. sz. ítéletével megállapított követelés tekintetében sem ta­gadható meg-" (1878. febr. 27. — 303. sz. a.) llletéklclenségból hivatalbóli visszautasításnak helye nin csen azon alapon, meri a birodalom azon torüleién, hol a ke­resel tárgya létezik, a magyar perrend nem bir hatálylyal. Szávits Mária — MungyánJeftas társai e. akamenitzi teiekjkben foglalt szólőre vonatkozó' közszerzemény megitélésére az újvidéki tszék előtt pert indított. A tszék 1^77. nov. 30. kelt végzésével a keresetet hivatalból vis.-zautasitotta illetéktelenség indokából, mert a kereseti szőlő oly ország területén fekszik, hol az 1863-ki perrend érvényben nincsen. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék azt megsemmisítette (297. §. l.p.); „mert arra nézve: váljon felperest megilleti-e el­hunyt férje vagyonában a köz?zerzeményi jog, vagy nem? befolyással nem lehet azon körülmény, hogy a ma­gyar perrend a birodalom azon területén, hol az állító­lagos közszerzemény egyik tárgya létezik, — hatálylyal nem bir." „Ezen egyedüli alapon tehát a tszék illetéktelensége oly nyilvánvalónak nem tekinthető, hogy a kereset a miatt hivatalból visszautasítható leune." (1878. febr. 27. — 14. sz. a.) Scinmitöszéki tanácsuk apr. 15-től. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Bírák: Soltész, Szloboda, Mersics, Elekes, Lchoczky. IT. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák: Lá­day, Orvaid, Rauchhofer. Csóók, Sánta. HL Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Bírák : Babos, Pá­pay, Németh Miklós, Lacza, Erdélyi. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Vértesy, Ma­noilovics, Nagy Samu, Kiss József. V. Tanács. Elnök: Soltész. Bírák: Masierevics, Beke, Barta, Gallu, Oberschall, Bejelentetett összesen : 532 ügy — ezek közi 1 sajtó, 5 kereskedelmi, — 6 a Curia, — és 8 a kir. táblák e. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents