Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 29. szám

115 jakat a csöd alá került adós csődtömegéből állítólag felvette — szavatolni tartozik-e vagy nem?" „Az Ügyvéd perbeli jutalom dijai s költségei megítélését az ügyv. rendt. 58. §. szerint a perbírósága előtt indítandó keresettel, csak azáltala képviselt fél ellenében érvényesitbeti; — az ettől jogilag különböző 3-ik személyek ellen irányzott ilynemű keresetek elbírálása, nem a lefolyt perben eljárt ügybiróság, banem alperes személyi biróságáuak illetősége alá tartozik., „Az eljáró tszék tehát azáltal, hogy váltó bírósági illetőségéhez nem tartozó jelen ügyre nézve, az eljárást megindította s abban illetéktelenül határozott, a váltó eljár, rend. 44. §. a. p. alá eső s a 47. §-hoz képest a felebbviteli bíróságok által hivatalból figyelembe veendő semmiséget követett el." Felperes semm. panaszt adott be. A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „A másod bírósági végzés a váltó eljárást szabályozó igazs. minis, rendelet helyes magyarázatán alapulván s így törvényes semmiségi eset fen nem forogván, — az alaptalan semm. panasz elvettetik." (1878. mart. 11. - 143. sz. a.) Az osztrák bíróságok által elrendeli végrehajtás fogana lositása eseteiben, a végrehajtási végzés esetein kivül, minden további intézkedésekre, s igy a végrehajtás megszüntetési keresetek elintézésére is, a megkeresett hazai bíróságok vannak hivatva. Stuhlmüller Antal bécsi kereskedő — Dombó Károly e. 227 frt 46kr. váltó tartozás fizetésére perelvén — alperes e. marasztaló ítélet hozatott s a végrehajtás elrendeltetett az eljáró bécsi keresk. tszék által, foganatosítására az ipolysági tszék kerestetvén meg. — Ez alatt alperes végrehajtás megszüntetési keresetet adott be. Az ipolysági tszék 1877. okt. 8. — 6942. sz. a. végzésével azt elfogadta, de további eljárás végett a bécsi keresk. tszékhez áttétetni rendelte. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt végzés utóbbi részét megsemmisítette (perr. 297. §. 5. p. s V. Elj. rend. 91. §. a. p.)s a tszéket a kereset szabályszerű elintézésére utasította; „mert ugy a perr. 62. §. 2-ik kikezdése — mint a V. Elj. 66. §-ban foglalt intézkedésekből nyilvánvaló, miszerint az Osztrák-Magyar monarchia másik államának bíróságai által elrendelt végrehajtás foganatosításának eseteiben, a végrehajtást elrendelő végzésen kivül, minden további intézkedésekre, s eszerint a végrehajtás megszüntetése iránti kereset tárgyalására és elintézésére is, a hazai bíróságok vannak hivatva; s ennélfogva a fentebbi kereset eldöntésére az eljáró tszék illetékes." (1878. jan. 16. — 23906. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A számadásra felhívott nyilatkozatában a kereseti üzletnek csak egy korlátolt része iránt terjesztvén elő számadást, a többire nézve pedig számadási kötelezettségét tagadván, az egész keresetre kiterjedő számadási per le nem folytatható, s a számadási kötelezettség előzetes megállapítása nélkül, az egész kereseti ügyérdeme el nem dönthető. Fényes Leopold — Elek Lőrincz e. számadás tételre a szatmári tszéknél felhívási pert indíinditott, és alperes nyilatkozatot adott be, melyben a per tárgyául szolgáló fa mennyiség egy részére nézve számadását előterjesztette. A tszék. a tanuzás s tárgyalás befejezte után 1877. jan. 26 ítéletet hozott, melyben felhívottat 335 frt fizetésére kötelezte. A kir. tábla — hová felebbeztetett — a tszék eljárásában hivatalbóli semmiséget észlelt, mert a felhívott számadási kötelezettségét az egész fa mennyiségre nézve tagadta s csak egy részéről adott számadást, a tszék még is azon beadványt számadásul elfogadta s a rendes eljárást f«>ganatositotta; minek következése lett, hogy a perben azon kérdés: a számadási kötelezettség, mily fa mennyiségre vonatkozik s az alól mennyiben lett felhívott felmentve — folyvást vita tárgyául szolgált s az iránt tanuzás is történt stb. stb. A Semmitőszék a tszék ítéletét megsemmisítette (297. §. 1. p.) s azt utasította : „1. Hogy szoritkozólag a felhivott nyilatkozatában előterjesztett számadásra — ujabb ítéletet hozzon;" s „2. Hogy a tagadásba vett további számadási kötelezettségmegvitatása s elintézése végett a perr. 519. §. második bekezdése s az 516. §. értelmében járjon el." „mert a felhivott nyilatkozatában a keresetban jelzett üzletnek csak egy korlátolt része iránt terjesztette elő számadását, ellenben 17 öl test fa és 85% öl botfára vonatkozólag magát a számadás tételre nem kötelesnek jelentette ki." „Ezen feltételes nyilatkozat folytán, mindenek előtt a perrend fenébb emiitett szakaszainak megfelelő eljárás lett volna eszközlendő, s nem az egész keresetre kiterjedő számadási per lefolytatandó, mely a perrend követelményeinek megfelelő egészbeni elintézést nem nyerhet." „Minthogy pedig a tszék azt elmulasztotta s a számadási kötelezettség előzetes megállapítása nélkül a kereset teljtartalmu érdemének eldöntésébe bocsátkozott: ítélete megsemmisítendő, s a felekre nehezedő nagyobb költségek m«gkimé!é.-e végett a pótlandók pótlása elrendelendő. (1878. márt. 7. — 706. sz. a.) A keresk. eljárási rend. 6. §. 5. pontja nem terjed ki azon kerese'ekre, melyek valamely részvénytársaság felszámolói s a részvényeseken kivül átló harmadik személy közt keletkezett ügyielekre vonatkoznak. Hí rschfeld Károly — az,Első szesz finomitó részvénytársaság' felszámoló bizottsága és Linzer K. e. a b pesti kir. tszék előtt indított perében, a tszék a keresetet elfogadta s az eljárást megindította, Ítélettel be is fejezte. A kir. tábla hová felperes felebbezett — fentebbiekben hivatalbóli semm. esetet észlelt, mert a kereset világosan a keresk. törvényen alapszik s a keres. elj. rend. 6. §. és 8. p. értelmében ezen külön ügybirósághoz utasított kereset felett a kir. tszék nem lehet illetékes. A Semmitőszék itta 304. §. alkalmazásának helyét nem találta; „mert a keresk. eljár. rend. 6. §. 5. pontja csak azon keresetekre szorítkozik, melyek a társaság felszámolói s a részvényesek közt keletkeztek; jelen esetben azonban nem forog fenn ily kereset, hanem a per tárgyát egy 3-ik szfmélylyel kötött szerződés érvénytelenítése, s az ennek 29*