Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 27. szám - A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 4. r.

10 i csatolt: Arapatak (Élőpatak nagyobb része) Erősd és Hidvóg (Lü­get, Nyárospatak és Élőpatak kisebb része) községek képzendik. 8. §. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék kerületében: a) a parajdi kir. járásbíróság 1878. évi június hó végével megszűnik, és területéből: „Atyha, Korond, Parajd és Alsó valamint Felső­Sófalva" továbbá: „Décsfalva, Dobó, Magyaros, Mácsfalva és Vá­gás" székelykereszturi kir. járásbírósághoz tartozó községek a szé­kelyudvarhelyi : — a parajdi kir. járásbíróság többi községei pedig, u. m. Csehetfalva, Etéd, Nagy-Laka, Körispatak, Küsmöd, Marto­nos, Rava, Siklósd, Szolokma, Székelyszátlús, Szent-Demeter, Tur­csafalva, Tordátfalva, Véczke, és Váralja-Firtos," továbbá a székely ­udvarbelyi járásbíróság területéből: „Benczéd és Szent-Mihály" s az erzsébetvárosi kir. törvényszék kerületében a segesvári kir. já­rásbírósághoz tartozó: „Erked, Felek (Magyar) és Szederjes" ud­varhelymegyei községek « székely-keresztúri kir. járásbírósághoz csatoltatnak. b) „Oklánd"-on 1878. évi július hó 1-től kezdve kir. járásbí­róság állíttatik fel, s annak területét a következő községek fogják képezni: a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék kerületében levő baróti kir. járásbíróság területéből, a székely-udvarhelyi kir. törvényszék kerületébe átcsatolt (1. 7. §. a. pont) „Kis-Baczon, Bardócz, Bibarcz­falva, Füle, M.-Hermány, Olasztelek, Felső-Rákos, Száldobos és Vargyas" továbbá az erzsébetvárosi kir. törvényszék kerületében levő segesvári kir. járásbíróság területéből: „Bene" és ugyancsak az erzsébetvárosi kir. törvényszék kerületében lévő hőhalmi kir. já­rásbíróság területéből: „Darocz és Zsombor", valamint a székely­keresztúri kir. járásbíróság területéből: „Derzs és Muzsna", és vé gül a székely-udvarhelyi kir. járásbíróság területéből: „ ^bátfalva, Abrabámfalva, Almás Homoród, Bágy, Dálya, Ege, Gyepes, János­falva, Kányád, Karácsonyfalva, Keményfalva (Homorod), Kénes, Lokod, Lövéte, Miklósfalva, Oklánd, Petek, Recsenyéd, Remete, Szent-Pál, Homoród, Szent-Péter, Szent Márton, -Szent-László, Sándorfalva, Telekfalva, Ujfalú Homoród, és Városfalva" átcsatolt udvarhelymegyei községek. 9. §. A nyitrai kir. törvényszék kerületében: a nyi­trazsámbokréti kir. járásbíróság 1878. évi marczius hó 31-ével megszűnik, és területéből: „Bisztricsény, Brogyán, Cserenye, Fel­falú, Alsó-Komenecz, Felső-Komenecz, Kolácsnó, Nemes-Koszto­lány, Kis-Krstyene, Nagy-Krstyene, Nyitraszeg, Oszlány, Pázsit, Rodobicza, Simony, Kis-Ugrócz, N.-Ugrócz és Vieszka" barsme­gyei községek az aranyos-maróthi kir. törvényszék területében az aranyosmaróthi kir. járásbírósághoz, — „Hradistye, Dvornik, Alsó­Vesztenicz, Felső-Vesztenicz, Racsicz és Szucsán" községek, a nyi­trai kir. törvényszék kerületében a privigyei, — „Alsó-Rédek, Felső-Rédek, Bácskafalu, Borcsány, Csudo-Lehota, Chynorán, Janó­falú, Kolozsjeskófalu, Krencs, Kis-Bosány, Nagy-Bosány, Libichava, Kis-Bielitz. Kis-Vendég, Kolozs (Koppanó pusztával), — Kolozs­Hradistye, Livina-Apáthi, Livina, Nagy Bielitz, Navojócz, Nadlány, Nedasocz, Praznócz (Hornyán pusztával), Pochabán, Rajcsány, Széplak, Szádek, Sisó Szkacsán, Tucsanka, Nyitrazsámbokrét, Zlat­nik (Kulkány pusztával), Tökés-Ujfalú, Nedanócz és Nagy-Vendég" községek, ugyancsak a nyitrai kir. törvényszék kerületében a nagy­tapolcsányi kir. járásbíróság területéhez csatoltatnak. 10. §. A karczagi kir. törvényszék kerületéből a püspökladány kir. járásbíróság, melynek területét hajdúmegyei községek képezik, átcsatoltatik a debreczeni kir. törvényszék kerületéhez. 11. §. A debreczeni kir. törvényszék kerületében: a) a hajdú­hadházi kir. járásbíróság 1878. évi marczius hó 31-ével megszűnik, és területéből: Téglás és Hajdú hadház, (Vid, Monostor, Pallagrész, ós Poroszló egész pusztával) hajdúböszörményi, — „Sámson" pp­dig a debreczeni kir. járásbíróság területéhez csatoltatik. b) A székelyhídi kir. járásbíróság területe, mely kizárólag a biharmegyei községekből áll, a debreczeni kir. törvényszék kerüle­téből, a nagy-váradi kir. törvényszék területéhez csatoltatik. 12. §. Az aradi kir. törvényszék területében : a nagy-halmá­gyi kir. járásbíróság területéből: „Baszarabásza, Csungány, Preva­leny, Brotuna, Ternova, Karanyesd, Felső-Vácza, Alsó-Vácza, Do­brocz, Sztrimba, Ternovicza, Obersia, Tyinlesd, Leantz, Tömesd, Sztója, Szirb, Bülzesd, Riskulicza, Baldovicu, Karasztó, Valemare, Lunka, Birtiny, Prihogyesd és Tataresd" hunyadmegyei községek, a dévai kir. törvényszék kerületében a kőrösbányai kir. járásbíróság területéhez csatoltatnak. 13. §. A nagy-váradi kir. törvényszék kerületében: a nagy­váradi kir. járásbíróság 1878. évi június hó 30-ával megszűnik, és helyébe: „Nagyvárad"-on székhelylyel két járásbíróság állíttatik fel, jelesen az egyik Nagyváradváros részére „Nagyváradvárosi", — a nagyváradi kir. járásbírósághoz tartozó biharmegyie községek ré­szére pedig a másik „nagy-váradvidéki járásbíróság" elvevezés alatt. 14. §. A temesvári kir. törvényszék kerületében : a) „Csáko­vár"-on járásbíróság állíttatik fel, melynek területét: „Csákovár, Folya, Gilád, Libling, Ligeth, Obád, Petromán, Sipeth, Vojtek, és Zsebely" a csákovári közigazgatási járásba tartozó, és jelenleg a temesvári kir. járásbíróság területéhez osztott, — valamint: „Be­rény, Cserna és Ü-Sztamorz" a buziási közigazgatási járáshoz tar­tozó, és a buziási kir. járásbíróság területéhez csatolt községek ké­pezendik. b) „Bresztovácz" község, mely jelenleg a lippai kir. járásbíró­sághoz tartozik, annak területéből a rékási kir. járásbíróságéhoz csatoltatik. 15. §. Ezen rendelet, azon részeinek kivételével, melyekben a hatálybalépés napja külön ki van téve, (1. 3. §. d. p. — 9. §. 11. §. a. p. 2. §. c. p. 3. §. e. p. 5. §. b. p. 7. §. b. p. 8. §. a. p. - és 13. §.) 1878. évi július hó 1-ső napjával lép hatályba. 16. §. Az e. f. kir. bíróságok területének fenntebb megállapí­tott beosztása által, az azokra, illetőleg azoknak egyes részeire nézve hatályban levő törvények, rendeletek és szabályok további fennállása nem érintetik. Budapest, 1878. marczius 2-án. Tisza Kálmánt, ministerelnök. Perczel Béla, igazságügyminister. Semmítőszéki tanácsok apr. 9-tól. I. Tanács. Elnök . Mailáth György országbíró. Biráh: Soltész, Beke, Mersics, Barta, Kiss József. Ií. Tanács. Elnök: Lipovniezky Vilmos. Birák : Vér­tesy, Szloboda, Osvald, ^berschall, Csóók. III. Tanács. Elnök: Tóth Lörincz. Biráh: Babos, Láday, Pápay, Gallu, Sánta. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Masierevics, Nagy Samu, Elekes, Raucbbofer, Lehoczky. V. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Manoilovics, Né­meth Miklós, Lacza Erdélyi. Bejelentetett: 596, — ezek közt 15 kereskedelmi, 1 sajtó ügy — 12 a Curia, és 21 a kir. táblák e. semm. panasz. Felelés szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik etn. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents