Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 27. szám - A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 4. r.

10 i csatolt: Arapatak (Élőpatak nagyobb része) Erősd és Hidvóg (Lüget, Nyárospatak és Élőpatak kisebb része) községek képzendik. 8. §. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék kerületében: a) a parajdi kir. járásbíróság 1878. évi június hó végével megszűnik, és területéből: „Atyha, Korond, Parajd és Alsó valamint FelsőSófalva" továbbá: „Décsfalva, Dobó, Magyaros, Mácsfalva és Vágás" székelykereszturi kir. járásbírósághoz tartozó községek a székelyudvarhelyi : — a parajdi kir. járásbíróság többi községei pedig, u. m. Csehetfalva, Etéd, Nagy-Laka, Körispatak, Küsmöd, Martonos, Rava, Siklósd, Szolokma, Székelyszátlús, Szent-Demeter, Turcsafalva, Tordátfalva, Véczke, és Váralja-Firtos," továbbá a székely udvarbelyi járásbíróság területéből: „Benczéd és Szent-Mihály" s az erzsébetvárosi kir. törvényszék kerületében a segesvári kir. járásbírósághoz tartozó: „Erked, Felek (Magyar) és Szederjes" udvarhelymegyei községek « székely-keresztúri kir. járásbírósághoz csatoltatnak. b) „Oklánd"-on 1878. évi július hó 1-től kezdve kir. járásbíróság állíttatik fel, s annak területét a következő községek fogják képezni: a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék kerületében levő baróti kir. járásbíróság területéből, a székely-udvarhelyi kir. törvényszék kerületébe átcsatolt (1. 7. §. a. pont) „Kis-Baczon, Bardócz, Bibarczfalva, Füle, M.-Hermány, Olasztelek, Felső-Rákos, Száldobos és Vargyas" továbbá az erzsébetvárosi kir. törvényszék kerületében levő segesvári kir. járásbíróság területéből: „Bene" és ugyancsak az erzsébetvárosi kir. törvényszék kerületében lévő hőhalmi kir. járásbíróság területéből: „Darocz és Zsombor", valamint a székelykeresztúri kir. járásbíróság területéből: „Derzs és Muzsna", és vé gül a székely-udvarhelyi kir. járásbíróság területéből: „ ^bátfalva, Abrabámfalva, Almás Homoród, Bágy, Dálya, Ege, Gyepes, Jánosfalva, Kányád, Karácsonyfalva, Keményfalva (Homorod), Kénes, Lokod, Lövéte, Miklósfalva, Oklánd, Petek, Recsenyéd, Remete, Szent-Pál, Homoród, Szent-Péter, Szent Márton, -Szent-László, Sándorfalva, Telekfalva, Ujfalú Homoród, és Városfalva" átcsatolt udvarhelymegyei községek. 9. §. A nyitrai kir. törvényszék kerületében: a nyitrazsámbokréti kir. járásbíróság 1878. évi marczius hó 31-ével megszűnik, és területéből: „Bisztricsény, Brogyán, Cserenye, Felfalú, Alsó-Komenecz, Felső-Komenecz, Kolácsnó, Nemes-Kosztolány, Kis-Krstyene, Nagy-Krstyene, Nyitraszeg, Oszlány, Pázsit, Rodobicza, Simony, Kis-Ugrócz, N.-Ugrócz és Vieszka" barsmegyei községek az aranyos-maróthi kir. törvényszék területében az aranyosmaróthi kir. járásbírósághoz, — „Hradistye, Dvornik, AlsóVesztenicz, Felső-Vesztenicz, Racsicz és Szucsán" községek, a nyitrai kir. törvényszék kerületében a privigyei, — „Alsó-Rédek, Felső-Rédek, Bácskafalu, Borcsány, Csudo-Lehota, Chynorán, Janófalú, Kolozsjeskófalu, Krencs, Kis-Bosány, Nagy-Bosány, Libichava, Kis-Bielitz. Kis-Vendég, Kolozs (Koppanó pusztával), — KolozsHradistye, Livina-Apáthi, Livina, Nagy Bielitz, Navojócz, Nadlány, Nedasocz, Praznócz (Hornyán pusztával), Pochabán, Rajcsány, Széplak, Szádek, Sisó Szkacsán, Tucsanka, Nyitrazsámbokrét, Zlatnik (Kulkány pusztával), Tökés-Ujfalú, Nedanócz és Nagy-Vendég" községek, ugyancsak a nyitrai kir. törvényszék kerületében a nagytapolcsányi kir. járásbíróság területéhez csatoltatnak. 10. §. A karczagi kir. törvényszék kerületéből a püspökladány kir. járásbíróság, melynek területét hajdúmegyei községek képezik, átcsatoltatik a debreczeni kir. törvényszék kerületéhez. 11. §. A debreczeni kir. törvényszék kerületében: a) a hajdúhadházi kir. járásbíróság 1878. évi marczius hó 31-ével megszűnik, és területéből: Téglás és Hajdú hadház, (Vid, Monostor, Pallagrész, ós Poroszló egész pusztával) hajdúböszörményi, — „Sámson" ppdig a debreczeni kir. járásbíróság területéhez csatoltatik. b) A székelyhídi kir. járásbíróság területe, mely kizárólag a biharmegyei községekből áll, a debreczeni kir. törvényszék kerületéből, a nagy-váradi kir. törvényszék területéhez csatoltatik. 12. §. Az aradi kir. törvényszék területében : a nagy-halmágyi kir. járásbíróság területéből: „Baszarabásza, Csungány, Prevaleny, Brotuna, Ternova, Karanyesd, Felső-Vácza, Alsó-Vácza, Dobrocz, Sztrimba, Ternovicza, Obersia, Tyinlesd, Leantz, Tömesd, Sztója, Szirb, Bülzesd, Riskulicza, Baldovicu, Karasztó, Valemare, Lunka, Birtiny, Prihogyesd és Tataresd" hunyadmegyei községek, a dévai kir. törvényszék kerületében a kőrösbányai kir. járásbíróság területéhez csatoltatnak. 13. §. A nagy-váradi kir. törvényszék kerületében: a nagyváradi kir. járásbíróság 1878. évi június hó 30-ával megszűnik, és helyébe: „Nagyvárad"-on székhelylyel két járásbíróság állíttatik fel, jelesen az egyik Nagyváradváros részére „Nagyváradvárosi", — a nagyváradi kir. járásbírósághoz tartozó biharmegyie községek részére pedig a másik „nagy-váradvidéki járásbíróság" elvevezés alatt. 14. §. A temesvári kir. törvényszék kerületében : a) „Csákovár"-on járásbíróság állíttatik fel, melynek területét: „Csákovár, Folya, Gilád, Libling, Ligeth, Obád, Petromán, Sipeth, Vojtek, és Zsebely" a csákovári közigazgatási járásba tartozó, és jelenleg a temesvári kir. járásbíróság területéhez osztott, — valamint: „Berény, Cserna és Ü-Sztamorz" a buziási közigazgatási járáshoz tartozó, és a buziási kir. járásbíróság területéhez csatolt községek képezendik. b) „Bresztovácz" község, mely jelenleg a lippai kir. járásbírósághoz tartozik, annak területéből a rékási kir. járásbíróságéhoz csatoltatik. 15. §. Ezen rendelet, azon részeinek kivételével, melyekben a hatálybalépés napja külön ki van téve, (1. 3. §. d. p. — 9. §. 11. §. a. p. 2. §. c. p. 3. §. e. p. 5. §. b. p. 7. §. b. p. 8. §. a. p. - és 13. §.) 1878. évi július hó 1-ső napjával lép hatályba. 16. §. Az e. f. kir. bíróságok területének fenntebb megállapított beosztása által, az azokra, illetőleg azoknak egyes részeire nézve hatályban levő törvények, rendeletek és szabályok további fennállása nem érintetik. Budapest, 1878. marczius 2-án. Tisza Kálmánt, ministerelnök. Perczel Béla, igazságügyminister. Semmítőszéki tanácsok apr. 9-tól. I. Tanács. Elnök . Mailáth György országbíró. Biráh: Soltész, Beke, Mersics, Barta, Kiss József. Ií. Tanács. Elnök: Lipovniezky Vilmos. Birák : Vértesy, Szloboda, Osvald, ^berschall, Csóók. III. Tanács. Elnök: Tóth Lörincz. Biráh: Babos, Láday, Pápay, Gallu, Sánta. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Masierevics, Nagy Samu, Elekes, Raucbbofer, Lehoczky. V. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Manoilovics, Németh Miklós, Lacza Erdélyi. Bejelentetett: 596, — ezek közt 15 kereskedelmi, 1 sajtó ügy — 12 a Curia, és 21 a kir. táblák e. semm. panasz. Felelés szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik etn. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.