Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 27. szám - A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 4. r.

107 vények szerint, a kereskedői czim használata oly jogi jelentőséggel nem birt, mint a milyen annak az e. foly. bíróság által tulajdonitatik." (1878. marcz. 20. — 536:.). sz. a.) Az egyes bíró illetékessége, daczára a keresh. eljárás ellenkező intézkedésének, megállapítandó, ha a kereset alapjául szolgált okirat, melyben a sommás eljárás kikólletelt, még a keres, törvény életbelépte előtt keletkezett. Varga László ügyvéd Bpesten — Benkó Károly pesti épitész, Re usc hler Vilmos bécsi gyáros, és PerjátlMárton pesti épitész ellen, Benkó Károly s társa czementgyári üzletében Bpestea — 250J frt iránt 1877. decz. 12. — abpesti IV. ker. járásbíróság előtt sommás pert indított — minthogy az esztergomi primási uradalommal kötött haszonbéri szerződés alapján a nyerges-ujfalusi határban czement gyárüzlet nyitására lett jogosítva, minek létesítése végett 18.0. novemberben alperesekkel szerződött, — kik azonban változások beáltával akkép egyeztek ki, hogy évenként 1000 ftot fizetnek felperesnek C. alatti nyilatkozat szerint, melyben a sommás eljárás s biróság lett kikötve. A jbiróság 1878 jan. 15. — 1557. sz. a. magát illetéktelennek mondot a ki; mert a bérleti viszony csak a primási uradalom irányában létezik, — különben felperes s a két első a'peres közt azon viszonyból kereskedelmi ügylet, fejlődött ki, — tehát a peres ügy a keresk. biróság illetősége alá tartozik. A Semmitőszék azt Benkó s Reuschler tekintetében megsemmisitette (297. §. 5. p.) ellenben Perjátlra vonatkozólag a semm. panaszt elvetette; „mert a kereset alapjául fektetett, s az 1-ső s 2-od r. alperes által kiállított C. alatti nyilatkozat a keres törvény hatá'yba lépte előtt keletkezvén, abban a felmerülhető perekre nézve a sommás eljárás a perr. 52. 53. s 93. §. b. p. értelmében érvényesen köttetett ki." „Ezen eredetileg érvényes megállapodást tehát a később kibocsátott eljárási rendelet ellenkező intézkedése, — ennek arra vaíó alkalmazbatásától el is tekintve, — hatályától meg nem foszthatja." „Ellenben Perjatl M. alperes tekintetében a jbiróság illetéktelensége helyesen mondatott ki; mert ezen alperes magát a sommás eljárásnak alá nem vetette;" „mert a perr. 32. §. szabálya egyedül csak a helyi illetőségre vonatkozik; s mert a kereset nem levén Benkó Károly 8 társa czég ellen intézve, ebből folyólag az: váljon : Perjatl tagja-e ezen czégnek ? — az illetőség kérdésére befolyással nem lehet." ^1878. marcz. 20. — 27 12. sz. a.) Nem képez semmiségi esetet, ha feltéllen marasztaló Ítélet foytán biztosilaskép leletbe helyezett pénzösszeg, a felső bíróság feloldó végzése utan ki n>-m adatik, s vtsszatarlatik mindaddig, míg a kugeszitö tárgyalás utan a per végérvényesen el nem döntetik." Gavallér Gábor m.-szigeti lakos — a,Tisza' bizt. társulat e. 1500 frt fizetésére a bpesti keresk. tszék előtt pert inditván, ebben alperes társulat feltétlenül marasztatott, m ért felebbezés el élvén a biztosítási végrehajtás elkerülése végett a kereseti összeget letéteményezte. Miután azonban a kir. tábla az Íteletet feloldotta s ujabb eljárást s határozathozatalt rendelt, alperes a letétemény kiadatását kérelmezte. A keresk. tszék. 1878. febr. 25-ki végzésével azt megtagadta. Ez ellen alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert az e. foly. biróság végzésének megsemmisítésére okot nem szolgáltatott azáltal, hogy feltétlenül marasztaló ítélete folytán biztositásképen letétbe helyezett összeget, továbbá is mindaddig letétben tartatni rendelte, mig a 2-od bír. feloldó végzés folytán kiegészítő tárgyalás alá került per végérvényesen eldöntetik, — miután a perrend ezzel ellenkező rendelkezést nem tartalmaz. (^1878. marcz. 20. — 5371. sz. a.) A keresk. társasági tagok magán hitelezőinek végrehajtási biztosítására, vagy kielégítésére csak az szolgálhat, mit azok évi kamatok, munkadíj, vagy jutalék fejében követelhet nek, vagy a mi részükre felszámolás után esik. Varga László pesti ügyvéd — Benkó Károly épitész e. 4500 frt erejéig a bpesti IV. ker. jbirósághoz biztositás elrendeléseért folyamodott, mert azon öszszegre nézve keresetét beadván, követelése az elintézésig is vessélyeztetve van, a felmutatott okmányok tanúságaként; és ezen biztosítást az alperest a .Benkó Károly s társa czég' alatt működő nyerges-ujfalusi czement gyár vagyonából illető 40°/0-ra, mely rész erejéig ő 188 )-ban jogosítva van a társaságban mint társtulajdonos belépni — kérte elrendeltetni. A jbiróság 1877. decz. 19. kelt végzésével annak helyt adott s decz. 28-kán a foglalást foganatosította a kijelölt vagyonra. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék a végreh. végzést, s foganatosító eljárást megsemmisítette; (297. §. 18. p.) ; „mert a biztositás Benkó Károly ellen intéztetvén, az a Benkó Károly s társa czég alatt működő nyergesujfalusi czement gyár vagyonából őt illető 40-°/0 részre kéretett elrendeltetni s erre rendeltetett el és foganatosíttatott is ;* „minthogy azonban a ker. tör. 95. §. szerint az egyes társasági tagok magán hitelezői, a társasági vagyonhoz tartozó dolgokat, követeléseket, jogokat vagy az egyes tagok e tekintetbeni illetőségét, sem biztositás sem kielégítés végett igénybe nem vehetik, hanem biztosítás vagy kielégítés tárgyául a magán hitelezőkre nézve csak az szolgálhat, mit az egyes tagok évi kamatok, munkadíj, vagy jutalék fejében követelhetnek, vagy a mi nekik felszámoláskor jut; s igy a biztosiiás, ugy a mint kéretett, elrendelhető s foganatosítható nem volt." ^1878. marcz. 13. — 1743. sz. a.) A kir. ministerium rendelete több kir. elad folyamodást* biróság terűlHkörének ujabb meghatározása tárgyában. (7878. évi 6684. *i. a.) (Vége.) 7. §. A kezdi-vásárhelyi kir. törvényszék kerületében : a) a baroti kir. járásbíróság területéhez tartozó udvarhelym 'gyei községek, a székely-udvarhelyi kir. törvényszék kerii étéhez csitoltatuak. b) A baróti kir. járásbíróság 1878. évi június lió 30-ával megszűnik, és helyébe 1878. évi július hó 1-étől kezdve: Nagy-Ajá'-o állíttatik feljárásbiróság, melynek területét az udvarhelyraegyei községek kivételével, a volt baróti kir. járásbíróság területéhez tartozott, és a szepsi-szent-györgyi kir. járásbíróság területéből át27*