Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 27. szám - A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 4. r.

10G elintézés, mintegy 2 végrehajtási kérvény elintézése, a reá eső' 204 hagyatékból majdnem naponta 1 s a folyó ügyekből szinte minden 2 napra mintegy 3 darab, vagy is egy-egy biró napi munkája 21 végzés és itélet fogal­mazásából, 6 per letárgyalásából, s 2 tanú kihallgatásból, s gyakran a helyszínén teljesítendő szakértők meghall­gatásából és szemléből, s egy hagyatéki tárgyalásból állana. Már ily terjedelmű munkát egy embertől, ha az mindig egészséges, ha munkaidejéből a magokra gyakran várakoztatni szerető' felek semmit el nem rabolnak, ha a tárgyalásokat mindig értelmes, magokat kellőleg kifejezni tudó egyénekkel folytatta, ha egy-egy ügyben kettőnél soha több tanút kihallgatni nem kénytelen, ha mindig világos ügyekben dolgozik, melyek közül egy sem kiván meg V2 órán túl terjedő tárgyalást, ha soha bonyolódott hagyaték kezébe nem akad, s ezek közül áttanulmányo­zás után soha egyet sem kell kiegészités végett vissza­küldeni, — bizony nem csekély követelés, s valóban el viselhetetlen teher, ha meggondoljuk, hogy ezen feltéte­lek egyike sem áll, söt e munkán kivül nyomja még a birót mintegy 5000 panaszos fél folytonos tudakozása, folytonos sürgetése, az ezerre rugó szóbeli panaszok és keresetek, a magas kormány által követelt mindennemű napló, kimutatás, pénzkeze'és, rabügy sat. sat. És való­ban legjobb meggyőződésünk mondatja velünk, hogy ha a magas kormány az ez évben ide nevezett 2 aljárásbiró személyében oly kiválóan szerencsés választást nem tesz, a soproni járásbíróság 1877. évi kimutatása nem 1300 db., hanem 3000 — 4000 hátralékot tartalmazna. De talán felesleges is arról szó'anunk, hogy a so p roni kir. járásbíróságra azon teher elvi­selése, mely rá nehezedik, lehetetlen. Hiszen • a nagyméltóságú igazságügyministerium ezt már 1873­ban hivatalosan constatálta, midőn már az akkori, a mos­taniakhoz nem is hasonlitható nehéz körülmények figye­lembe vételével; s akkor, midőn az ügyforgalom a mos­taninak épen fele részét tevé, a soproni kir. járásbíróság­nál a 3-ik aljárásbirói állomást rendszeresítette; csakhogy fájdalom! ezen állomás a helybeli jogszolgáltatás tetemes karára máig is betöltetlen maradt! De a mily szükségesnek tartja a kamara ezen 3-ik aljárásbirói állomás betöltését, oly halaszthatatlan szük­ségesnek látja az iroda erősítését is e járásbíróságnál. Bátrak vagyunk e tekintetben tiszteletteljesen fel­hívni a magas kormány figyelmét azon körülményre, hogy ezen kir. járásbíróságnál az irodai szemé'yzet csak 3 irmokból, és á dijnokból áll, mely utóbbiak közül azon­ban 1 csak ujabb idő óta nyert alkalmazást, s kikre, ál­lásuk természeténél fogva, csak máról holnapra szá­mitható. Ezen 3 irnok közül egy az iktatót vezeti, a miután a folytonos sürgetések és kutatások egyre zavarják mun­káját, bizony ezr is alig győzi. A második irnok tevékenységét egészen a mutató­könyv és regi-trálás veszi igénybe, mely munkát a most emiitett körülmény szinte majdnem elviselhetetlenné teszi. j A 3-ik irnok az ügydarabok kiadásával és eltételé­vel, az anyagszernapló s egyébb segéd könyvek vezeté­sével van elfoglalva, s leírásra ideje csak kivételesen marad. Már most, ha tekintetbe vesszük, hogy e szerint a leírásokat egyedül a 3 dijnok kénytelen végezni, kik kö­zül egynek munkásságát még a jegyzőkönyvek vezetése s a kézbesitési ivek is igénybe veszik, s felvesszük, hogy minden ügydarab csak 2 párban volna leírandó, az 1877. évi elintézendő 25540 ügydarabnak megfelelő másolat 51070-re rúgván, e munkát 3 egyén volna kénytelen tel­jesíteni, ugy, hogy egyre-egyre évenként 17000 — napjá­ban G3 ügydarab leírása esnék! Ezekután kérnünk is felesleges, hogy ezen járásbíró­ság szükségletein radicalís orvoslással miharább segíteni méltóztassék. Nem szólunk a vidéki járásbíróságokról egyen­ként; talán elégséges általában kimondanunk, hogy a baj mindenütt, habár kisebb mérvben, ugyanaz, s hogy azon segíteni szükségesnek tartjuk mindenütt, még mielőtt a viszonyok annyira elmérgesed­nének, mint a központi kir. járásbíróságnál. De mégis nem mellőzhetjük hallgatással különösen a kapuvári járásbirósági rosz viszonyokat, hol való­ban minden kétségbeejtő állapotokkal fenyeget, s köte­lességünkhöz képest vélünk cselekedni, ha különösen ezen járásbíróság tüzetes hivatalos megvizsgáltatását kér­jük, s a szükségesnek mutatkozandó intézkedések meg­tételeért tisztelettel esedezünk. Ezek azok, melyeket ez alkalommal az 1874. 34. t. cz. 32. §-ban megszabott kötelességünkhöz képest nyüt őszinteséggsl s hódoló tisztelettel feltárni kívántunk, s azon biztos reményben terjesztjük fel ebbeli jelentésün­ket a magas kormányhoz, hogy panaszaink és kérelme­ink meghallgattatni, s méltáuyosan elintéztetni fognak . A soproni ügyvédi kamarának 1878. febr. 24-én tartott közgyűléséből. Potlyondy Agosl elnök. Petrik Gyula titkár. Kereskedelem jogi döntvények. Az eladási ügylet tárgyául ,saját termés' szolgálván, — a keresh. illetőség meg nem állapítható, — habár az eladó alá­írása után czimét l. i. „kereskedő-' szól használta is. Haschner György bpesti kereskedő — H a­risch Gergely Baranyay Péter pesti ügy­véd által képviselt alperes e. 1868. évben keletkezett szállítási ügyletből kifolyólag, 1000 frt visszafizetésére a bpesti váltó keres, tszék, mint ktresk. bíróság előtt 1878. jan. 26. pert indított. — Alperes illetőségi kifogás­sal élt fő eg azon alapon, mert mint földbirtokos saját terményét adta el. A keresk. tszék febr. 22. kelt végzésével az ille­tőségi kifogást elvetette, különösen azon okból, mert a szállítási szerződést mint kereskedő irta alá, s ezáltal an­nak adott kifejezést, hogy az ügyletet, habár saját termé­sét adja is el, kereskedelminek, kivánja tekintetni. A Semmitőszék azt megsemmisítette (297. §. 4. p.); „mert a kérdésbeni ügylet alperesre nézve kereske­delminek nem tekinthető, miután a kötlevél szerint az eladás tárgyát alperesnek saját termése képezte." „Hogy pedig alperes az azon kötlevélben foglalt alá­írása után czimét t. i. ,,k e r e s k e d ő" szót is használta : az itt figyelembe nem jöhet, — már azért sem, mivel a kötlevél kiállításakor (18o8. évben) érvényben volt tör-

Next

/
Thumbnails
Contents