Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 27. szám - A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 4. r.

Budapest, 1878. kedd, april 9. 27. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Soproni ügyvédi kamara jelentése. — Keresk. döntvények. — Rendelet. x A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. (Vége.) Ezen kamara nagy érdekű jelentését következőkben fejezi be: Hogy ily viszonyok között azon kép, melyet 1876. évi jelentésünkben az igazságügyministeriumnak a jogszolgáltatás lassúsága tekintetében bemutatánk, egyáltalán nem javult, hogy főleg a telekkönyvi ügyek oly késedelmet szenvednek, mely a nagy közönségnek, sőt magának az államnak tetemes kárára válik, a hagyatékok pedig különösen kétségbeejtő állapotba jutottak, gondo ható. A kamara nem ecseteli ugyan e képet ujonan, de kéri az igazságügyministeriumot, miszerint mult évi jelentését méltányló figyelembe venni, s az ott is, s ez úttal is panaszlottakat kegyesen orvosolni méltóztassék. Ezen kérelmünket pedig a leirt viszonyok következtében annak ellenére is kegyes figyelembe vétetni kérjük, hogy az igazságügyministvirium még a legújabb Időben, 8íl6/i87v 8Z^mu leiratával értesíteni méltóztatott az alulírott ügyvédi kamarát, hogy a hátralék feldolgozására szükségeseknek látszó intézkedések megtörténtek. Mert nagyon sajnáljuk ugyan, hogy mi ily intézkedések foganatosításáról sem nem hallottunk, sem olyanokat sehol nem tapasztaltunk, s igy annak megítélésére, váljon mily eredmény várható ezm előttünk ismeretlen intézkedésektől, képesek nem vagyunk ; de azt kötelességünkhöz hiven constataljuk, hogy a soproni kir. törvényszéknél sem a polgári, sem a telekkönyvi ügyekben az 1877. év alatt javulás semmi téren be nem állott, sőt, hogy a telekkönyvi ügyek lassú menete, különösen pedig az iroda, az expeditio, és registratura állapota kétségbeejtőbb mint valaha, s a kir. törvényszékek felállítását itt valódi örömmel üdvözlőit közönség már — már közel jut azon ponthoz, hogy a megyék ósdi jurisdictióját is visszaóhajtsa. Nem nyújt kedvezőbb képet igazságszolgáltatásunk a törvényszék területén létező járásbíróságoknál sem. Évről évre emelkedik ezeknél az ügyforgalom, s ez az utóbbi időben valóban rohamos mérvekben szaporodott. Még a kisebb járásbíróságoknál is ezrekkel különböznek az 1876-ki és 1877-ki számok, ugy hogy például a pulyai járásbíróság az 1876-ki 5469 évi forgalom mellett 1877. évben 9075. számot, a csepregi járásbiróság pedig az 1876. 5269-ra rugó forgalom mellett 1877. évben 6211. számot mutat fel. De valamennyi járásbíróságaink közül legkevesebbé elégíthet ki az, melytől méltán a legtöbb volna várható, értjük a sopronit. Sopron város, s nagyrészben vidéke is élénk kereskedelemnek örvendvén, s legbensőbb összeköttetésben levén a fejlettebb viszonyoknak örvendő lajthán túli tartományokkal, járásbíróságára is természetesen nemcsak nagyobb érdekek, de nagy részben a magyar igazságszolgáltatás reputatiojának megvédése is reá bizva van. Ha valahol, itt volna megkövetelhető, bogy a sommás eljárást azon erély és gyorsaság jellemezze, melyet attól maga a törvény szigorúan megkövetel. S e helyett mit láttunk? A keresetek hónapokig várnak az idéző végzésekkel való ellátásra, az idézés és tárgyalás napja közt még helyben lakó felek közti ügyekben is legalább 1 hó telik le, s a restantiáknak feldolgozására, melyek közt még 1871 —1872 ki ügyek is találhatók, ujabbi időben szükségessé vált az ott alkalmazásban lévő, mondhatni legjobb birói erő teljes feláldozása. Ezen járásbiróság állapota oly siralmas, hogy kénytelenek vagyunk tekintetében az igazságügyministerium teljes figyelmét kikérni, és állapotát és viszonyait részletesebben jellemezni. A szóban lévő járásbíróságnál az 1876. évről hátralékban maradt 1285 polgári, 657 bűnügyi, és 12 elnöki, összesen tehát 19 34 ügydarab, melyekhez hozzá járult az 1877. évben a polgári ügyekben 2J229, a bűnügyekben 3104, s az elnökiehben 253, tehát összesen 23586 ugy, hogy a lefolyt évben 25540 ügydarab lett volna elintézendő, melyekből 24140 el is intéztetett. Ezen munka fogalmazói egy járásbiró, 2 aljárásbiró, s egy jegyző vállát terheli. Igaz, hogy rövid idei óta működik itt egy joggyakornok is, de ennek munkája .számításba nem vehető, azon okoknál fogva, melyeket a törvényszéki joggyakornokokra vonatkozólag, már fentebb előadni szerencsénk volt. Már most, ha tekintetbe vétetik, hogy az elnöki ügydarabokon kívül a fentebbi számban benfoglaltatik 169 J kihágási ügy, melyek az alkalmazott jegyző állandó működését teljesen igénybe veszik, marad a 3 bíróra 5721 polgári kereset elintézése, tehát egyre — egyre 1907 kereset, s ugyanennyi tárgyalás, — 817 hagyaték, tehát egyre — egyre — 'J72 és 1141 folyó ügy, tehát egyre — egyre 380 darab. Figyelembe veendő, hogy a keresetek l/3 része csak tanuk, szakértők, szemle s egyéb bonyolódottabb és vesződségesebb bizonyítás után ítélhető el, ugy, hogy egy — egy bíróra csak ilyféle functio évente mintegy 636, s e szerint egy-egy bírótól nem követeltetik kevesebb, mint hogy lásson el évenként 1SJ07 keresetet idézó végzéssel, miből egy napra,— az ünnepekre és 6 heti szabadság időre csak 75 napot vonva le, tehát 1 évre 290 munkanapot számítva, — esik 6 darab; — ugyanennyi per letárgyalása, tehát naponta 6 tárgyalás; — ez^k V8 részében tanúkihallgatás, tehát napjában 2 ilyféle elfoglaltság ; ugyan naponta 6 itélet fogalmazása, illetőleg egyezségi