Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 24. szám - A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 1. r.

95 hatalmazottra vonatkozó intézkedése egyedül a hivatal szerinti, vagy a meghatalmazó vral fenálló természetszerű benső viszonynál í'ogva meghatalmazottra szoritatván. De hogy a czél a gyakorlatban a beadványok körül is biztosíttassák, szükségesnek tartaná a tisztelettel alulirt ügyvédi kamara, hogy minden ügyvéd, vagy a megengedett esetekben törvényszerűen kimutatott és igazolt meghatalmazott által nem ellenjegyzett, beadvány a fél által — aláírásának hitelesiiése mellett — írassék alá. (Vége köv.) Teljes tanársülési döntvény. A Semmitöszék marcz. 6-ki plénumából. Itt következő kérdés merült fel: Ha az örökös örökjogát vagy a reá szállott ingatlant adásvétel utján vagy más jogczimenmég a hagyaték átadása előtt bocsátja át harmndik személyek tulajdonába, elrendelhető-e az örökösödési eljárás az örökössel szerzö'dött harmadik személyek kérelmére? És ez következő' nagyfontosságú elvi határozattal döntetett el : „Tekintve, hogy a perrend 560. §. a. és b. pontja szerint a hivatalos örökösödési eljárás csak az örökösök kérelmére tehető folyamatba, — azon §. c. d. pontjaiban említett érdekeltek alatt pedig, az előbbi pontokkal való egyhefüggésnél fogva, s miként a d. pont utolsó tételéből is kitűnik, — hasonlólag csak az örökösök értendők, és ezzel öszhangzólag a perr. 580. §~ban is kifejezetten csak az örökösök jogositatnak fel a hirdetményi örökösödési eljárás kérelmezésére;" „tekintve továbbá, hogy a perrendtartás oly szabályt melynél fogva az örökösödési eljárás folyamaiba tételét az örökhagyó vagg örökös hitelezője, vagy más oly személy, kire az örökös örökjogát átruházta, szintén kérhetné, — nem fog lal magában," — „ily rendelkezés hiányában pedig e jogosultságot más személyekre, mint az örökösökre kiterjeszteni nem lehet; mert a törvény a jogosultság feltételeit nem határozván megy azok felett a bírónak — es peZig a perr. 580. §. esetében, a felek meghallgatása nélkül — belátása szerint kellenék határozni;" „tekintve végre, hogy azon esetben, ha az örökösödési eljárás folyamatba tétele iránti jogosultság oly harmadik szemtlyre is küerjesztetik, kire az örökös örökjogát adásvétel utján, vagy más jogczimen átruházta, az átruházási okmány kiállításának kül alakja, — s ha az átruházás valódisága az illető örökös, vagy az örökös társak állal kétségbe vonatik, a további eljárás tekintetében, a perrendtartás által meg nem oldott, s részben perenkivüli eljárás utján tisztába sem hozható kérdések merülhetnének fel:" „ezeknél fogva ugy a hivatalos, mint a hirdetményi örökösödési eljárás csak az örökösök, — nem pedig azon harmadik személyek kérelmére vagy erdekében tehető folyamatba, kikre az örökösödési jog, vagy egyes örökségi tárgyak tulajdona az örökös állal átruházlaioll" C'746V,877. sz. aj A jogeset özv. Schillinger Benedekné szül. Gut.h Erzsébet hagyatéki ügyére vonatkozik, mely ben az egyik örökösnek, Bauman Schillinger Mai-iának örökségéül szolgáló ingatlanját szerződésileg Huber József és Erzsébet megvásárlották; minélfogva utóbbiak mint nevezett örökös jogutódjai a pest-vidéki tszékhez folyamodtak, azon ingatlan tekintetében a hirdetményi eljárás megindítása végett — hogy azután a telekk. átiratást eszközöltethessék. A tszék kérelmezőket elutasította 1877. nov. 20. — 15187. sz. végzésével: mert folyamodók nem mint örökösök, hanem mint egyik örökös örökségi jutalékának megvásárlót kérik a hirdetményi eljárás megindítását, holott erre a perr. 580. §. szerint csak is az örökösök vannak feljogosítva; és mert a tétényi409. sz. telekjkbeu 1. 2. 3. sor sz. alatt foglaló hagyatéki ingatlanoknak csak is a 2. sor sz. alatti részlete kéretvén átadntni, — a kérelem telesitése esetében a hagyaték rendezetlen állapotban maradt volna (refer. Wildenauer; elnök Fábry Gyula.) Kérvényezők semm. panaszt adtak be. A Semmitöszék azt elvetette; „mert a perrend 579. s '" 80. §§. szerint a hirdetményi eljárás csak az ülető örökös, vagy örökösök kérelmére rendelhető el, s ennélfogva az eljáró tszék nem követett el semmiséget, midőn panaszló kérvényét elutasította." (1878. marcz. 6. — 27462. sz. a.) A pozsonyi ügyyédi kamara aj tisztikara. Ez iránt következő tudositást vettünk : Tisztelettel jelentjük, hogy az alulírott kamarának tiszti kara és választmánya a f. évi 1878. évi marczius 17-én megtartott 2-ik választási közgyűlés folytán a következőleg alakult meg : Elnök: Samarjay Károly; alelnök: Ollé Lajos; titkár: VrabélyPál; ügyész: Rochlitz Tódor; pénztárnok : Uml a u ff Gry u 1 ü. Választmányi rendes tagok.: Lányi Gyula, Gervay Nándor, Simonyi Gyula, Vizy Sándor, Francisci Alfonz, Mossóczy István, Vaymár Sándor, Hacker Károly. Póttagok: B ck Antal, Molnár Rezső, Olgyay Gyula, Vermes Mór. Utóbbi az ügyv. rdts. 25. §-a alapján lemondott, és Kis Sándor helyette meghivatott. — Pozsony, 1878. évi marczius hó 20-án. Samarjay Károly elnök. Vrábély Nándor titkár. A szatinár-németi jbiróság ügyforgalma. Ezen járásbíróság a legjobbak, legkielégitőbbek között foglal helyet. Mind főnöke, mind egyes bírái oly buzgalmat s tevékenységet fejtenek ki, mely az igazságszolgáltatás érdekeit kielégitheti. — Ennek bizonyítására szolgálhat adatul a következő ügykimutatása is a lefolyt évről. Bejött e jbirósághoz 27646 polgári és bűnügy; ezek mind elintéztettek; ugy a 321 elnöki is. Mindezekből Szeőke Bálint kir. jársbiró elintézett 6660 polg. 2666 bűnvádi és 311 elnökit; Jeney György aljárást bíró 5677 polg. 71 bf. és 8 elnökit; Bódi László aljárásbiró 6461 polg. 161 bf. és 2 elnökit; Borús József aljárásbiró 5825 polg. 121 bf. ügyet. Ezek közt volt 2249 sommás per: mihez jött a mult éviekből 484 s így volt összesen 2733. Ezekből S zeóke Bálin t kir. jbiró ítélettel 281, perdöntő végzéssel 281, peregyességgel 64-et intézett el; — folyamatba maradt 65; — Bódy László aljbiró elintézett 408 ítélettel, 374 perdöntő végzéssel 60 egyességgel; folyamatba ma24*