Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 23. szám

Budapest, 1878. péntek, marcz. 22. 23. szám. Huszadik e'vfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Kincstár öröködése a főpapok után. — Keresk. döntv. — Wagner László párviadala. E napokban a jan.—marczinsi elöf. időszak lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt., egész évre 8 frt. Jogeset. A kincstár örökösödési jogát a főpapok után, nem a bíróság általi elismerés, hanem a törvény szabályozza; s (örvényeink szerint a kincstár azon örökösödési joga a főpapok halálával azonnal megnyílik. Weis Elek, Henriette s Rothauser Ignácz — Palotay Ferencz veszprémi kanonok mint néhai Ránolder püspök hagyatéka gondnoka, Láncz Lajos, Peczek Gyula, Szombati Ránolder Katalin, a m. k. kincstár, Tallián Lázár a veszprémi káptalan képviselője stb. stb. mind mint Ránolder örökösei ellen, IblQ. évben a veszprémi tszék előtt 2568 frt 35 kr. adóság megfizetésére pert indiditottak. A tszék 1876. nov. 25. — 9527. sz. a. Ítélettel a kereseti követelést megitélte akkép, hogy azt Palotay gondnok a hagyatékból — vagy ha a nevezett örökösök azt már megkapták, ezek egyetemlegesen kötelesek megfizetni a Ránolder utáni örökségük erejéig, perinditástóli kamataival s 70 frt perköltséggel együtt, lényegileg azon indokolással; „mert a kincstár mint egyik örökös képviselője a kereset valódiságát ezen összegre nézve nyiltan, a hagyatéki gondnok pedig általában beismerte, — mely beismeréshez járult a beidézett többi alperesek, meg nem jelenése folytán, azon alperesek védekezéséhez való csatlakozása; a káptalan képviselője pedig a kereset valódiságát nem tagadta. — A kifizetésre a hagyatéki gondnok volt kötelezendő, mert a felek előadása szerint, a hagyaték birói tárgyalás alatt van s az örökösök közt fel nem osztatott; ha azonban időközben felosztatnék, a perbe idézett s örökösi minőségüket tagadásba nem vevő alperesek örökségük erejéig egyetemleg voltak marasztalandók." „Alperesi kifogások elvetendők voltak mert felp. hitelezőnek joga van keresetét a hagyatékot kezelő gondnok ellen is, az örökösök meghallgatásával perrel érvé nyesiteni; és pedig a hagyatéki tárgyalás befejezte előtt is a bejelentett de ki nem elégitett követelést perelni." A kir. tábla 1877. sept. 10. - 23136. sz. a. — a m. k. kincstár jogügyi igazgatóságának felebbezésére — a nem felebbezők irányában a tszék Ítéletét érintetlenül — a felebbező tekintetében pedig helyben hagyta indokaiból annál is inkább: „mert a m. k. kincstár örökösödési jogát a főpapok után maradt javakban, nem a bíróság általi elismerés, hanem a fenálló törvény szabályozza; ezen törvény szerint pedig a főpapi javakban a m. k. kincstár örökösödési joga a főpapok halálával azonnal megnyilik; ugyanazért ezen jog bírósági elismerést nem igényelvén, a kereset időelőttinek nem tekintethetik." A kincstár tovább is felebbezvén — A legf. ítélőszék a kir. táblaitéletét indokaiból helyben hagyta. (1878. febr. 11. — 13473. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvény. A legf. Itélöszéktől. A megbízás nélküli eljárás kifogása nem érvényesíthető, ha a részvények vásárlásával s elhelyezésével megbízott kereskedő, azokat nem a megbízás értelmében bizonyos takarékpénztárnál helyezte el, hanem magánál zálogosította el, illetőleg depóiban megtartotta, és a megbízó arról tudomással birván, ellene nem tiltakozott. A megbízó részére vásárolt részvények annak s nem azokat zálogban tartó megbízott tulajdonát képezvén, az azokra a részvénytársaság által követelt után fizetés nem a megbízott, hanem a megbízó mint tulajdonos állal teljesítendő. A zálogban levő értékpapírokra adott előleg tekintetéből, az illető nemcsak azok eladási árából elégítheti ki magát, hanem a fedezetlen összegre nézve személyes keresettel is felléphet. Fuchs J. bej. váltó czég Bpesten — Badányi Mát yás kassai lakos e. 1876. év jul. 20. — 1263 frt 85 kr. iránt a bpesti keresk. tszék előtt pert inditott. A keresk. tszék 1877. jul. 13. — 58230. sz. a. Ítéletével alperest 663 frt 98 kr. s perinditástóli 6% kamataiban elmarasztalta, s viszonkeresetóvel elutasította; — az ügyvédek dijait 97 s 82 írtban állapitván meg — következő indokokból: Alperes azon kifogással él, hogy a kereset a perr. 64. §. kívánalmainak meg nem felel; a felp. könyvkivonat bizony erejét vesztette; számviteli könyve nincs hitelesítve; a vett részvényeknek csak a kőbányai takarékpénztárba való elhelyezésére lett megbízva ; felperes köteles lett volna az anglo-magyar bank részvényei utáni 5 frt után fizetést megtenni, a részvényeket 1875. jun. 10. eladni, végre hogy kamat követelése nincs. „Ezen kifogások — az utolsót kivéve figyelembe nem vehetők; mert a kereset szerkezete e. kifogás a SemLapunk következő száma a sz, ünnep és vasárnap összejövetele folytán csak jövő pénteken jelenhetik meg. 23