Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 23. szám

90 mitőszék illetékességi határozata által felperes részére már kedvezően döntetett el;" „mert a perr. 175. §. szerint kereskedők könyveinek bizony ereje, ha hitelesitvék, 3 évig tart s ezen idő' a fenálló szokás szerint az utolsó tétel bevezetésétől számitatik, s ez (C. Ü. ) 1875. jul. 16. lett bevezetve s másfél éven belül hitelesítetett 1875. jul. 21-kén s a hereset jul. 20-áu adatott be — tehát 3 éven belül, s a D. alattiban az utolsó bevezetés 1876. marcz. 21-ről szól — tehát könyvei bizony énjüket el nem veszték;" „mert azon körülmény, hogy a kereseti számlák közjegyzőileg hitelesítettek, a perr. 17fí. §-hoz képest azt, hogy a könyvek törvényszerűen vezetettek és számviteli könyv hitelesített, — már magában foglalja; de különben is alperes a ker. tör. 34. §. adta jogánál fogva a könyvek felmutatását nem kérvén — kifogása már ezért sem vehető figyelembe." „De nem volt figyelembe vehető' ügyérdembeni kifogása sem; mert igaz ugyan, hogy A. szerint alperes csak arra bizta meg felperest, hogy részére 50 dar. anglo részvényt vegyen s azokat a kőbányai takarékpénztárnál zálogiísa el, s magát a vételára nézve abból s az alperes által küldött 1000 írtból elégitse ki, — felperes pedig e helyett a részvényeket önmagánál zálogitotta el. Miután azonban a 2. 3. alattiakból kitűnik, mikép felperes nyíltan megírta alperesnek, hogy a részvények nála vaunak zálogban s alp. maga sém állítja, hogy őt felperes félrevezette, s azt állította volna, hogy a részvények a megbízási helyen helyeztettek el; miután az 1873. 74.75. évi F — J. levelekben alperes a kőbányai tkpénztárról említést sem tesz s felperesnek a vételár megfizetését igéri; végre miu'.án alperes nem is állítja, hogy a 2. 3. alatti vétele után felperesnek az eredeti megbizástól eltérő eljárása ellen tiltakozott volna, — kétségtelen mikép alperes tudomással birt, hogy a részvények nem a kőbányai tkpénztárnál zálogitattak el s az ellen nem tiltakozott hanem belenyugodott, miért is a megbízás nélküli eljárás kifogásával nem is élhet;" „mert felperes a 2. sz. alattiban, melyben alperest az érték fedezésére hivta fel, erre határidőt nem tűzött, — azok eladásával tehát alperes veszélyére várni jogosítva volt mindaddig, míg alperes nem nyilatkozik. Miután az nban alperes a 2. sz. alattira nézve 1875. jun. 13-ki (H.) levelében számlát kért s csak ezután akarta meghatározni, hogy érdemes-e még többet fizetni, — felperes ekkor a részvényeket el nem adhatta, hanem köteles volt alperes további intézkedését b( várni ; de mivel alperes a pótfizetést nem teljesítette, minek folytán a felperesnél elzálogitott részvények a tö'zsdén árfolyammal többé nem birtak s alpere-ként is elértéktelenültek, — alperes pedig sem azuk megtartása, sem eladása iránt nem intézkedett — azokat felperes elárusítani jogosítva volt;" „mert a részvények alperes tulajdonát képezvén, a közgyűlés határozata folytán az után fizetés nem felperesnek, ki azokat csak zálogban bírta, hanem alperesnek mint azok tulajdonosának állott érdekében, s azért általa lett volna teljesítendő;" „ellenben a kamatok e. kifogásnak hely adandó, mert a kamat kikötését felperes maga sem állítja; ennek hiányában pedig az akkor érvényes 1840. 16. t. cz. szerint csak a kereskedők, gyárosok stb. egymás irányábani kamatok fizetendők." „Alperes viszonkeresetével elutasítandó, mert jogalapját az képezi, hogy felperes részére teljesített fizetést tartozatlanul tette; miután azonban fentebbiekben igazolva van, hogy felperes azt jogosan vette fel, ső"t ezen ítélettel alperes a hátralék fizetésére is köteleztetett — a viszonkeresetnek tárgya nincsen." A bpesti kir. tábla 1877. nov. 7. — 43<I0. sz. a. az első ítéletet a viszonkeresetre nézve helybenhagyta, többiben megváltoztatta s felperest keresetével elntasitotta; „mert alperes a felperest A. levelében azzal bizta meg. hogy részére 50 dr. anglo részvényt vásároljon" stb. stb, „Ha tehát felperes ezen megbízás értelmében járt volna el, jogositva lenne alperestől a vételár nem fedezett részét s mint kereskedő a kamatokat is követelni. — Fel. peres azonban a megbízásnak csak részben tett eleget — t. i. a vásárlásra nézve (mit mint bizományos akkép is eszközölhetett, hogy a részvényeket maga adta el alperesnek) — de. azok elzá'ogitását elmulasztotta, s a takarékpénztár helyett maga vette zálogba — depotba — „minthogy pedig értékpapíroknak olynemü elzálogitása és zálogba vétele, minő az A. levélként foganatosítandó lett volna, s a milyennek a felperes s alperes közti ujabb ügylet felperesi levelek szerint is tekintendő, — vagy is az u. n. depót ügylet — a zálogba adónak személyes kötelezettségét meg nem állapítja, hanem a zálog tartó ily ügylet alapján csak arra jogosított, hogy az értékpapírok ár csökkenésekor pót fedezetet íZuschuss) követelhessen, s annak megtagadása esetén azokat eladja s magát azok árából kielégítse; — felperes ki a megbizástól önhatalmilag eltérve, az értékpapírokat önmaga vette zálogba (mit csak is saját veszélyére tehetett) az ezen ténye folytán őtet ért kárnak megtérítését alperestől nem követelheti ; ennélfogva elutasítandó volt." „De alperes viszonkeresetének sem lehetett helyt adni, mert az általa tett pót fizetések, a zálog összeg fedezésére szolgáltak ( bár ki volt légyen is a zálog tartó) — s így azok visszafizetését annál kevésbé követelheti, mert maga sem állítja; hogy 18(5. jun. 3-kán, a mikor 2. sz. szerint a zálog fel mondatott, azon részvények oly árfolyammal — értékkel — birtak volna, mely felperesi követelést felülhaladja." A legf. ítélőszék — a kir. tábla Ítéletét a viszonkövetelésre nézve, nem felebbezés okából érintetlenül hagyta — egyebekben mindkét alsó bírósági Ítéletet megváltoztatta, s alperest 1060 frt 3S kr. tőke s kamatai fizetésére kötelezte az esetben, ha felperes könyvvezetője személyében pótesküt tesz arra: hogy 1873. május 16. alperes megbízásából 50 db. anglo részvényt 4725 frt értékben valósággal vásárolt s azokért 1875. jul. 20kán valósággal csak 225 frt értéket kapott. — Azt meghaladó keresetével elutasitatván s a perköltség kölcsönösen megszüntetetvén. Indok: „Az A. a. levél de alptres saját beismerése által is igazolva van, hogy alperes felperest 50 d. anglo részvény vásárlásával megbízta, — s alperes védelmének súlyát egyedül azon részvények valósággal megtörtént beszerzésének s eladásának tagadására, — azok nem megbízás szerinti elhelyezésére s az időközi kamatok fel nem számithatására fekteti." „Miután felperes B. C. D. O. a. könyvkivonatokkal — tekintve, hogy alperes a felp. könyvek felmutatását nem követelte, de azok ellen birói figyelembe vehető kifogást sem tett, — és tekintve, hogy a 2. 3. 4. sz. a. ugy A. F. G\ H J. a. mellékelt s a kérdéses ügyletre vonatkozó levelek tartalma, a könyvkivonatoknak egymásból folyó tételeit támogatja, oly félbizonyitékot szolgáltatott, melynek pótesküveli kiegészítése perrendszerüleg meg-