Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 21. szám

83 A kereseti követelés egt/része eskütől feltételezetten, má sik része azonban feltéllenül megítéltetvén, a kir. tábla hely­benhagyása után, utóbbira a kielégítési végrehajtás az eskü le­tétele nélkül is elrendelhető. Alberdingk ós Zonen amsterdami czég — Ho hl féld Emil bpesti hej. kereskedő e. a bpesti váltó ker. tszékhez 250 frt érejéig kielégítési végrehajtásért folyamodott 1877. jan. 5-kén — miután alperes az ellene támasztott követelés egyrészében eskületételtől feltéte­lezetten, de a 250 ftra nézve feltétlenül lett elmarasz­talva, — mire a biztosítás elrendeltetett s egy 268 ftról szóló takarékpéntári könyvecske átadásával foganatosít­tatott; és miután a felebbezett Ítélet a kir. tábla által is jóváhagyatott s igy a kielégitési végrehajtási jog meg­nyílt. A bpesti keres, tszék f. év jan. 8. — 1466. sz. végzésével a kérelemhez képest alperes ingóságaira s különösen az emiitett takarékkönyvecskére a kiel. vég­rehajtást elrendelte — mi foganatosíttatott is. Alperes részéről azon végzés s végreh. eljárás e. semm. panasz adatott be, melyben azt állitja, hogy feltétlenül nem lett elmarasztalva, és hogy egyik Ítélet­ben sem marasztaltatott 15 nap alatti végrehajtás terhe alatt. A Semmitőszék azt elvetette s az ellenjegyző Schmidl Ignácz ügyvédet 25 frt pénzbirságban ma­rasztalta ; „mert panaszttevő első bíróságilag az esetre is kö­teleztetett a 250 ftot és kamatait felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni, ha felperes a neki megítélt esküt le sem tenné ; ezen összegre nézve tehát az Ítélet feltétlenül marasztaló levén, — az azt helybenhagyó és semm. panaszszal meg nem támadt másod bírósági itélet alapján a kielég. végrehajtás a perr. 345. §. b. p. szerint s igy törvényszerűen rendel­tetett el „a panasz eszerint merőben alaptalan levén az ezt ellenjegyző ügyvéd, e. az 1870. 14. t. cz. 3. § sza volt alkalmazandó." (1877. niárcz. 7. — 3259. sz. a.) Senmiitőszéki döntvények. Valamely szerződésnek az illető közjegyző állal elolvasás végelli felmutatására vonatkozó kérelem a bíróság által meg­tagadtatván, — ez ellen jogorvoslatnak s különösen semm. panasznak helye nincsen. HasensteinC. Vogler Ottó Maas czég az iránt folyamodott a bpesti törvényszékhez, hogy a C. Lonka czég s Hochstadler között létesült adásvételi szerződés felmutatására illetőleg elol vashatására az illető közjegyző Weisser Károly utasitassék. A bpesti tszék 1876. sept. 18. kelt végzésével azt megtagadta; miután a kérvényben felhívott közjegy­zői törv. 148. §. szerint az illető fél csak azon esetben kérhet a tszéknél orvoslást, ha a közjegyző a hiteles ki­admány vagy másolat kiadását, vagy az eredetinek meg­tekintését olyannak tagadja meg, a kinek ahhoz törvény­szerint joga van. Folyamodó saját kérvénybeli előadása szerint azonban a bent érintett ügyletről kiállított szer­ződés harmadik személyek közt köttetett s igy annak megtekintéséhez neki joga nem lehet. Folyamodó semm. panaszszal élt — A Semmitőszék azt visszautasította; „mert. panaszkodó kérvénye a perrend által sza­| bályozott peres és peren kívüli eljáráson kívül eső ügyre I vonatkozik, — melyben tehát a perr. 297. §. alapján i a Semmitőszékhez panaszszal annál kevésbé élhet, mivel I a közjegyzői törvény 148. §-ban sincs ily jogorvoslat megengedve; és mivel ezen törvény 146. s 148 §. szerint panaszkodó jogosultságának vizsgálata lenne szükséges, — e fölött pedig a semm. panaszok korlátait képező per­rend tartásszerü alaki szabályok szerint határozni nem lehet," (1877. jan. 30 — 18498. sz. a.) A kir. ügyészségek a biinperekben magán felek részére j megítélt kár végrehajtási behajlását hivatalból eszközölni \ jogosítva nincsenek. Sztrpka József s társai e. tömeges vereke­; dés, súlyos testi sértések, jogtalan letartóztatás, hatósági j közegek bántalmazása s lefegyverzése miatt indított bün­! per a nagy-szombati tszéknél befejeztetvén, vádlottak ! 1874. okt. 28. kelt s jogerőre emelkedett curiai itélet ér­I telmében elítéltettek és 172 fit vizsgálati, 238 frt Vága j község által kifizetett gyógyitási, 245 frt tanuzási s kö­j rülbelül 1500 frt fájdalom díj, kár s mulasztás megtéri­; tésében elmarasztaltattak. Ennek alapján a p o s o n y i kir. ügyézség kie­légítési végrehajtásért folyamodott, melyet a tszék 1875. \ márcz, 16-kán elrendelt s foganatosíttatott 18 6. sept. | 23-kán. Azon végzés s eljárás e. végrehajtást szenvedettek semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék következőleg határozott: „Tekintve, hogy a kir. ügyészségek számára kia­dott utasítás 32. §-nak nem lehet oly értelmet adni, mi­szerint azok a magán felek részére megitélt kárnak be­hajtását hivatalból eszközölhetnék ; minthogy ez egyrészt a polg. perrend azon alapelvével ellenkeznék, mely sze­rint a végrehajtás csak a jogosult fél kérelmére rendel­hető el; másrészt azon eshetőséget tenné lehetővé hogy a kir. ügyészség oly esetben is kérné a végrehajtást, a midőn a büntető itélet által érdekelt károsult fél magán­jogi igényeire nézve már kielégítést nyert ," „s tekintve, hogy eszerint a kir. ügyészség csak a magán fél kérelmére lehet jogositva a kárnak behajtá­sát eszközölni, — a felterjesztett iratokból különösen pe­dig a 374. sz végzésből azonban az hogy a kir. ügyész mint a magán felek meghatalmázott képviselője kérte volna a végrehajtást — ki nem tűnik;" „a neheztelt végzés azon részében mely szerint a végrehajtás Vága község részére megitélt 238 frt s a fájdalom dij, munka mulasztás s kár czimén az egyes megnevezett károsultak részére megitélt összegekre nézve elrendeltetett, — s ebből folyólag a nyitrai tszék mint te­lekk. hatóság végzésének ugyanazon tételekre vonatkozó része megsemmisitetik (297. §. 18. p.) s azok ugy a foga­natosított eljárás hatálya csak a 172 frt vizsgálati, 9 frt 65 kr. orvosi s 245 frt tanuzási költségekre nézve tarta­tik fenn;" „mert a mellékelt nyugta csak 1876. apr. 24-kén levén kiállítva, az a végrehajtás elrendelésekor figye­lembe vehető nem volt, — de különben is a végrehajtás korlátozása iránti kérelem a perr. 374. §. szerinti eljárás utján érvényesítendő." (1877. febr. 1 — 193 54. sz. a.) Az ország rendes biráilól senkii sem levén szabad el­vonni, — az autonóm és orlhodot israelita hitközségek közt, 21*

Next

/
Thumbnails
Contents