Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 21. szám - A bpesti ügyvédi kamara a telekk. tjavaslatról 1. [r.]

84 az elválásuk elvit közös vagyon /eloszlására nézve keletkezett s \ tisztán magánjogi termtszetü vitás kérdések elintézése a bíró \ ságok hatáskörébe tartozik. Az a 1 s ó-k ubini autonóm israelita hitközség — a s/iute alsó-kubini orthodox israelita hitközsége. 1100 frt tőkemegosztása, illetőleg 550 frt kifizetése iránt i a volt alsó-kubini törvényszék előtt rendes pert indított 1875. márczius 16 kán. A tszék 1876. június 17. — 1G64. sz. a. végzésével azt mint polgári biróság körébe nem tartozót a perr. 8. §. értelmében beállította, mert felperes követelése azon alapszik, hogy Alsó-Kubinban eredetileg létezeit egy israelita hitközség több év előtt ketté vált s így a ,Gabellaf utján gyűjtött 1100 frt tőke, mely uj templom építésére volt szánva, az elválás után két hason részre felosztandó. Midőn azonban két egymástól független s önálló hitközség közt azelőtt közös vagyon felosztása vétetik követelésbe, ily kérdés eldöntése első sorban közigazgatási útra tartozik s a birói hatósághoz csak akkor ha az ügy a kö/.ig. közegek által peruira utasíttatott, mi itt nem történt; mivel Arvamegye bízottmányi választmánya 1871 -ki határozatával a létezett közösségből felmerült követelések tekintetéből nem felperest hanem alperest utasította perutra. — Ezen felül a vallás- közokt. mínisterium 1871. nov. 15. kiadott alapszabályok XII. szakasza szerint az israelita hitközségek közt felmerülő pénzbeli követelések választott biróság elébe tartoznak. Felperes semmiségi panaszt adván be — A Semmi tő szék annak helyt adott s a tszék neheztelt végzését a pcrr. 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette s az illetékessé vált rózsahegyi tszéket törvényszerű további eljárásra utasította; „mert a kereset tárgya tisztán magánjogi természetű levén, a ftlett kizárólag csak az ország rendes bíróságai, melyektől az 1869. IX. t. cz. 20. 21. §§. szerint senkit, elvonni nem szabad, hivatvák határozni." (1876. decz. 14. — 17230. sz. a.) A bpesti ügyvédi kamara a telekk. tjavas!atról. Az igazságügyministsrhez következő — kitűnő alapossággal készített véleményezést terjesztet fel: A telekk. rendis, tárgyában készített törvényjavaslat nem mondható sikerültnek, habár az abban foglalt azon határozatok, melyek az 1871. július 25-iki osztr. telekk. törvényből egyszerűen és minden változtatás nélkül átvétettek, a nálunk jeleni* g érvényben levő 1855. deczember 15-iki telekkvi rendelettel szemben legnagyobbrészt haladást tanúsítanak. Nem helyeselhetjük, hogy a törvényjavaslat nem szorítkozik a telekk. jogok szerzésére, korlátozására, átruházására és megszüntetésére és a telekk. ügyekbeni eljárásra vonatkozó jogszabályok megállapítására, hanem I. czim 3—13. §§-aiban egész sorát tartalmazza az oly határozatoknak, melyek nem a telekkvi jogba tartoznak, hanem a telekkönyvek szerkesztésére vonatkoznak. Hibánnk tekintjük, hogy a törvényjavaslat, habár indokaiban az áliirtatik, miszerint az 1871. július 25-iki i osztr. telekk. törvény felosztását egészben magáévá tette, I ezen felosztást mégis csak az egyes czimek és feje/etek felírásainál tartotta meg, a jogi anyag elrendezésénél pedig ezen felosztástól sok helyütt eltért, egyes fejezetekbe minden rendszrr mellőzésével oda nem tartozó rendelkezéseket vett fel. „A telekkönyvről általános határozatok" felírású első czimben, az 5-ik § ban arról történik rendelkezés, hogy a telekkönyvi szolgalom az uralgó birtokrészletnél mint jogosultság, a szolgálónál mint teher tüntetendő ki. A 14. §. arról rendelkezik, hogy a tulajdon oly korlátozásai, melyek a birtok vagy tulajdonlapra a korábban bejegyzett hitelezők beleegyezése nélkül bejegyeztetnek, ezen hitelezőket nem akadályozhatják abban, hogy a nekiek jelzálogul lekötött fekvőséget ezen korlátozásokra tekintet nélkül végrehajtás alá vonhassék. A 15-ik § ban azon rendelkezés foglaltatik, hogy egy telekk. testre a tulajdonjog több tulajdonostárs részére csak testileg osztatlanul az egészhezi arányban jegyezhető be. Mindezek nem a „telekkönyvről általában" szóló I. czimbe, hanem a telekk. bejegyzésekről szóló II. czimbe tartoznak. A II. czim első fejezetében „általános határozatok a bekebelezés vagy előjegyzés tárgyában* felírás alatt azon rendelkezés olvasható, hogy feltételhez vagy időponthoz kötött tulajdonjogi átruházás alapján a tulajdonjog a feltétel beállta előtt csak előjegyezhető. Ezen rendelkezés az előjegyzésről szóló 3-ik fejezetbe tartozik. — „Különös határozatok a zálogjogr.i nézve" felírás alatt a 23. §-ban a bérleti jog és a szolgalmi jogok és telekkvi terhek telekkvi bejegyzésére vonatkozó különös határozatok is foglaltatnak stb. De mindenek felett azért nem tartjuk a szóban forgó törvényjavaslatot sikerültnek, mert a telekk. jog legfontosabb elveire nézve nem emelkedik fel a telekk. törvényhozás mai szinvona] Iára, sőt több tekintetben visszamarad még az 1871. július 25-iki osztr. telekk. törvény mögött is, mely törvényről az indokolásban állíttatik, hogy minden abban előforduló czélszerü ujjitás vagy javítás a törvényjavaslatban figyelembe vétetett; azon résziben, melyek nem az 1871 július 25-iki osztr. telekk. törvényből vétettek át, czéltalan határozatokat tartalmaz, nem következetes az egyszer felállított elvekhez, többször ellenmondásokba keveredik, szerkezete pedig sok helyütt dagályos, jogászilag hibás éa határozatlan. A telekkönyvi törvényhozásban a legfontosabb elv a telekkönyvek közhitelességének elve. A telekkönyvi intézmény czélja az ingatlan javak tekintetébeni forgalomnak és hitelnek a dologbani jogok általános felismerhetősége és az azon jogok fennállásáróli nyilvános jótállás által biztos alapot szerezni. Ezen czél elérése végett szükségképen megkívántatik, miszerint mindenki, a ki a telekkönyvben bizva, jóhiszemüleg jogokat szerez, a szerzett jogokban feltétlenül megvédve legyen, tekintet nélkül arra, váljon az, ki ezen jogokat reá átruházta, azok átruházására a közönséges anyagi jog szabályai (a szerződési jog) szerint jogosítva volt-e vagy nem. (Folytatás köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYAN. Megjeleli e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben éa vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Bada-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SANDOR-nál ország-at 39. sz.