Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 18. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi tjavaslatokról 3. [r.]

72 érvényes itélet végrehajtásáról van szó. M albizottság nézete szerint ily esetben a torlés a per biráj\ által lenne elrendelendő, és ennélfogva a 72. §. 2-ik alineájának igy ^kellene szóllani: „H a azonban j o g e r e j ü i t é 1 e t'v a g y egyezség által megtámadott bekebelezés egészben vagy részben megszüntetik, a perbirája által ,a megtámadott bekebelezésnek törlése az Ítéletben vagy egyezségben kitett módonésterjedelembenelrendelendősat. snt a A 73. §. megengedi a per feljegyzést oly bizonyítvány alapján, a melybea az illetékes hatóság tanúsítja, hogy valamely bekebelezésre vonatkozólag előtte a fennyitő bejelentés megtörtént. Tekintve azonban, hogy a gyakorlatban számtalanszor előfordul, miszerint alaptalan bünfeljelentések történnek, és a jelzálogos hitelt ily alaptalan bünfeljelentések által hátráltatni nem lehet, az albizottság inkább czélszerünek találná, ezen 73. §. 1-sö alineája helyett a jelenleg érvényben lévő telekkönyvi rendelet 152 §-át elfogadni; mert ezen utóbbi törvény értelmében csakis a büntető bíróság van hivatva, a viszgálati okiratokhoz képest megbírálni azt, hogy váljon jogos gyanú okok forognak-e fenn, mely esetben a bünpernek feljegyzését maga a vizsgáló bíróság eszközölné. — A 73. §. 1. p. így szólhatna : „Ha az ellen, kinek számára bekebelezés történt, vagy ki abból jogot nyert, jogos gyanú okok forognak fenn aziránt, hogy a bekebelezés a büntetőtörvény által tiltott cselekvényen alapul; a vizsgáló bíróság köteles tüstént hivatalból, vagy a bekebelezés által sértett fél kívánatára annak feljegyzését, hogy ezen bekebelezés per alatt van, elrendelni." Ezen 73. §. 2-ik pontját illetve, csak a 70. §-ban kiszabott határidőre történik hivatkozás, holott a 71. §-ban is a feljegyzésre szinte külön batáridő van kiszabva és ugyanazért ezen 2-ik pontot az albizottság következőképen véli módositandónak : „Jóhiszemű harmadik személyek ellen az ily feljegyzés csak az esetben érvényes, ha a feljegyzési kérvény a fenne b b i 70. és 71. §§ ban kiszabott határidő alatt adatott be a telekkönyvi hatóságnál." A 78. §-b*n azon intézkedés foglaltatik, hogy a foganatosított árverés hivatalból fel jegy z e n d Ő. Az albizottság azonban a már foganatosított árverésnek feljegyzését czélszerütlennek tartja, hanem inkább az árverési jegyzőkönyv alapján a tulajdonjognak a vevőre hivatalból leendő előjegyzését ajánlja; mert a birói árverés utján törtónt vétel által a vevő az illető ingatlanra már tulajdonjogot nyert és csak a vételár teljes befizetésétől tétethetik függővé az előjegyzendő tulajdonjognak igazolása, és ugy mint még kéz alatti adásvevési jogügyleteknél a 46. §. d) pontja értelmében a tulajdonjognak előjegyzése az esetben megengedtetik, ha ennek bekebelezése a vételár lefizetésétől feltételeztetett. A tulajdonjog a vevő javára birói árverés eseteiben pedig annál is inkább előjegyzendó, mert a puszta árverési feljegyzés által az illető eladott ingatlan a vételár felosztásáig ugy az előbbi tulajdonos, mint a vevőre nézve extra commercium van téve, holott a tulajdonjognak a vevőre leendő előjegyzése folytán a megvett ingatlan még a vételár felosztása előtt is forgalom ;ilá lenne helyezve, a mi mindenesetre a nemzetgazdászati szempontból kiindulva előnyösebb. Az albizottság tehát ezen 78. §-t egészen kihagyandóuak és a helyett a 45. és 46. §§. közt egy u j §-t felállitandónak vélne, melynek ugy kellene szóllani: „Azon biróság, mely által valamely fekvösóg, vagyjelzálagos követelésnek végrehajtási árverése foganatosíttatott, a tulajdonjognak vagy átruházásnak előjegyzését a'vevő javára hivatalból eszközölteti.* „Ezen előjegyzés hatálya: hogy az eddigi tulaj ónos ellen eszközlen dő további bejegyzések csak az esetre biruak érvénynyel, ha az árverés megsemmisítteti k." „H a az árverés meg nem tára adtatott vagya beadott semmiségi panasz elutasít atott, az előjegyzés után az előbbeni tulajdonos ellen netalán eszközölt minden további bejegyzések, valamint netalán az ezekre vo natkozó bejegyzések hivatalból törlendők." (Folytatás köv.) Csődök : P a t i t s F. bpesti kereskedő ; bejelentések márcz. 14. 15.16. ideigl. tömeggondnok s perügyelő: Wirava József végi. választás márcz. 16. d. u. 4.— Havlinek Ferenez sztendrei szabómester (bpesti tszék); bejelentések apr. 9. 10. 11. ideigl. tömeggondook s perügyelő Horváth Elek végi. választás apr. 11. d. u. 4 órakor. — Sch m i d György nagy-kanizsai lakos; bejelentési határidő márcz. 26. 27. 28. perügyelő és ideigl. tömeggondnok Tóth Lajos — K e s z 11 e r Imre pozsonyi volt kereskedő; bejelentési határidő; márcz. 29. 30. 31. tömmeggoudnok ós perügyfilő Csehi Sándor. — Zoltán Gusztáv n.-károly lakos (nyíregyházi tszók) ; bejelentések márcz. 21. 22. 23. ideigl. tömeggondnok és perügyelő Imre János. — Schwarcz Ida a.károlyi lakos (szatmári tszék) ; bejelentések márcz. 19. 20. 21. ideigl. tömeggondnok Schusterin Ignács; perügyelő Weisz Márton.— Suda János bpesti ügyvéd (kecskenoéti-utcza 7.) bejelentések apr. 18. 19. 20. ideigl. tömeggondnok s peiügyeló Deszkás Gusztáv. Semmitöszéki tanácsuk márcz. 6-tól. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Birák: Soltész, Herberth, Manoilovics, Mersich, Németh Miklós. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák: Vórtessy, Láday, Masierevics, Osvald, Lacza. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Beke, Szloboda, Nagy Samu, Elekes, Gsoók. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák : Babos, Pápay, Rauchoffer, Bartha Béla, Grallu. Bejelentetett összesen: 480 ügy; ezek közt 7 kereske delmi\ 2 sajtó és a Curia e. 10 — a kir. tábla e. 12 semmiségi panasz. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁM. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt.,fél évre 4 frt negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utoza 32. az. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál orazág-ut 30. az.