Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 18. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi tjavaslatokról 3. [r.]

71 tett; következve miután alp°res nem is kereskedő, ezen ügylet őtet illetőleg kereskedelminek nem vehető s igy keresk. bíróság illetősége alá sem tartozik.* (1877. febr. 21. - 1310. sz. a.) H asonló elv mondatott ki s érvényesítetett következő esetben is. Farkas Ábrahám turczi lakos kereskedő — — Nemes János ottani földbirtokos e. 595 ,frt fizetésére a szatmári tszók mint keresk. biróság előtt 1876. nov. 2. pert indított, mivel A. szerződés szerint eladott 50 köböl aszalt szilva helyett csak annak felét szállította. Alperes illetőségi kifogással élt itten is — melynek a tszék decz 18. kelt végzésével szinte helyt adott — mert nem igazoltatott sem alperes kereskedői minősége, sem az, hogy a szilvát eladásul mástól vette légyen. Felperes semmiségi panaszt használt. A Semmitöszék azt is elvetette; „mert az eljár. rend. 5. § ban különösen kijelölt ügyleteken kivül kötött ügyletek csak akkor tartoznak a keresk. biróság illetőségéhez, ha azok alperes irányában is keres, ügyletet képeznek ;a „már pedig jelen esetben alperes nem kereskedő, hanem termelő ; az ily minőségben tett eladás irányában keresk, ügyletet nem képez; az pedig hogy a szállítás eszközölhetése végett a terményt másoktól szerezte be, — kimutatva épen nincsen.* (1877. febr. 21. — 1685. sz. a.) A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi tja vaslatokról. (Folytatás.) A 63. §-bm foglalt azon intézkedés, mely szerint a feljegyzett rangsorozattal a bejegyzés még az esetben is elrendelhető, ha a fekvőség illetőleg jelzálogos követelés a rangsorozat feljegyzése iránti kérvény benyújtása után egy harmadik részére átruháztatott vagy terheltetett, oly annyira magától értetődik, hogy az albizottság ezt törvényesen kimondani szükségtelennek és igy teljesen kihagyandónak tartja. Ugyanezen §. 2-ik pontjában csőd esetében a bejegyzés csak az ."esetben mondatik elrendelhetőnek, ha az ügylet feletti okirat a csődnyitás napja előtt állitatott ki és a kiállítás napja birói vagy közjegyzői hitelesítés által kimutattatik. Tekintve azonban, hogy a 38. §. a hitelesítési jogot még más közegeknek is megadta, az albizottság ezen 2-ik pontot ugy véli módositandónak, hogy az okmány kiállítása napja a 38 §-ban előirt módon történt hitelesítés által kimutattatik, mert külömben csak zavart okozna az, ha jelen esetre a 33. §. alkalmazást nem találna. Ennélfogva a 63. §. lenne: „A jog illetőleg törlés bekebelezése irán ti kérvény, melyre nézve a rangsorozat feljegyeztetett, a feljegyzést elrendelő végzés példányának melléklése mellett a 62. §-ban kijelelt határidő alatt beadandó. Ha ezen kérvényre a bekebelezés vagy előjegyzés elrendeltetik, a bejegyzést a feljegyzett rangsorozat illeti. Az eszközölt bejegyíés a fennebbi végzés kiadványán megjegyzendő." „Ha a tulajdonos vagy jelzálogos hitelező ellen a bejegyzési kérvény benyújtása előtt csőd ny itta tik, a bejegyzés csak az esetben rendelhető el, ha az ügylet feletti okirat a csődnyitás napja előtt állíttatik ki és a kiállítás napja a 38. §-ban előirt módon teljesített hitelesítés által kimutattatik. Ha az okirat ezen feltételeknek meg nem felel, a bejegyzés megengedhetősóge a csődtörvény határozatai szerint bírálandó meg. A 64. §-ban azon intézkedés foglaltatik, hogy: ha a fekvőség elidegenítésének, vagy a követelésnek átengedése, vagy törlésének bekebelezése a feljegyzett rangsorozattal elrendeltetett, azon félnek kértére, kinek részére a bekebelezés történt, egyidejűleg azon bejegyzések törlése is elrendelendő, melyek netán ezen fekvőségre vonatkozólag a feljegyzési kérvény benyújtása után eszközöltetnek. Az albizottság azonban ily esetekben a törlést nem a felek kértére, hanem hivatalból véli elrendelendönek, mert nem lát arra okot, hogy a fél azért külön folyamodjók. Ezen §. tehát igy szólna : „Ha a fekvőség elidegenítésének vagy a követelés átengedése vagy törlésének bekebelezése a feljegyzett rangsorozattal elrendeltetett, azon bejegyzések törlése is hivatalból elrendelendő, melyek netán ezen fekvőség vagy követelésre vonatkozólag a feljegyzési kérvény benyújtása után eszk ö z öl t ettek.* A 70. §. oly esetről szól, a melyben valamely bekebelezést, melynek elrendeléséről értesíttetett, harmadik személyek ellen is mint érvénytelen akar megtámadni; erre nézve ezen §-ban a peresség feljegyzésére való határidő 30 napban állapittatik meg. Az albizottság azonban czólszerünek találná a törvényben arról is gondoskodni, hogy az értesítések szabályszerüleg történjenek és azonkívül kevesli a 30 napi határidőt a peresség feljegyzése iránti kérvény beadására, hanem épen tekintettel arra, hogy a kézbesítési közegek honunkban igen megbizhatlanok és másrészt a falusi nép jogai megóvása dolgában nem eléggé éber, hanqm inkább indolens, legalább 60 napi határidőt megadni jónak tartja. — A 70. §. l-ő alineaja tehát lenne: „A ki azonban valamely bekebelezést, melynek elrendeléséről szabályszerüleg értesíttetett, harmadik személyek ellen is mint érvénytelent akar megtámadni, köteles 60 nap alatt a telekkönyvi hatoságnál annak feljegyzését kérni, hogy ezen bekebelezés vitás, és további 60 nap alatt mindazon személyek ellen, a kik a megtámadott bekebelezés folytán telekkönyvi jogot nyertek, vagy arra további bekebelezéseket avagy előjegyzéseket kieszközöltek, a törlési keresetet megindítani." A 72. §. 2-ik alineájában az mondatik: hogy ha jogerőre emelkedett ítélet, vagy egyessóg által a megtámadott bekebelezés egészben vagy részben megszüntettetik, felperes kértére a megtámadott bekebelezésnek törlése elrendelendő. Miután azonban ily esetben inkább valamely jog18*