Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 17. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi tjavaslatokról 2. [r.]

68 1) a kir. közjegyző, járásbíró, albiró és a telekkönyvi teendőkkel megbízott törvényszéki bíró; 2) » közigazgatási szolgabiró vagy béke In r ó és 3) két ügyvéd sat. sat. A 39 § ban felsorolt közokiratok közül a d) pontban csak valamely közhatóságnak végrehajtó határozata e m 1 i t e 11 e t i k, holott a közhatóságok csak a legritkább esetekben hoznak végrehajtás alapját képező' határozatot, mely inkább a bíróságok hatáskörébe tartozik. Azonkívül ezen d) pontban „bíróilag jóváhagyott" vagy megállapított vételár felosztások „vé grehajtásilag elárverezett ingatlanokról kiadott átadási okiratok" és hagyatéki ingatlanokra vonatkozó birtokbizonyitványok is soroltatnak fel oly köziratoknak, melyek alapján a bekebelezés eszközölhető; márpedig ezen emiitett közokiratok legalább a jelenleg érvényben lévő perrendtartás szerint nem léteznek, annál kevésbbé szolgálnak közvetlenül alapjául a bekebelezésnek, mert a végrehajtás utján teljesített árverések esetében az átíratás a vevő részére hivatalból történik, wgyszinte hagyatéki ingatlanokra nézve a perrendtartás szerint birtokbizonyitványok ki nem állíttatnak, hanem a tulajdonjog az örökös részére szinte hivatalból kebeleztetik be. A 3!). §. d) p. helyett lenne tehát: „Egyéb okiratok, melyek, valamely bíróság vagy közhatóságnak végrehajtható határozatát tartalmazzák. Ide tartoznak: jogé rejü ítéletek és végzése k." A 40. §. helyett javasoltatik : „Tulajdonjog bekebelezése egyoldalug kiadott elismervény (bevallás) alapján is eszközölhető, melyben valaki ingatlanát másra átruházottnak jelenti ki és a telekkönyvi bekebelezést engedi meg. Ily bevallás érvényéhez azonban közjegyzői okmány szükséges." A 48. §. b) pontjában az előjegyzés igazolására nézve egész általánosságban van mondva hogy a 46. §. esetében az igazolás az előjegyzett bírói határozat jogerőre emelkedéséről szóló kimutatás alapján történik. Miután azonban valamely bírói határozat jogerőre emelkedésének megbirálása egyedül és kizárólagosan csak a per bírája hatáskörébe ttartozik, az albizottság szükségesnek tartaná ezen pontban kiemelni, hogy a jogerőre emelkedésről szóló kimutatás a per birája által adandó ki; és ennélfogva az albizottság nézete szerint a 48. §. b) pontjának így kellene szóllani: „A 46. §. esetében az előjegyzett bíróihatározat jogerőre emelkedéséről a per birája által kiadott tanúsítvány, vagy az illetékes hatóságnak a követelés fennállásáról szóló jogerejü határozata és a menynyiben a 46. §. d) pontja esetében az előjegyzés a vételár le nem fizetése miatt rendeldeltetett el, ezen lefizetést tanúsító okmány alapján." | Az 50. §. oly esetben, ha a tulajdonjog a 38. §-ban | előszabott hitelesítés hiánya miatt rendeltetett el, a telekkönyvi hatóságot azon teendővel ruházza fel, hogy az igazolást hivatalból eszközöltesse és e czélból az előjegyzési végzésben egyúttal a feleknek tárgyalási határnapot tűzzön ki, melyen az aláírások valódisága iránt a feleket meghallgatván, ha ezt elismerik, az előjegyzést igazoltnak mondja ki. Az albizottság ezen egész intézkedést czélszerütlennek tartja azon oknál fogva, mert mihelyt a törvény a hitelesítési közegek szaporításáról épen a 38. §-ban eléggé gondoskodott, a telekkönyvi hatóságot még az aláírás valódiságának kiderítése iránti tárgyalással is terhelni, annál szükségtelenebb volna, minthogy az aláírások valódisága épen a 38. §-ban előirt módon bíróságon kívül is könnyeu b^győzhető, s a félnek, ha könnyebbségére esnék, épen ezen §. értelmében a telekbiró általi hitelesítési jog mindenkor fenn marad. Az albizottság tehát. az egész 50. §-t ki hagy a n dónak véli. Az 52. §-ban evül kimondatik: hogy az igazolási perben nemcsak a követelés valódiságát, hanem a követelés szerzési jogczimót és terjedelmét is bizonyítani kell. Tekintve azonban, hogy lejárt követelésekre nézve már a törvény is zálogjogot ád, és tekintve, hogy az 51. §. utolsó pontja azon esetben, ha az előjegyzési jog iránt az előjegyzési kérvény benyújtásakor már per folyik, külön igazolási pernek megindítása nem szükséges, miáltal már megengedtetik, hogy a zálogjog szerzési jogczimének bebizonyítása az igazolásnál okvetlenül nem szükségeltetik, ennélfogva az albizottság így véli módositandónak ezen §-t: „Az igazolási perben alperes kérheti, hogy a zálog megszorittassék, ha a szerződési lekötés esetén kívül több tárgyra eszközöltetett ki, mtnt a mennyi a követelés törvényes biztosítására szükséges." (Folytatás köv.) Csődök: Faszberger Adolf bpesti kereskedő; bejelentések márcz. 7. 8. 9. ideigl. tömnggondnok és perügyelő: Fejszés János, végi. választás márcz. 9. d. u. 4. — Ferdinánd J. Lei tner, bpeeti keresk. ezé*; bejelentések apr. 16. 17. 18. ideigl. tömeggODdDok s perügyelő Nyiri Lajos; végi. választás apr. 18. d. u. 4 órakor. — Bedeczky József levéli kereskedő (győri tszék) ; bejelentések márcz. 5. 6. 7. ideigl. tömmeggondnok s perügyelő Kató Ignácz, végi. választás márcz. 8. d. e. 9 órakor. — Löbl Frigyes budapesti kereskedő; bejelentési határidő; márcz. 19. 20. 21. ideiglenes tömmeggondnok és perügyelő Lövészy György. Kegyes G-árborné debreczeni lakos ; bejelentések márcz. 15. 16. 17. ideigl. tömeggondnok s perügyelő Tornay Gábor. - Blumenstock József miskolczi kereskedő; bejelentések márcz. 26. 27. 28. ideigl. tömeggondnok dr. Guttmánn Samu; perügyelő Bárkányi Gy. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt.,fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR -nál ország-ut 30. sz.