Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 17. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi tjavaslatokról 2. [r.]

67 den észrevétel nélkül — helybenhogyólag aláirta, azt jogorvoslat­tal meg nem támadta, tehát jogérvényre emelkedni hagyta, annak jóváhagyó tudomásul vétele ellen még is panaszszal élt — 100 forint birsággal büntetendő. Rasini Károly s társa bécsi kereskedő czég — Koh n S i m o n újvidéki kereskedő e. 1396 frt és 707 frt 31 kr. iránt az újvidéki törvényszéknél vég­hajtást eszközöltetett, melyben a birói becslés foganato­síttatott a kiküldött végrehajtó által. A törvényszék 1876. decz. 4. — 1558. telekk. sz. a. végzésével a beterjesztett becslési jkönyvet jóvá­hagyólag tudomásul vette — a felmerült költségeket 19 frt 50 krban állapítván meg. Ez ellen alperes semmiségi panaszt adott be, melyet csak azzal indokolt, hogy a becslésnél csak két szakértő alkalmaztatott — a 3-ik Högyészi József jbirósági végrehajtó épen nem az — tehát a perrend ren delete szerinti három szakértő nem jött közbe. A Semmitőszék azt elvetette s az azzal vissza­élő Presburger Gábor ügyvédet 15 nap s végrehajtás terhe alatt fizetendő 100 forint birságban az 1870. XIV. t. cz. 3. §. alapján elmarasztalta; „mert az elperes személyes jelenlétében 1876. febr. 25-kén teljesített és a perr. 298. §. a. pontjában megál­lapított határidőn belül jogorvoslattal meg nem támadott becslési cselekmény jogérvényre emelkedvén: az eljáró tszék annak helybenhagyó tudomásul vétele által sza­bálytalanságot nem követett el;" „Ennélfogva s tekintettel arra, hogy alperes a kér­désbeni becslés ellen mi észrevétett sem tett s az arról vezetett jkönyvet helybenhagyólag irta alá: ;i 10 hóval később beadott semm. panaszsza, mint merőben alapta­lan jelentkezik; minélfogva annak elvetésén felül a ko­nokság büntetést is alkalmazni kellett" (1877. febr. 21. — 3073. sz. a.) Hasonlóan bírságolás alkalmazandó, ha a fél magát sa­ját beadványában kereskedőnek nevezi, e minősége még is per­beli képviselője által tagadtatik s illetőségi kifogása erre álla­pilalik. Thaly Zsigmond komáromi lakos — Skra­ni ka Lajos győri lakos s. 1876. aug. 16. a komá­romi tszék mint keresk. bírósághoz 2741 frt 27 kr. fizetésére keresetlevelet adott be mert A. zárkötés szerint alperes 3000 m. mázsa árpát vásárolván, ennek árában csak 12000 ftot fizetett s a kereseti összeggel hátralékban van, az átvételt B. elismervénye igazolván, Alperes illetékességi kifogást emelt, egy­részt mert szerinte keresk. bírósághoz tartozó ügylet nem forog fenn; másrészt mivel a komáromi tszék illetősége alá nem tartozik. És pedig azért mivel felperes nem iga­zolta, hogy alperes kereskedő, s hogy bejegyzett lenne; s nem bizonyitá, hogy a terményt továbbadási szándék­kal vásárolta volna; továbbá mivel alperes győri lakos, s magát a komáromi bíróságnak alá nem vetette. A tszék 1876. decz. 30. — 8239. sz. végzésével a kifogásokat elvetette; mivel a kereskedőnek üzlete folyta­tásához tartozó ügyletei kereskedelmieknek tekintendők (ker. törv. 260. §.) s az hogy alperes kereskedő B. alatti elismervénye és 7257. sz. saját beadványa által iga­zolva van. Alperes semmiségi panaszszal élvén — A S e m m i tő s z é k azt mint merőben alaptalant el­| vetette s az azzal visszaélő(Wotliz Károly győri ügy védet | 30 frt birságban (1870. XIV. t. cz. 5. §.) elmarasztalta; „mert alperes kereskedői minősége, szemben 7257. sz beadványával melynek ugy külzetén, mint szövegé­ben győri kereskedőnek neveztetik, — kétségtelen; ebből következőleg pedig a kérdésbeni gabona vásárlás keresk. üzlete folytatásához tartozónak, — s azért reá nésve kereskedelmi ügyletnek tekintendő iker. törv. 260. 261. §§.) — legyen czége akár bejegyezve akár nem;" „s mert az a. távsürgőuy szerint, melynek valódi­sága nem kifogásoltatott, a vételár megfizetése a gabo­na átvételekor volt teljesítendő; — ennek pedigSzönyön, tehát az eljárótszék hatósága területén kellett történni." (1877. febr. 21. — 3006. sz. a.) A soproni ügyvédi kamara véleménye a telek­^ könyvi {javaslatokról. (Folytatás.) A 37. §-ban elvileg kimondatik: hogy a beke­belezésnek alapjául szolgáló okiratokon előforduló aláírásoknak hitelesítve kell lenniök, és azon körülményt vévén tekintetbe, hogy j az eddigi hitelesitési közegek az ezen törvényes intézke­j dés folytán halmozódó hitelesítések teljesítésére elégte­] lenek, a 38. §. ezen hitelésités teljesítésére: 1) egy birói j tagot vagy kir. közjegyzőt, 2) a közigazgatási szolga­• bírót vagy békebirót, 3) a község elöljáróját vagy | helyettesét és a községi jegyzőt és 4) két ügyvédet is ' jogosit fel. Az albizottság átlátja ugyan a hitelesitési közegek • szaporításának szükségességet, de a 38. §-ban felsorolt j közegek közül mindenek előtt a község elöljáróját vagy ; helyettesét és a községi jegyzőt kihagyandónak véli j azon oknál fogva, mert sopronmegyei általános tapasz­| talások elég bizonyitékot szolgáltattak arra, hogy a köz­\ ségi elöljárók a kellő műveltséggel nembirnak oly igen | lényeges hivatalos cselekvény teljesítésére, eltekintve | attól, hogy még számtalan községben még oly elöljárók I is léteznek, kik irni sem tudnak. De a lakosság legalsóbb rétegei közül, és ugyan­: ezek által választott községi elöljáróság cselekményei a i dolog természeténél és a tapasztalás által nyújtott ada­j toknál fogva erkölcsileg sem birnak a megkívántató hi­telességgel, s az ily hitelésités alig örvend bármily vidé­ken, ezen kamara területén legalább egyáltalán nem, oly ' tekintélynek, melyben a telekkönyvi hitel megnyugvást találhatna. A birói tagokat illetve pedig az albizottság czél­szerűnek vélné, a hitelesítés teljesítése jogával csakis a \ kir. járásbirákat vagy albirákat és a törvényszéknek csak azon biráját felruházni, ki a telekkönyvi teendők­kel van megbízva; mert a hitelésités valamennyi birói tag által való teljesítése által, az úgyis egyéb birói teen­I dőkkel tulhalmozott birák a tiszta birói teendőkben, akadályozva lennének. De eltekintve ettől, a collegiális bíróság tagja egy­maga sem hivatalt nem képvisel, sem hivatalos pecsétet nem viselhet, s igy a hitelesítés kellékeit sem teljesítheti, és végre a hitelesítő biró per esetében mint érdekelt fél­akadályozva lenne, mint biró közreműködni. Ennélfogva a 38 ik §. lenne: „Az előbbi §. c) pontjában előirt hitele­sítést teljesítheti:" 17*

Next

/
Thumbnails
Contents