Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 17. szám - A Semmitöszéki müködése 1876. évben

66 Ilyen adat különösen a semmiségi esetek roppant nagy száma 8 folytonos növekedése. A lefolyt évben a bíróságok által nem kevesebb mint: 6854. semmiségi eset követtetett el — mennyi volt a megsemmisített birói intézkedések száma. — Kétségtelenül oly roppant szám, mely megdöbbentő igazságszolgáltatásunkra, nézve. Nincs állam Európában, bol ilyes valami történhetnék A semm. panaszok közül 17573 került érdemleges elintézéz alá. Ezek közül tehát jóval több mint egy harmadnak hely adatott. Az elvetett és visszautasított panaszok számához pedig már közel jár a megsemmisítések száma. Amazok összesen: 10719-et tettek (1395 visszautasittatott s 9324 elvettetett) — a megsemmisítések pedig már majd elérték a 7 ezret. El kell ismerni mindenkinek, mikép ezen szomorú adat a legsötétebb árnyékot veti kinevezési rendszerünkre s az igazságügy legfelsőbb vezetésére. És ezt még nagyobb fokra emeli a semmiségek évről évre való szaporodása. 1871. évben megsemmisitetett: 4272. 1872- ben — — — — 476". 1873- ban - - — — 5750. 1874- ben — — — — 6171. 1875- ben — — — — 6581. 1876- ban még több t i. --- 6854. Hogy a semmiségek ily özönében, a jelen igazságügyi tényezők s rendszer mellett, a Semmitőszék eltörlése után mily igazságszolgáltatási állapotok következhetnek be — a szakértők komoly megfontolására hagyj,11 kEs azon lesújtó tényből kifolyó panas/.okat s aggodalmakat bíróságaink s igazságügyi kormányzatunk iránvában még az is emeli — mikép: 3822 esetben kellett kiegészítés végett a periratokat visszaküldeni — mi főleg az időveszteséget tekintve, majd nem egyenlő a megsemmisítés hatályával. — És ez is emelkedőben van, mert 1875-ben még: á587 kiegészítés rendeltetett. Nem jelentéktelen adat igazságügyünk ülustrátiójához az is, mikép 1876-ben nem kevesebb mint 1185 hivatalból észlelt semm. eset jött elő — mig 1874-ben csak : 924. Ily jogi körülmények közepette csak is a Semmitőszék kitünö bölcsességére mutat, hogy a bírságolást évról évre kisebb mérvben gyakorolja. — A teljes szigor alkalmazása, melyet némely dilettánsok sürgetnek, nem csak a méltányossággal, hanem a jogossággal is ellenkeznék — szemben a törvények, az egész szervezet, s a birák feltűnő gyöngeségei, nagy részben visszaélésével. Mig 1873. évben 538 esetben alkalmaztatott és pedig 139Ó1 ftig — a lefolyt évben már csak: 301 esetben s csak: 8925 frt bírságolással. A semm. panaszok számára nézve most is nyilvá nult a nagy különbség az egyes s a társas bírósagok között — utóbbiak irányában: 5273 — s az egyeseknél 12373 semm panasz használtatott. — Es pedig végr. eljárás e. 8141 — s előzőleg: 9771 esetben. A kír. táblák ellen 538 — s a legf. ítélőszék e. 359 esetben fordult elő semm. panasz. Sajtó ügy: 21 ; illetőségi összeütközés: 71; kegyelmi: 15; — kisajátítási: 4 jött elő. Ülésen kivül osak: 1042 ügy intéztetett el — a a többi: 22276 mind ülésileg. — Felebbezéssel összekötve 1545 semm. panasz használtatott Kereskedelem jogi döntvények. Nem igazoltatván, hogy alperes építkezési válalkozó, az hogy az általa bár nagyobb mennyiségben vásárolt áruk továbbadási szándokkal szereztettek meg, nem vélelmezhető; tehát ezen a keresel tárgyát képező ügylel kereskedelminek s a kereskedelmi bírósághoz tartozónak nem tekinthető. Maader T. E. pozsonyi kereskedő czég — Haas Jakab bpesti lakos mint 1-ső rendű — Deutsch József bpesti lakos mint 2 od r. alperesek e. 678 frt számlakövetelés iránt a pozsonyi tszék mint keresk. biróság előtt 1876. június 30. pert indított, miután alperesek mint építkezési válalkozók A. közjegyzőileg hitelesített könyvkivonat szerint vasárukat rendeltek meg s vettek át, melyek árát ki nem fizették, — a kivonathoz pót és becslő esküt ajánlván; s a keresk. illetőséget alperesek irányában arra állapítván, miszerint azon vasárukat építkezéseik számára vásárolták, tehát továbbadási szándokkal. Tárgyaláskor alperesek az illetőség e. tesznek kifogást; mert a kereseti jogügylet reájok nézve nem lehet kereskedelmi ügylet, — miután tagadják, hogy épitkezési válalkozók lennének, hogy az árukat építkezési válalkozasba fektették, hogy azokat természetben vagy feldolgozva beépités által tovább adták — tehát, hogy azokat továbbadási szándékkal vásárolták volna. A pozsonyi keresk. tszék 1876] nov, 30. — 19283. sz. végzésével illetékességét megállapította ; mert alperesek tagadják ugyan, hogy a kereseti árukat felpe- . réstől megvették, hogy épitkezési válalkozók stb. volnának ; tekint ve azonban, hogy a vásárlás kérdése az ügy érdeméhez tartozik ; tekintve hogy a kereset szerint alperesek nagy mennyiségű vasárukat vásároltak, minél azon szándék feltételezendő, hogy az így vásárolt áruk továbbadatassanak; ennélfogva az reájok nézve kereskedelmi ügyletet k^pez (ker. törv. 259. §. 1. p. s eljár, rend. 5 §) s ez okból a keresk. illetékesség magállapitandó. Alperesek semm. panaszszal éltek, melyben azon jognézetet vitatják; hogy magában az, mikép áruk nagyobb mennyiségben vásároltatnak még nem feltételezi, hogy továbbadási szándékkal történt a vásárlás ; mig tehát ezen továbbadási szándék nem bizonyittatik, az vélelmezendő, hogy saját szükségletre vásároltattak. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 4. p.) s felperest keresetével az illetékes bírósághoz utasította; „mert felperes czég alperesek azon tagadásuk ellenére, hogy ők nem épitkezési válalkozók, alperesek ezen minőségét mivel sem bizonyítván — alpereseknek ezen igazolandó minőségük nélkül azonban az hogy a vett áru azon szándékkal szereztetett volna meg: hogy ez természetben vagy átdolgozva továbbadassék — következtethető nem levén, — a kereset alapját képező jogügylet — a keresk.. törv. 258. 25 ). §§. értelmében kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető." (1877, febr. 21. — 238 78 sz. a.) A semm. panaszszal való oly visszaélés, midőn alperes a zesmélyes jelenlétében teljesített jogcselekmény feletti jkönyvel min-