Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 16. szám - A soproni ügyvédi kamara véleménye a telekkönyvi tjavaslatokról 1. [r.]

63 oly követelésekről szól, a melyek épen csak valamely | jogérvényes ítélet alapján végrehajtás utján bekébe- | leztetnek a nélkül, hogy már előbb is jelzálogilag biztositatottak volnának és miután az Ítéletben egyszersmind a járulékok is és különösen az itélet hozataláig lejárt kamatok is liquidáltatnak, igen természetes, hogy ily esetben a kamathátralékok is, habár három évnél régiebbek, a tökével egyenlő rangsorozattal birnak, mert ezen intézkedés már a dolog természetéből is folyik. Nehogy ezen végpont az 1-ső pontban emiitett esetektől való eltérésnek vétethessék, az albizottság c/élszerünek tartaná, ezen végpont elé következő szavakat tenni: „magától é r t e t őd i k, h o g y" megítélt sat. De miután ezen végpontból még sem vehető ki egészen világosan, hogy melyik rangsorban illeti meg az elsőbbség a kamathátralékokat végrehajtási esetekben, az albizottság még azonkívül jónak tartaná azt is kitenni, hogy ezen elsőbbség a bejegyzésben kitüntetett időtől számítva a tétel rangsorában illeti. Ugyanazért a 21. §. végpontjának ugy kellene szóllani : „Magától értetődik, hogy megítélt és végrehajtásilag bejegyzett kamathátralékokat a tőkével egyenlő elsőbbség a bejegyzésbenkitüntetett időtől számítva a tétel rangsorában illeti." Miután azonban a kamatok a tőkével egyenlő elsőbbségének három évre történt meghatározása főleg az elévülési elven alapszik és minden elévülés bizonyos jogcselekvények által félbeszakítható, ennélfogva az albizottság a jelzálogos hitelezőnek azon jogot véli megadandónak, hogy a három évnél tovább járó kamatokra nézve is a tőkével egyenlő elsőbbséget azáltal biztosithassa magának, hogy az első három éven belül jelzálogos követelését beperli és ezt telekkönyvileg feljegyezteti, a végrehajtási eljárásban azonban ne késedelmeskedjék. Ennélfogva az albizottság a 21. §-hoa még azon pontot indítványozza hozzá teendőnek: „H aa hitelező jelzálogos kövitélésétbeperli és ezt telekkönyvileg fel jegyezteti, a kamatok a tőkével egyenlő elsőbbséggel a bejegyzés napjától birnak, de csak a menynyiben a hitelező a pert és végrehajtást szakadatlanul folytatja." A 28. §. helyett inditványoztatik: „Ha hagyat.ékhoz tartozó ingatlan vagy telekkönyvi jog a hagyatéki biróság közbenjöttével elidegenittetik, a szerző jogának bejegyzését az örökhagyó után közvetlenül eszközölheti a A 30. § ban az örökös hitelezőinek megengedtetik, az örökös elleni követ éléseik erejéig az örökölt ingatlanokra még akkor is bekebelezést vagy előjegyzést eszközölhetni, ha az illető ingatlan az örökös nevére mégátirva nincsen, csak hogy ezen telekkönyvi bejegyzésnek hatálya csakis attól tételeztetik fel, hogy az illető ingatlan a/, örökös nevére Írassék. Ezen §. 2-ik ponjában azonban azon intézkedés foglaltatik; hogy ha az örököJ átíratása előtt másra ruházta át jogát, azon esetben, ha az örökös elleni zálogjogi bekebelezés az öiökjogn.tk másra való átruházása után történt, a 3-ik szerző mégis a zálogjognak törlését kérheti. Az albizottság azonban ezen törlést csakúgy találná czélszerünek, hogy ha az örökösödési jognak átruházása csak is közokiratilag bizonyittathatnék be, mert különben az illető okiratok antedatálása által a jóhiszemüleg szerzett zálogjog könnyen meghiusitható lenne. Azon kivül a harmadik szerzőnek engedett azon jog, hogy a törlést kérheti, aunyiban nem felel meg az igazságnak, a mennyiben a törlésnek egyszerű kérelmezése esetében a hitelezőnek alkalom nem is nyújtatnék, az örökösödési jognak történt átruházását kifogásolhatni és ugyanazért az albizottság szükségesnek találná, a törlést csak is kereset utján megengedni. Ennélfogva a 30. § 2-ik pontjának igy kellene szóllani: „Ha azonban az örökös átíratása előtt közokiratilag másra ruházta át jogát, azon esetben, ha ezen átruházás a hitelező biztosítási kérvényének beadása után történt, a fenebbiek szerint, bejegyzett hitelező szerzett jogát nem sértheti; ha pedig az átruházás előbb történt, a harmadik szerző a törlést kereset utj á n kérheti. Ez esetben azonban az átruházás közokirattal igazolandó. A többi örökösök is kérhetik a törlést, ha kimutatják, hogy az illető örökösre a hagyatékból örökrész nem szállott. Törvényes osztályrészre ezen §. értelmében bejegyzésnek nincsen helye." (Folytatás köv.) Kereskedelem jogi döntvények. Azon ügylet, melyet valamely elismerten gépgyáron, bizonyos gyár felszerelésére szükséges gépalkatrészeit szállítása s felállítása iránt kötött, habár nem bejegyzett czég is, — kereskedelmi ügyletnek tekintendő, mely a keresk. biróság illetőségéhez tartozik. S t ei n i t z e r A J. aradi keresk. czég — Huber Salamon prágai lakos e. 1228 frt fizetésére az aradi tszék mint keresk. biróság előtt 1876. okt. 20. keresetet támasztott azon alapon mert A. B. számlaként alperes mint gépgyáros a megrendelt s átvett — egy aradi gyár felszerelésére szükséges gép alkatrészekért s a felállítási munkálatért tartozott volna Aradon 1228 ftot fizetetni, minek azonban nem tett eleget; — az illetékességet a ker. törv. 258. 259. §§-aira és a perrend 35 szára fektetvén. Tárgyaláskor a I pe r e s a keres, illetékességet kifogásolja; mert felperes sem a továbbadási szándokot, sem alperes bej. kereskedői minőségét nem igazolta. Továbbá itt keresk. ügylet nem forog fenő, mivel egy gyár-gépek felszerelését s felállítását — montirozását — eszközölte, mi pedig csak munka teljesítési szerződéses viszonyt képez; de azt sem igazolta, hogy üzlete a kis ipar körét tulh iladná.— Végre a helyi illetőség sem állapitható meg (35. §) nmt a kereset nem hitelesített könyvkivonatra, hanem egyszerű számlára fektettetett. Az aradi keresk. tszék 1876. decz. 30. — 30228. sz. a. végzésével bírói illetőségét leszállította ; mert az A. B. számlák tanúsítása, de a kereset tartalma szerint is, felperesnek állítólagos megrendelésére s számlájára M. szeszgyárában bizonyos gép alkatrészeknek felszerelését s felállítását teljesítette, — s ez, 16*