Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 15. szám - A bagatell ügyek rendezéséhez 2. [r.]

59 kolozsvári tszékhez keresetlevelet adott be, minthogy 1-sö r. alperes a megvásárolt s átvett török búzáért fenti összeggel adós maradt; Schvarcz pedig érette kezességet válalt. Alperesek i 11 e t ő s ó g i kifogással éltek. A tszék 1876. decz. 14. kelt végzéssel annak helyt nem adott; mert jelen ügylet kereskedelminek tekintendő', miután alperes török búzát nem maga részére, hanem a végből szerezte, hogy azt tovább adja, mi kitűnik abból is hogy a szállítást nem lakhelyére, vagy ehhez közel eső Kolozsvárra, hanem M. Ludasra kötötte ki, ezen község pedig mint olyan ismeretes, hol a terményüzlet igen élénk. Azon kifogás sem fogadható el, hogy jelen ügyben a helybeli jbiróság illetősége kötte'att ki; mivel ezen kikötést felperes csak maga részére s előnyére tette. Alperesek semmiségi panaszt adtak be. A Semmit ő szék azt elvetette; „mert a kereset A. alatti s a tárgyalási jkönyv mellékleteiből kétségen kivüli,hogy 1-ső r. alperes a keresetben kijelölt török buza mennyiségét felperestől oly szándékkal szerezte meg, hogy azt természetben tovább adja, a mennyiben annak részben egy már megnevezett s részben azután esetleg megnevezendő harmadik személy részére elküldetését is kikötötte; mihez képest a kereset alapját képező ügylet a ker. tör. 258, §. 1. p. szerint alperest illetőleg kereskedelmi ügyletnek levén tekintendő; — a kereseti követelés pedig 300 ftot túlhaladván, a kereset tárgya a ker. eljárási rendelet 5. §. 2. p. végtétele szerint az eljáró tszék mint ker. bíróság hatáskörébe tartozik." „Végre mert a mennyiben, a sommás perut kikötve lenne is, az nem korlátolhatta felperes azon jogát, hogy választása szerint a rövidebb perut mellőzésével keresetét az alperesre nézve egyébbként illetékes személyes bíróságnál folyamatba tegye." (1877. febr. 15. — 1034. sz. a.) Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a kereskedelmi bíróság a kereskedő és iegéd személyzete közt a szol gálati viszonyból felmerült peres kérdések felett bíráskodik* mielőtt az iparhatóságnál érdemleges elintézés történt. Weiss Manó keresk. könyvvivő — Luzsovits László keresk. ügynök e. a bpesti jbiróság mint keresk. bíróság előtt 1876. aug. 30. keresetet indított 73 frt 24 kr. fizetésére, hátralevő szolgálati dija fejében. — A tárgyalás befejeztetvén. A jbiróság 1876. okt. 10. hozott ítéletével alperest a kereset értelmében elmarasztalta. A kir. tábla hová alperes felebbezett 1877. jan. 17-kén az ügyiratokat a Semmitőszékhez felterjesztette hivatalból észlelt semmiség alapján ; minthogy a kereskedő segédek s tanonczok viszonyaira vonatkozó ügyek elbírálása első sorban az iparhatóság körébe tartozik s csak azután a rendes bíróságokhoz, mely eljárás itt teljesen mellőzve lőn. A Semmi tószék a jbiróság mint keresk. bíróság Ítéletét előző eljárásával együtt a perr. 297. §. 2. p. alapján hivatalból megsemmisítette; „mert a kereskedő és segédszemélyzete közötti szolgálati viszonyból felmerülő peres kérdések a keres. törv. 55. §. s az eljárási rend. 7. §. 2. p. szerint első vonalban az 1872. VIII. t. cz. 97. §-ban kijelölt iparhatóságok elintézése alá tartoznak, ós csak e hatóságok határozatával meg nem elégedő félnek áll jogában igényét kereset utján az illető keresk. bíróságnál érvényesíteni;" „az eljáró bíróság tehát hivatalból is figyelembe veendő semmiséget követett el az által, hogy jelen a keres, bíróság- hatáskörébe még nem tartozó ügyben eljárt s ítéletet hozott, mielőtt az iparhatóságnál érdemleg lett elintézését felperes igazolta volna." (1877. febr. 15. — 2026. sz. a.) A keresel alapjául szolgáló sola váltóban a sommás eljárás és szabad biró választás kikötetvén, az egyes bíróság illetősége megállapítandó. Ily követelésre vagyonbukott ellen a csőd nyitás előtt biztosítás foganatositatván, a hitelező követelése kielégítését a lefoglalt vagyonra szorítkozva csődön kívül is érvényesítheti. A rendeletre szóló saját váltó kereskedelmi jegynek, utalványnak nem tekintethetvén, s alperes nem levén kereskedő, de kereskedelmi ügylet nem is forogván fenn, kereskedelmi birói eljárásnak helye nincsen. Stern Mór homonnai lakos — Stern Adolf és Moreczki M. (vagyonbukott) homonnai lakosok e. 600 frt fizetésére a homonnai jbiróság mint keresk. bíróság előtt sommás pert indított 1876. okt. 29-kén A. alattii rendeletre szóló sola váltó alapján — alperesek magokat egyentemlegesen kötelezvén és pedig sommás bíróság szabad választásának kikötésével. Alperesek a kereskedelmi illetőséget kifogásolják; mert a felek egyike sem kereskedő; kereskedelmi ügylet nem forog fenn; s az A. adós levélben csak a sommás s nem a kereskedelmi bíróságnak vetették alá magokat. A jbiróság 1877 jan. 16. kelt végzésével illetékességét leszállította; mivel a kereseti összeg 300 ftot haladja s a felek közt a kereskedelmi bíróság illetősége nem köttetett ki. Felperes semmiségi panaszszal élvén — A SemmitŐ8zék a ueheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.); „mert jóllehet a világosan saját váltónak czimezett kereseti okmány kereskedelmi jegynek, illetve utalványnak, rendeletre szóló tartalmánál fogva sem tekinthető, és alperesek nem levén kereskedők, sem pedig őket illetőleg kereskedelmi ügylet nem forogván fenn, — a kereset kereskedelmi birói eljárás alá nem tartozik ugyan: mindamellett is a neheztelt végzés megsemmisítendő volt:" „miután a kereseti okmány valódisága s bizonyító alakja ellen kifogás nem tétetett, abban pedig a sommás eljárás és szabad biró választási jog ki van kötve; miután továbbá az sem vonatott kétségbe, hogy a kereseti követelésre nézve alperesek ellen, mielőtti csőd alá jutottak, biztosítás foganatosíttatott, és hogy eszerint felperes kereseti követelésének kielégítését a lefoglalt vagyonra szorítkozva csődön kivül is eszközölni jogosítva van," — „a jbiróság fenforgó kereset feletti eljárásra a perr. 97. §. b. pontja szerint illetékes levén, — az által, hogy magát még is illetéktelennek mondotta ki — a perr. 2i)7. §. 5. p. alá eső semmiséget követett el." (1877. febr. 15. — 2260. sz. a.) 15*