Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 13. szám

51 a fenyítő bíróság előtt történt kihallgatása, ugy a vizs- | gálát folyama alatt beadott több rendű pót feljelentések | szerint abban öszpontosulván, miként Krámer Jakab bej. kereskedővel üzleti összekötetésben állott, — ezen összeköttetés tartama alatt Kráinertől körülbelül 80,000 frt összeget fel, — ez viszont a panaszos részéről fedezetül adott értékpapirokon tul adott s a keresk. viszony megszűntével közöttük polgári uton felszámolási per van folyamatban „miután a bűnvádi feljelentés folytán eszközölt terjedelmes kihallgatások s a szakértők nyilatkozata alapján azon vádra nézve: hogy Krámer J. a neki fedezetül adott váltó elfogadmányokon s értékpapirokon jogtalanul j és panaszos megkárosítására irányzott czélzattal túladott j volna, — jogos alap nem mutatkozott, — a vizsgálatnak a panaszos legutóbbi pót feljelentésében felsorolt körül- \ ményekre szorgalmazott kiterjesztése pedig, figyelemmel ! részben a panasz alapját meggyengitő ellen bizonyitváuyokra, főleg pedig az ügy természetére, mely szerint a vádlott panaszos helyett fizetéseket teljesítvén, a fedezeten való tul adás a bűnt. törvények súlya alá eső cselekménynek nem mutatkozik, — eredményre sem vezethet; miután azon kérdés eldöntése: váljon van-e panaszosnak vádlott ellen követelése? vagy is a számo- | lási viszony elintézése, nem a fenyítő hanem a polgári perutra tartozik „ugyan azért a bűnvádi uton eszközölni szorgalmazott pót vizsgálat mellőzésével — a fenyítő tszék vég j zése indokaiból helybenhagyatik." A legf. ítélőszék következőleg v é g z e 11: „Tekintve, hogy a felek közt fenforgó kölcsönös összesszámolási ügy első sorban csakugyan a rendes polgári per útjára, és pedig jelen esetben annyival 19 in- \ kább tartozik, mivel Krámer J. oly követelésről beszél, mely Gold A. irányában még mindig fenn áll; s ezzel i szemben Gold A. maga is beismeri, hogy majdnem 80,000 frt készpénzt vett átKrámertől, holott egyátalán j nem bizonyítja, miszerint az ennek átadott fedezeti ért éle ék a mondott összeget meghaladják vagy csak ] elérik is ;u „tekintve, h<>gy az iratok szerint, az előuyomozás I minden lényeges körülményre mely Gold Adolf öt rend- '• beli vád feljelentésének bár melyikében kitüntetett, va- j lóban kiterjesztetett, s hogy csak annak megtörténte után a kir. ügyészség részéről 1876. márczius 23. s april 12-kén 1073. s 5551. sz. a. tüzetes indokolás alapján inditványoztatott a beszüntetés, mely utóbb a fenforgó érvek s ellenérvek részletes mérlegezése mellett mindkét alsó bíróság csakugyan ki is mondatott;" s végül „tekintve, hogy az elŐnyomozás befejeztekor annak kiegészítésének elrendelése iránt Gold Adolftól a kir. főügyészséghez beadott s onnét a tszék melletti ügyészségnek kiadott 45. sz. kérvény komolyabb birói figyelembe nem jöhet; mivel egyrészt azon állítása, hogy az elő vizsgálat alkalmával felmerült tényekre nem nyilatkozhatott s panaszlott s tanúi által tett előterjesztésekre megjegyzéseket nem tehetet, — 2. sz. a. látható,' vele 1875. aug. 9. felvett, — aug. 18. okt. 11. s decz. 30. folytatott kihallgatási jkönyv által bőven megczáfoltatik; s mivel másrészt azon panasza, hogy megnevezett tanúi mindegyike mindeddig ki nem hallgattatott, s hogy azokon kivül még más tanul is vannak, — mi alappal sem bir; mert sem a tanukat meg nem nevezi kik — sem azon körülményeket meg nem jelöli, melyekre | azok k'hallgatandók, — ugyan azért a kir. tábla végzése ezen s az abban felhozott s felhívott indokok alapján helybenhagyatik.« (1877. január 16. — 26. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Perújításnak nincs helye, ha az alapper érdemleges eldöntése nem forog fenn, hanem a bíróság leiperes meg nem jelenése miatt az alperes kérelmére magát illetéktelennek mondotta hí. Ily esetben a perujitási kereset hivatalból visszautasítandó. Gróf Károly István — Leinberger Dávidé. 400 frt iránt a bpesti I. s II. ker. jbiróság előtt sommás újított pert kezdett, melyben a jbiróság illetőségét megállapította f. év sept. 27. kelt végzésével. Később a perújításnak helyt adva. az ügy érdemében Ítéletet hozott. Az illetőségi végzés e. alperes se m m. panaszt adott be. ASemmitőszék a jbiróság Ítéletét megelőző egész eljárással ugy az ujitott keresetre hozott végzéssel együtt hivatalból megsemmisítette s a perujitási kereset visszaadatását elrendelte ; „mert a perr. 315. 320. §§ szai rendelkezéséből nyilván kitetszőleg perujitásnak cs ik érdembeli perveszteség, illetve az alapper érdemleges eldöntése esetében lehet helye; a fenforgó esetben pedig nem érdemileg eldöntött per, hanem oly kereset megújítása vétetett czélba, melyre nézve a jbiróság felperes meg nem jelenése miatt az alperes kérelméhez képest magát illetéktelennek, mondotta ki; s eszerint a perr. 320. §-szában előszabott eljárás alapjául nem szolgálható helytelen perujitási kereset azonnal hivatalból visszautasítandó lett volna." (1876. nov. 23. — 19446. sz. a.) A kereskedők, iparosok és segédeik között a bérre s minden, tehát az utazási illetményekre is vonatkozó összes jogi viszályok első sorban az iparhatóság körébe tartozván, a rendes bíróság elébe csak akkor vihetők, miután az iparhatóság azok felelt érdemleg határozott, s nem akkor is, ha csak a* egyességet kiserélte meg. Weinberger Miksa — Herzberg J. pesti ékszerész czég e. a pb esti IV. ker. jbiróság előtt 283 frt 29 kr. mint szolgálati bér és utazási időre kikötött illetmény fizetésére pert inditott — melynek felvételi határnapján alperes meg nem jelenvén a perr. 111. §• értelmében elmarasztatott. Alperes az ítélet ellen semmiségi panaszszal élvén — A Semmitószék annak helyt adott, a jbiróság ítéletét megsemmisítette (297. §. 1. 2. p.) s felperest keresetével az iparhatósághoz utasította ; „mert a keresk. törvény 55. §. szerint a kereskedői segédek szolgálati viszonyaikra nézve az ipar törvény (1872. VIII. t. cz.) III. V. VI. fejezeteinek intézkedései irányadók; az ipar törvény 56. §. szerint az iparos és segédei közötti viszony, szabad egyezkedés tárgya levén, minden a mit ezen egyezkedésnél fogva a segéd az iparostól követelhet — tehát nemcsak a bér, hanem a törvény 64. §-nak világos kijelentése szerint minden egyébb illetmény az iparos kötelezettségeinek összegét foglalja magában, melyeknek teljesítésére vonatkozó peres kér13*