Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 11. szám - A zsidó-betük a jogterén

44 vettetett el, — mivel pedig az alapper a hivatalos jelentés szerint végrehajtással befejeztetett, s igy az abban elkövetett alaki hibára a perr. 298. §, b. p. szerint még a törvényes képviselő panhsza folytán sem lehet többé visszamenni; az ujitott per pedig a végrehajtással befejezett alapper folytatását képezi; ennélfogva ezen ujitott perben sem lehet többé az alapperbeli felperes és ujitott perbeli alperes személyes perlekedési képességét vizsgálat tárgyává tenni." (1876. nov. 28. — 21401. sz. a.) Az úrbéri telkek birtokosainak az állítólag gyakorolt haszonvételből eredő egymás közötti viszonyaik rendezése nem tartozik úrbéri útra. Lendl Hermanné — Lovaszad község ellen Szájér Lipót birája képviseletében a szombathelyi tszék előtt bizonyos erdőre nézve a haszonvételi jog elismerése s abba leendő visszahelyezése stb. iránt rendes pert indított. A kir. tábla hová a tszék Ítélete felperesileg felebbeztetett, annak eljárásában a 397. §. 1. 2. pontja alá eső hivatalbóli sémin, esetet észlalt; mert gazon kérdés elbírálása, hogy az alperes község nevére telekkönyvve7ett erdő — a község vagy a volt jobbágyok közös tulajdonát képezi-e, s a haszonvétel kiket s mily arányban illeti, nem polgári hanem'urbéri útra tartozik ; és mert felperes az 1871. 18. t. cz. 107. §. értelmében minden körülmények közt igazolni 'tartozott volna, hogy a törvényhatóság által a törvény rendes útjára utasíttatott. A Semmitőszék itt sem találta a 304. § szt alkalmazandónak; „mert a válaszirathoz B. alatt mellékelt egyesség által a volt földes ur és Lovaszad község között az úrbéri rendezés, irtás visszaváltás s legelő elkülönzés iránt folytatott úrbéri per befejeztetvén. — azon egyességben említetett felek további úrbéri per tárgyát képezhető kérdést fenn nem tartottak, s minthogy a községi erdő tulajdonjogának eldöntése nem is kérelmeztetett, — az úrbéri telkek birtokosainak az állitólag gyakorolt haszonvételből eredő egymás közötti viszonyaik rendezése pedig úrbéri útra nem tartozik; felperesteháta Lovaszad községi erdőre nézve az erdei haszonvételi jog elismerése s abba leendő visszahelyezése, ugy az 1865. évtől elvont haszon megtérítése s jár. iránti keresetét a kir. tszék mint illstékes bíróság előtt szabályszerűen indította." (1876. decz. 1. - 21221. sz. a.) Rendelet az összes e. f. kir. bíróságokhoz hivatalos értesítés a iránt közig, bizottságok tagjai, a megyei, városi stb. liszviselök e. bűnvádi eljárásról. Az 1876. évi VI. t. cz. és a közigazgatási bizottság életbe léptetése iránt kibocsátott szabályrendeletek szerint, ezen bizottság fegyelmi hatósága, az államtisztviselök egy részére is kiterjesztetvén ; az 1876. VII. t. cz. által pedig az 1870. XLII. t. cz. és 1872. XXXVI. t. czikkeknek a fegyelmi eljárásra vonatkozó határozmányai hatályon kivül helyeztetvén: szükségessé vált, miszerint az 1874. évi február 3-ról 3718 sz. a. és ezzel kapcsolatosan 1875. márcz. 23-ról 837. sz. a. kelt itteni körrendeletek, melyekben az e. f. kir. bíróságok utasitattak, hogy az állami, köztörvénykatósági és községi szolgálatban alkalmazott, nem különben anyugdij és segélyben részesülő állami, köztörvénybatósági és községi tisztviselők és szolgák ellen megindított büntető eljárásról, és az ez alapon keletkezett véghatározat avagy ítéletről, a megjeleti közegek illetékes hatósága értesitessék, — az idézett törvényczikkek és szabályrendeletekhez képezhet módositassanak. Utasitom tehát, hogy 1-ör a megyei vagy város', köztörvényhatóságok tisztviselő, segéd és kezelő személyzetének tagjai ellen felmerült büntető eljárás megindításáról, az 1876. VII. t. cz. 17. §-a rendelkezésének foganatositbatása végett, - ugy szintén a büntető eljárás alapján keletkezett véghatározatról, avagy Ítéletről, az idézett törvényczikk rendeletéhez képest, ezentúl csak az illetékes közigazgatási bizottságot és pedig haladéktalanul értesítse. 2. Ha oly állami tisztviselő ellen indíttatik bűnvádi eljárás, a ki az 1876. VI. t. cz. 1. §-a értelmében, a közigazgatási bizottság tagja, vagy a ki a közigazgatási bizottságok életbeléptetése iránt kiadott szabályrendeletek, s a hivatolt t. cz. 42. §-a alapján első sorban a közigazgatási bizottság [fegyelmi hatósága alatt áll : ugy a bűnvádi eljárás megindításáról, mind pedig a véghatározatról vagy Ítéletről szintén a közigazgatási bizottság értesitendő. 3. Minden más tényleges államszolgálatban lévő, valamint nyugdíjazott, fagy segélyben részesülő tisztviselő ellen, — ideértve a szerződéses postamestereket és kiadókat is, — nem különben az államhivatali szolgák és a községi tisztviselők és szolgák ellen meginditott büntető eljárásról, illetőleg véghatározatról vagy Ítéletről, továbbra is az 1874. február 3-ról 3718. sz. a. és ennek kapcsán 1875. márcz. 23-ról 8837. sz. a. kiadott körrendeletekhez képest, a rendes illetőségű felsöbbségi hatóságok lesznek értesitendők. Figyelmeztetem továbbá a kir. törvényszéket, járásbiróságot, hogy bűnvádi ügy és eljárás alatt: a kihágások miatt eljárás is értetik. Budapest, 1876. deczember 5-én. — (34249. sz. a.) Az igazságügyminister helyett: C s e m e g i. Kinevezések : A budapesti itélö táblához pótbirráká : M a1 a t i n s z k y Lajos zalaegerszegi törvényszéki biró, B o s i t s Grábor bndapesti törvényszéki biró, F a y Antal legfőbb itélőszéki tanácsjegyző, P u k y Gyula kassai törvényszéki biró és B a 11 e g h József volt námesztói járásbiró ; — Bucz Lajos pozsonyi törvényszéki dijas joggyakornok a szabadkai törvényszékhez, ás T e r p 1 á n Kornél volt törvényszéki dijas joggyakornok a szentgotthárdi járásbírósághoz aljegyzőkké. Simon Géza legfőbb itélőszéki segédtanácsjegyzö, és Perczel Gyula semmitőszéki segédtanácsjegyző, a kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályához tanácsjegyzökké, Schindler Jenő budapesti kir. itélő táblai fogalmazó pedig a kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályához segédtanácsjegyzővé. Dr. Gelletich Miklós ministeri titkár a fiumei s magyar tengerparti kir. kormányzóságnál, a fiumei törvényszékhez közjegyzővé, Szentpétery Sándor debreczeni törvényszéki aljegyzővé ugyanoda Il-od oszt. jegyzővé, Bay Sándor debreczeni törvényszéki dijas joggyakornok ezen törvényszékhez aljegyzővé, Sauer Ferencz újvidéki törvényszéki irnok a kulai járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé. Pethes Pál jászberényi járásbirósági aljegyző az ottani törvényszékhez jegyövé. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAI ISTYÁH. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1877. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-at 38. sz.