Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 10. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 4. [r.]

39 „mert továbbá az eljáró tszélt birói illetősége is, tekintve, bogy alperes az idézési vétbizonyitvány szerint e helyen lakással bir, és hogy a fizetés a keres. törv. 324. §. értelmében e helyen teljesítendő, — a perr. 30. §. szerint alapos kifogás alá szintén nem eshetik," „végre mert a keresethez beügyelt bizonyiték minősége, valamint panaszlónak az ügylet megkötése s a kérdéses nyomtatványok megrendelésére vonatkozó kifogása s tagadása, mint a birói hatáskör kérdésére befolyással nem bíró s nem a birói illetőség keretébe, — hanem az ügy érdeméhez tartozók — e helyütt figyelembe nem vehetők." (1877. jan, 25. — 541. sz. a.) Kereskedelmi ügyekben a perrend 35. §. kivételes illetékességi szabályai a külföldiek elleni könyvkivonali követelésekre nézve is alkalmazást nyernek. Kohn s Weiss debreczeni bej. termény-kereskedői czég Franz Fülöp aussigi (Steierben) lakos s kereskedő e. a debreczeni jbiróság mint keresk. bírósághoz 1876. aug. 17-kén sommás keresetlevelet adott be 118 frt 72 kr. fizetésére A. könyvkivonat alapján, zsákkölcsönzési s fuvar dij fejében. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt; mert a perr. 35. §. szabálya külföldön lakó alperesekre ki nem terjedhet. A jbiróság mint keresk. biróság illetékességét megállapította a 35. §. alapján ; mert a kereset alapjául szolgáló könyvkivonat Debreczenben vezetett könyvből íratott ki. Alperes s e m m i a é g i panaszt adott be; mert a perr. 35. §. utolsó kikezdésének kivételes illetősége alá a külföldiek nem vonhatók; de a keresk. eljárási rendelet 8. §. szerint sem volt itt perelhető miután czége ott nincs bejegyezve. A Sem mítosz ék azt elvetette; „mert tekintve, hogy a kereset alapjául szolgáló ügylet a felek beismerése szerint is a keres. törv. 258. §• 1-ső pontjában szabályozott kereskedelmi ügyletet képez, s hogy az ebből származtatott követelés az A. alatt beügyelt, a felperesi czég által az eljáró biróság székhelyén vezetett szabályszerű könyvkivonatára van állapítva;" „valamint tekintve a keres. törv. 324. §-szát mely szerint pénzbeli tartozások mindenkor azon helyen fizetendők, hol az ügylet megkötése idejében a hitelező kereskedelmi telepe, vagy ilyennek nem létében lakása volt;" „jelen kereset nem csak a perrend 30. §. s a keres, törv. 324. §. alapján de a perr. 35. §. 2-ik kikezdésénél fogva is, minthogy utóbbi §. kivételes illetőségi szabályai a perr. 34. §-ban az idegeneknek szoroson vett személyes illetőségére vonatkozó szabály által nem érintetnek, — ekként az idegenek elleni könyvkivonati követelésekre nézve is alkalmazást találnak ;" „az eljáró biróság mint a könyvvitel, de a teljesítendő fizetés helyének bírósága előtt illetékesen inditatott meg." (1877. jan. 25.— 308. sz. a) Semmitöszék teljes tanácsülési döntvényei. (Januír 23-kán tartott ülásből.) I. „Tekintve, hogy a perrend. 557. 558. §§-szaiban érintett ^hiteles helyek1 intézménye a régibb hazai törvényeken alapszik, melyek szerint ugyanazok az örizetük alatt lévő okiratokról az általuk megtagadott hiteles kiadmányok kiszolgáltatására a tábla elölt folyamaiba teendő polgári per utján voltak szoríthatók;" „tekintve, hogy azon pénzbírság, melynek terhe alatt a hiteles helyek jelenleg is az ily kiadmány kiszolgáltatására kötelezhetők, a perrend felhívott §§-szaiban van szabályozva, a nélkül azonban, hogy a bírság alkalmazására nézve valamely külön eljárás lenne előírva ;" „ebből ugy az említett bírság természetéből önként folyik, hogy annak alkalmazása csak a perrend atalános szabályai szerint eszközölhető, és ekként polgári peres eljárás tárgyát képezi." Jogestül szolgált: Holik Mária biróilag rendelt pártfogó ügyvéd által képviselve — Hegyessy Károly mint Módos város polgármestere e. 500 frt birság fizetésére a pozsonyi tszék előtt polgári pert indított; mivel ahhoz az iránt folyamodván, hogy a város levéltárában létező bizonyos okmányok részére kiadváuyozUssanak, ez megtagadtatott; ennélfogva a perrend 558. § ban rendelt bírságolást vette igénybe. A törvényszék 1876. aug. 16. — 7527. sz. ítéletével alperest a kereset értelmében elmarasztalta. Alperes város ez ellen sem m. panaszszal élt. A Semmitöszék azt elvetette ; „mert a perrend 553. § nak az okiratok birság terhe alatti kiadására vonatkozó rendelkezése az e tekintetben fenn álló törvények hasonlatos rendelkezésén alapulván, s e birság ugy az előtt mint jelenleg is más módon mint rendszerinti peres eljárás alapján hozott birói ítélettel megállapítható nem levén, — alaptalan panaszttevő azon állítása, hogy a kereset polgári per tárgyát nem képezheti, s eszerint a perrend 297. §. 2. pontjára fektetett panasz is „mert továbbá az: váljon alperes a perben előadottak s bebizonyítottak alapján a keresetben megjelölt okiratok kiadásában marasztalható volna-e? — érdemleges kérdést képezvén, — annak megbirálása a kir. Semmitöszék hatásköréhez nem tartozik ; következőleg az első birósági ítéletnek erre vonatkozó része az alapon, hogy alperes város a reá rótt kötelezettséget nem teljesítheti, s hogy az ítélet ehhez képest végrehajthatatlan, — semmiségi panaszszal meg nem támadható;" „mert végre az ítélő biróság az által, hogy az alperes városi közönséget, mint a fennállott városi törvényszék irattára gondviselőjét marasztalta, — a felperesi kérelmen, mely a városi közönség marasztalására volt irányozva — tul nem terjeszkedvén, — a perrend 297. §. 10 p. esete fen nem forog." (1877. jan. 25. — 18877. sz. a.) II „Tekintve, hogy a perrend. 455. 456. §§-szai nyílván csak a telekkönyv teher lapján foglalt bejegyzésekre vonatkoznak ;" „tekintve továbbá, hogy a dézsma váltság alá eső szőlő birtoknál a váltság töke járul kaival együtt az 1868. 29. t. cz. 7. s 9. §§. szerint minden tekintetben az országos adó természetével biró s annak törvényes előnyeit élvező oly terhet képez mely egészen külön módon nyilvántartandó, és a telekjkönyvben mint nemcsak minden bekebelezett követelést megelőző, hanem a teljes kifizetésig, a birtok változásokra való tekintet nélkül^ minden tulajdonos irányában teljesen fennálló — nem a teherlapra, hanem a birtok lapra jegyzendő be, mi10*