Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 9. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 3. [r.]

34 dése végkép gáto ja a bírót teendő ben, pedig a bátraié- | kok most is nagy számban hevernek ; a zugirászatra tág kaput nyit magában a hivatalban; végül a bírót a fél ügy védévé teszi, sőt visszaélések és összejátszásokra is alkalmat nyit, mert A biró a hivatalos órán tul is vehet föl jegyzőkönyvet s másnap első darabnak igtatja be. Ezeknél fogva tlkkvi ügyekben a szóbeli kérvényezés teljesen eltiltandó volna. A 92-ik §-ba a kérvények kellékei közé, nagyobb biztosság végett, az ügyfelek lakása és házastársaik megnevezése is fölveendő volna; s tulajdoni bekebbzéseknél a már nyitva álló tkjkv. melyen folyamodónak vagy az uj tulajdonosnak már kitüntetett ingatlana van, — öszszesités végett szintén megnevezendő volna. (Vége köv.) Kereskedelem jogi döntvények. Kereskedelmi ügyekre vonatkozólag a magyar és külföldi j honpolgár közt létesült szerződésben nem szabadon választandó, j hanem bizonyos kivételes bíróság kötetvén ki, — azon körül- j meny, hogy a kikötött bíróság ítéletei az illető külállamban | végre nem hajthatók, nem jogosítja a magyar hitelezőt arra, > hogy külföldi adósál más rendes bíróság előtt perelhesse, mint \ a mely arra nézve illetékes lenne azon esetben^ ha a szerződés- ; ben a kivételes bíróság ki nem költetett volna. \ G o 1 d szül. Freuud J e n n i pesti magánzónő, ] kinek ugyanazon alperes ellenében lapunk mult évi szá- j maiban — 16 000 tallérra vonatkozólag — már 3 sem- ; miségi esetét közöltük — 1876. sept. 26-kán az ,Allg. | deutsehe Handelsgesellscha ff berlini ozég el- ! le.i 15852 porosz tallér s 7 ezüst garas fizetésére a bpesti \ váltó tszék mint keresk. bírósághoz keresetlevelet adott í> be azon alapon, mert jogelődje Gold Adolffal alperes czég A. B. C. D. E. szerint több áruszerződési és annak meg- | batalmazottjával még 10,000 m. buza iránt is iőzdei üzletet kötött, melyekből F. számlaként árkülönbözet j czimén Gold Adolfnak a kereseti összegei adósa maradt. Minthogy a felek által a bpesti [tőzsdei vál. bíróság köt- j tetett ki, az előtt alperes bepereltetett s G. H ítéletekkel j elmarasztatott. Ezen követelés alperesnek Gold Adolf j elleni 40,000 frtos vég*ehajtásilag kielégitetni czélzott követeléséből a pesti jbiróság által Gold Adolf kérelmére felperes részére kiutalványoztatok, s egyszersmind K. szerint a követelés reá átruháztatott, Minthogy azonban a pesti tőzsdei bíróság ítéletei Poroszországban végre nem hajthatók — mott keresetét F. számla alapján a bpesti keresk. törvényszék előtt inditja meg. T á r g y a 1 á s n á 1 alperes részéről kiemeltetik, hogy jelen kereset néhány tallér különbséggel ugyanazonos azon keresettel, mely előbb 16,0)0 tallér iránt a pesti tőzsde biróság — később pedig a | esti keres, tszék előtt támasztatott melyet a keresk. tszék hivatalból visszautasitott ugyan, de a Semmitőszék által az megsemmisitetvén — tárgyalás tüzetett ki, de a kereset előzőleg felperes által visszavonatott. Azután alperes illetőségi kifogást emelt — főleg azon alapon mert az ügyletek, Berlinben jöttek létre. Nem meghatalmazottjai hanem ügynökei — önálló kereskedők mint közvetitők működtek közöttük, ügyleti ajánlatokat tettek, melyeket a társaság Berlinben fogadott el vagy utasított vissza. Elfogadás esetében a kötlevelet Berlinben állította ki s irta is alá s igy küldötte Goldhoz Pestre szinte aláírás végett. A bpesti keresk. törvényszék 1876. decz. 7. — 133955. végzésével az illetőségi kifogásnak helyt adott és ezen perben a további eljárást beszüntette — következő indokokból : „A kereset alapjául szolgáló A. B. C. D. E. alatti szerződések szerint az ezekből származható peres kérdések eldöntésére a bpesti börze biróság által hozandó ítéletnek a felek magokat alávetették szerződésileg; ettől tehát eltérni az ellenfél beegyezósa nélkül felperes jogositottnak nem tekintethetik; sőt felperes már ezen szerződési bíróságtól Ítéletet is nyervén, a perrend szabályaival ellenkeznék, hogy a már egyszer a tőzsde biróság által elitélt per a rendes biróság előtt ujolag folyamatba tétethessék csupán azon oknál fogva, mert e honbani tőzsde bírósági ítéletek a külföldön lakó alperes ellen végre nem hajtatnak. Felperes az okozóit költségekben a perr 251. §. szerint marasztatott. Fel peresek s e m m, panaszt adtak be. A Semmitőszék azt elvetette; SH panaszttevőt keresetével alperes társaság személyi biróságához utasította ; „m^rt felperes jogelőde Gold Adolf és a Berlinben székelő alperes társaság a kereset alapjául fektetett A —E alatti szerződésekből felmerülhető perek eldöntését egyedül csak a pesti tőzsdei, s nem a mindenkori felperes szabad tetszése szerint választandó bár mely bíróságra ruházták." „Ebből következőleg felperes nincs jogosítva, alperes társaság ellen azért, mivel a szerződésileg kikötött biróság ítéleteinek Poroszországban érvényt nem szerezhet, más rendes biróság előtt pert indítani, mint a mely reá nézve azon esetre illetékes lenne, ha a tőzsde biróság illetékessége a szerződésekben ki nem köttetett voln >." „Olyan illetékes bíróságnak azonban a bpesti váltó keres, törvényszék nem tekinthető azért: mivel a külföldi alperes annak hatósága alá nem tartozik (perr. 30. §.) — az idézett szerződések teljesítése helyéül pedig azokban határozottan Berlin jelöltetett ki (35. §.)" „Szintaképen az a bírói illetőség kérdése a kereset azon összegére nézve is, mely kizárólag az F. alatti számlára állapittatik; minthogy ennek tételei nem vonattak ki szabályszerűen vezetett üzleti könyvekből egy hanem csak mint, oldalú közönséges feljegyzések jelentkeznek; e minőségben azonban a perr. 35. §. második bekezdése engedte biró illetőségi kiváltságban nem részesülhetnek.a „Ezen okokból a semm. panaszt elvetni, s miután a perelhetőség kérdése felett csak is az illetékes biró határozhat: felperest keresetével ezen bírósághoz utasítani kellett," (1877. január 25. — 542. sz. a.) Valamely bejegyzett, de később feloszlott társas czég irányában keletkezett kereskedelmi igények érvényesítése, a feloszlás után is, a kereskedelmi biróság illetőségéhez tartozik. Heinrich A. és fia bpesti kereskedő czég — Bablitsko Mátyás bpesti gépész és Bognál F erencz u. ottani lakatos mester — mint az egykori Bablitsko Bognár czég volt tulajdonosai e. 674 frt 71 kr. iránt 1876. nov. 29. a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi biróság előtt keresetet támasztott, A. konyvkivonat szerint megrendelt s átvett különbféle vasáruk hátralékos ára fejében, és pedig egyelemleges kötelezettséggel, melynek B. szerint eleget nem tettek. Tárgyaláskor 1-sŐ r. alperes meg meg je-