Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 9. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 3. [r.]

35 lenvén — felperes által a 111. §. értelmében tnarasz- | taltatni kéretett. 2-od r. alperes megjelenvén illető- j ségi kifogást emelt; mert a ker. törv. 258. 259. 260. §§-ban elősorolt kereskedelmi ügyletek az elj. rend 5. §. 2. p. szerint csak akkor tartoznak a keresk. bírósághoz ha alperes bejegyzett kereskedő, — alperes pedig nem az; nem is tulajdonosa a már 1874. évben megszűnt Bablitsko Bognár czégnek ; továbbá mert az egyszerű, nem hitelesített A. kivonat alapján ellene az illetékesség nem is állapitható meg; mivel a Bablitsko Bognár czégre szól a számla és pedig 1875- évi tételekkel, holott azon czég már 1874-ben megszűnt — mely követelések tehát a társaság beltagjai e. nem is érvényesíthetők. A B. okirat sem állapithatja meg mert tagadja valódiságát — kitűnvén belőle az is, hogy akkor lett kiállítva a czégre, midőn az már nem létezett, Felperes válaszolja: mikép alperes elismervén, hogy a volt Bablitsko Bognár czég társtulajdonosa volt, eszerint a mennyiben a felperesnél tett vásárlások keresk. ügyleteknek tekintendők mig az ellenkező nem bizonyittatik, —- természetesen azon követelések 2-od r. alperes irányában is kereskedelmi ügyletből származnak miért keresk. bírósághoz is sorolandók. — Azért hogy valamely czég megszűnt, a ,Saldo Vortrag' jogosan vezethető neve alatt s az bizonyító erővel bír volt tulajdonosai ellen. A keresk. tőr vény szék 1876. decz. 14. — 136906. sz. végzésével az illetékességi kifogásokat elvetette; mert az eljárási rend. 8. §. szerint kereskedelmi ügyletekből származó perek a czég kitörlése után is azon tszék illetőségéhez tartoznak, melynél a czég bejegyeztetett. — Alperes nem vonja kétségbe, hogy ő a Bablitsko Bognár bpesti bejegyzett s 1874. május 4-kén törlött társas czég tulajdonosa volt; s az hogy a kereseti ügylet a czég fenállása alatt keletkezett az A. számlából kitűnik s ezért az ügylet a ker. törv. 260. §-ként keresk. ügyletnek tekintendő s a tszék illetősége annak 5. 8 §§-nál fogva megállapítandó volt. Alperes semmiségi panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a jelen kereset a bejegyezve volt s feloszlott Bablitsko Bognár társaságot terhelő igény érvényesítését tárgyazza s eszerint a keres. törv. 121. §. s az erre vonatkozó elj. rend. 5. 8. §§. értelmében a keres, bíróság illetősége alá tartozik ;ft „a kereset alapossága s csatolmányai érvényessége ellen előterjesztett kifogások pedig csak a per érdemleges eldöntésénél jöhetnek figyelembe." (1877. jan. 25. — 1105. sz. a) A törvényszék kereskedelmi tanácsának tagjai a helyben nem lakó ügyvéd által 24 óra alatt be nem adott semm panaszt hivatalból merőben helytelenül utasítván vissza, s ezáltal ujabb semm. panaszra nyilvánvaló vétség által okol szolgáltalván, ennek költségeiben elmarasztalandók. Kereskedelmi ügyekben beadott biz'ositási kérvény kereskedelem ügyi beadványt képezvén — kereskedelmi szavazó hozzájárultával alakítóit tanácsban intézendő el. Thaly Zsigmond — Skrainka Lajos győri lakos s kereskedő e. 1876. aug. 16. a komáromi tszékhez biztosítási végrehajtási kérvényt adott be, már keresetbe vett 2741 írt 27 kr. erejéig, minthogy a. adásvételi kötlevél s b. okmány szerint árpát vásárolt s vett át tőle s 2741 frt 27 krral adós maradt s ennek daczára beleegyezése nélkül az Ujszöuj'ön állomásozó 161. sz. gőzhajón elszállíttatni akarta; minélfogva C. szerint előlegesen arra a szolgabiróságnál letiltást is eszközöltetett. A tőr vény szék 1876. aug. 16. — 7175. sz. végzéssel — minthogy a 7172. S'.. keresettel beperelt követelés valódisága az a. alatti Győrött 1876. aug. 1. kelt eredeti okmány által annak lejárta — a b. alatti aug. 15. keh elismervénynyel támogattatik ; ezen követelés veszélyeztetésének valószínűsége pedig fenforgó körülmények közt az ügylet természetéből s a C okmány szerint kieszközlött előleges letiltásból önként következtethető; ez okokból a perr. 33. §. szerint felperes javára a biztosítást az Uj-Szönyön létező árpájára elrendelte. A biztositás foganatosíttatott. Alperes fentebbi végzés s eljárásé, semm. panaszt adott be. A tszék azonban 1876. aug. 26. — 2529. sz. a. végzéssel azt hivatalból visszautasította; mert a semmiséggel megtámadott végzés a kézbesítési vevéuy szerint alperes képviselőjének aug. 20-kán lett kézbesítve, — a semm. panasz pedig nem 24 óra alatt, hanem aug. 24-kén tehát elkésve adatott be. Ezen visszautasító végzés ellen alperes szinte semm. panaszszal élt. A Semmitőszék a visszautasító végzést (7529. sz. a) a biztositást rendelő 7173. sz. végzéssel, ennek jogi következményeivel s a kifogások alapján megtartott tárgyalással együtt a perr. 297. §. 1. 9. 12. p. alapján s részben a 304. §. alkalmazásával megsemmisítette, és a komáromi tszék kereskedelmi tanácsának azon tagjait, kiknek szavazataival a 7529. sz. visszautasító végzés hozatott. — a 8121. sz. semm. panasz 7 frtban megállapított költségeinek 8 nap s végrehajtás terhe alatti megfizetésében panaszló részére az 1871. VIIL t. cz 66. §. alapján elmarasztalta; „mert tekintettel arra, hogy panaszttevő ügyvéde az eljáró bíróság székhelyén nem lakik, s hogy a végzésben említett 24 órai felebbviteli határ idő sem a perrendtartásban; sem a keresk. eljárási rendeletben alapot nem talál: a 7529. sz. semm. panasz a perr. 298. §. a. pontjában megállapított határidőn belül adatott be; kö| vetkezve azt a tszék merőben helytelenül utasította vissza; s eszerint a 8121. sz. ujabbi semm. panaszra | nyilvánvaló vétsége által szolgáltatott okot." „Mert továbbá a tszék a biztositást rendelő végzés hozatalakor nem volt szabályszerűen alakítva; miután a biztositáse kérvény kereskedelmi ügyi beadványt képez, — elintézést azonban a tszék polgári tanácsában s a kereskedelmi szavazó mellőzésével történt." „Mert végül a biztositást szenvedő részerői óvatosságból beadott kifogások, a semm. panaszszal megtámadott biztosítási végzésnek jogérvényre emelkedése előtt tárgyaltatván: ezen tárgyalás mint idő előtti s helyen kivüli birói cselekvényt szintén meg kellett semmisíteni." (1877. jan. 25, — 983. sz. a.) Körrendelet a külföldi hatóságok által vádoll, vagy elitéit egyének iránt. A magyar állam területén tartózkodó, s büntetendő cselekmények elkövetésével külföldi hatóságok által vádolt vagy elitélt egyének iránt követendő eljárás tárgyában, a kir. belügyminister